Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy keveset jelentenek az intézményes jogszabályi korlátok, ha a civil moralitás, a civil kurázsi, az autonómiákhoz való ragaszkodás nem áll ellen az alkotmányosság relativizálásának – hangsúlyozta Fleck Zoltán jogszociológus a bírói függetlenségről rendezett konferencián kedden Budapesten.
A mai magyarországi helyzetről szólva utalt arra: a bírói karnak egy olyan időszakban kell elfogadtatnia jelentőségét, megőrizni a munka presztízsét, lerázni a korrupció vádját, megtanulni a nyilvános kritika elviselését, amikor az alkotmányos környezet jelentősen gyengült, megroppant az alkotmányos értékek és intézmények iránti közhatalmi elkötelezettség, és az intézmények mögött nem áll ott a civil társadalom, amely megvédhetné. Rámutatott: a nemzetközi helyzet is kedvezőtlen, hiszen az Egyesült Államokat érő terrortámadások következtében az az ország, ahol először formálták pozitív joggá a felvilágosodás jogi elveit, súlyosan visszalépett olyan, a jogászok számára szent intézményektől, mint a habeas corpus, a kongresszus ellenőrző szerepe, vagy a genfi egyezmény. A magyarországi problémák közül kiemelte a bírói függetlenség kérdésének átpolitizálódását, amelyet jól jeleznek az ítélkezési gyakorlatokat, egyes ítéleteket nyilvánosan bíráló, esetenként semmibe vevő kormányzati nyilatkozatok is. Utalt arra is: visszaüt az, hogy az 1997-es igazságszolgáltatási reform mögött nem volt politikai konszenzus.
A bíróságok költségvetése és a bírói függetlenség összefüggéseiről úgy ítélte meg, hogy megfelelő munkakörülmények hiányában nincs lehetőség a minőségi munkára, amely feltétele a függetlenségnek. Fleck Zoltán úgy vélte: a kormányzat érdemtől függően osztja el a pénzösszegeket, s kifogásolta ezt a gyakorlatot. Erre szerinte példa, hogy állítása szerint a bérkiegészítés fedezetét a bíróságok a metróperben megszületett ítélet után kapták meg. A bírák kiválasztása és előmenetele kapcsán Fleck Zoltán azon kutatói hipotézisének adott hangot, miszerint a kormánynak kedvező ítélkezési gyakorlat felsőbb bírósági, illetve igazgatási poszthoz segíti a bírákat. Hozzátette azonban: ezt, de ennek ellenkezőjét is nagyon nehéz volna igazolni. A jogszociológus szerint a bírói gyakorlatban gyakran tetten érhető a közérdek és a nemzetgazdasági érdekek képviselete a szerződési szabadsággal, a civil jogosultságokkal, a közszereplők bírálhatóságával szemben.
Kiemelte: meggyőződése, hogy hosszú távon a bírói karnak csak a szakmailag kifogástalan ítéletekkel való “politizálás” a kifizetődő, amely talán hozzájárul a civil moralitás, a jogtudat növeléséhez, a civil szféra támogatásának és védelmének eléréséhez. A Nyitott Társadalom Intézet (OSI) és a Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ Alapítvány (Indok) közös konferenciáját az OSI által 2000-ben elindított, az EU csatlakozási folyamat különböző aspektusait – köztük a bírói függetlenség helyzetét – tíz országban nyomon követő kutatásokhoz kapcsolódva rendezte meg. Halmai Gábor, az Indok igazgatója megnyitójában elmondta: a program keretében megszületett országjelentés, amelynek elkészítésében Fleck Zoltán kulcsszerepet játszott, és amelynek első változatát az igazságszolgáltatási szerveknek is megküldték, a véleménycserét, a vitát hivatott ösztönözni.
