Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Fehér gallér – fekete gondolat - Avagy a kielégítési sorrend kijátszása a végrehajtási eljárás során

2015.08.18. Jogi Fórum / Dr. Farkas Gabriella és Dr. Oláh Péter Balázs

A fehérgalléros bűzözés fogalmába minden olyan bűncselekmény beletartozhat, melynek célja jogszerű vagy annak látszó gazdasági cselekménnyel extra profithoz jutni, talán a legjellemzőbben az „adóracionalizálás” eszközével. - A bírósági végrehajtási eljárás során a jelzálogjogosult kielégítési joga kijátszásának problematikája, kodifikációs megoldási javaslattal.

A köztudatban a fehér galléros bűnöző képe az öltönyös-nyakkendős hivatalnok, aki megjelenésével mindjárt bizalmat kelthet másokban. De mint azt jól tudjuk, nem a ruha teszi az embert.

E körbe tartozik a jogszerűen, kellő körültekintéssel kihelyezett hitelek visszafizetésének elkerüléséből történő meggazdagodás ténye is. A képlet roppant egyszerű: egy jól működő gazdasági társaság ingatlan fedezete mellett hitelt vesz fel, az ingatlanra a bank jelzálogjogot jegyeztet be. Egy pár hónapig a gazdasági társaság rendben fizeti a törlesztő részleteket, majd egyszer csak a tulajdonosi körben változás áll be; az addigi magánszemély helyett egy másik magánszemély lesz a tulajdonos. Az új tulajdonos a hitel fedezetét képező ingatlant – jelzálogjoggal terhelten - eladja egy magánszemélynek. A jelzálogjogosult ügylethez való hozzájárulása nem kell, hiszen a tulajdonjog átruházás nem érinti a bejegyzett jelzálogjogot, mert az átruházás származékos szerzési mód. E szerződés jogi megítélése egyrészt lehet színlelt, másrészt pedig fedezetlevonó.

Két magánszemély, valaha férj és feleség elmennek a közjegyzőhöz, és közokiratba foglalják, miszerint a férj az elmúlt években nem fizette a gyerektartást, de ezen tartozását elismeri. Jogilag a férj tartozáselismerő nyilatkozatot tesz. (Tételezzük fel, hogy igaz; de ha nem, akkor a közokirat-hamisítás tipikus példájával állunk szemben). A feleség ezen okirat záradékolását kérve a közjegyzőtől végrehajtási eljárást indít egy-két hét múlva, azt követően, hogy a férj a hitelt felvevő gazdasági társaságtól készpénzért megvásárolta a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant. A Vht. 14. §-a sem jelent akadályt, mert a végrehajtást kérő nem a hat hónapon túli, lejárt tartásdíjrészletekre kéri a végrehajtást, hanem a „felhalmozott”, egy összegű tartásdíjra, és azt is 6 hónapon belül. Egyebekben pedig a Vht. 14. § a) és b) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtást kérő valószínűsítse, hogy miért csak 6 hónapon túl érvényesíti az igényét. Általában ezt a valószínűsítésre figyelemmel érdemben nem vizsgálják a végrehajtás elrendeléskor, illetve az „adósnak” jelen esetben nem áll érdekében, hogy erre tekintettel kérje a végrehajtási lap visszavonását.

A végrehajtási költségek előlegezése nélkül, a gyermektartásdíj a végrehajtási ügyek intézésben elsőbbséget élvez, így a végrehajtási eljárást a végrehajtó megkezdi és végrehajtási jog bejegyzésével az adós ingatlanát – amely a banki hitel fedezetét szolgálja – lefoglalja. A bejegyzett végrehajtási jog alapján, a Vht. 114. §-a szerint a végrehajtó a jelzálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásra hívja fel. A jelzálogjogosult kénytelen a végrehajtási eljárásba bekapcsolódni, hogy a zálogjogból kielégítést nyerhessen. Azonban a gyerektartás minden más követelést megelőz a kielégítési sorrendben a Vht. 165. §-a alapján. (Itt utalnak a szerzők arra, hogy ezen törvényhely sorrendje mind alkalmas arra, hogy a kielégítését ezen módszerrel meghiúsítsa, pl. munkabér tartozásának elismerésével is).

Kétségtelen, hogy a jogalkotó – hosszas dogmatikai tanakodás után – akként foglalt állást, hogy:

A Vht. 170. §-a szerint az ingatlanértékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a Vht. 165. § (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni, azonban a gyermektartásdíj a) pontos, első helyű követelés.

Tehát a végrehajtási jog, jelzálogjog bejegyzésének ranghelye elve a végrehajtási eljárásban nem érvényesül (kivéve ha jelzálogjog a végrehajtási jogot követően kerül bejegyzésre), függetlenül attól, hogy adott esetben a hitelező pénzügyi intézmény maga is önálló bírósági végrehajtási eljárást indíthat, a hitelfelvevő céggel szemben.

A gyerektartás adómentes jövedelem, bár jelen esetben azt a férj nem a saját adózott jövedelméből fizeti.
A hitelt sem tudja a gazdasági társaság teljes egészében visszafizetni, különösen akkor, ha az ingatlan árverése csak harmadik nekifutásra sikerül, azaz a licitár 50 %-án. A vissza nem fizetett hitel összege a társaságnál adóalapot képező rendkívüli bevétel, de jure. De facto adófizetési kötelezettségként jelenik meg a számviteli kimutatásokban, és az adó meg nem fizetése előbb-utóbb felszámolási eljárásba torkollik.

Az eredeti tulajdonosok jóhiszeműen jártak el; a közjegyző jogszerűen járt el; a végrehajtási eljárás szintén törvényesen zajlik; és a felszámolási eljárás is jogszerűen likvidálja a veszteséges társaságot.
Csak három vesztes van: az állam, az elmaradt adóbevétellel; a bank tulajdonosa – mint a gazdasági élet, a pénzügy szektor jelentős eleme - és a betétes, akinek nem véletlen jár egyre alacsonyabb betéti kamat.

A kérdés akként merül fel, mi lenne a megoldás?

A jogalkotó akként foglalt állást a jelzálogjogosulti bekapcsolódás (Vht. 114/A. §) megteremtésével, hogy a végrehajtási ingatlan árverés során a jelzálogjogosult ne veszítse el a fedezetét (hiszen az árverés eredeti szerzési mód lenne), hanem lehetősége legyen a a már folyó végrehajtási eljárásba – külön végrehajtás indítása nélkül – bekapcsolódnia, és elsőbbséget élveznie. Ugyanakkor a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a Vht. 165. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglat gyermektartásdíj, a jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, valamint a munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság elsőbbséget élvez a jelzálogjoggal szemben.

E két jogpolitikai cél szem előtt tartásával az ilyen és hasonló nagyszabású gazdasági tranzakciók megelőzhetőek lennének néhány jogszabály-módosítással:

1. A közjegyző kizárólag meghatározott gyerektartási díj mértékét vehesse figyelembe és kizárólag a családjogi könyvben meghatározott 6 hónapos időtartamra vetítetten.
2. Csak olyan gyerektartás megfizetése iránt indított kérelemre lehessen végrehajtást indítani, amely bírósági határozaton alapul, a bírósági eljárás jellegéből adódóan vélhetően némi garanciát jelent.
3. A végrehajtási eljárás csak olyan gyerektartás megfizetése iránt indított kérelemre indulhasson, ahol a gyerektartás összege maximum 6 havi összeg. (Ha 6 havonta a kedvezményezett volt házastárs bejelentette a követelést, ennek elmaradása a családjogi kódex alapján azzal a feltételezéssel jár, hogy nem is volt a gyermek tartásához ez az összeg szükséges.)
4. Az ingatlan adás-vételi vagy más átruházó szerződés esetén a tulajdonjog bejegyzésnek a jelzálogjogosult írásbeli hozzájárulása szükséges legyen.
5. Megoldást jelenthet a Vht. olyan tartalmú módosítása – hasonlóan a Vht. 137. § (2) bekezdéséhez -, amely nem teszi lehetővé az olyan gyermektartásdíj végrehajtásnak elsőbbségét, amelyet az adóssal szembeni végrehajtást megindítását követően, és a jelzálogjog bejegyzését követően keletkezett vagy foglalták közokiratba.

Ezzel a gyermek tartásdíjra való jogosultsága nem sérül, hiszen a tényleges tartási nehézségek esetén a szülő jellemzően bírósághoz fordul igénye érvényesítése érdekében az elmaradt tartásdíj érvényesítése érdekében. A peres eljárás jellege pedig garanciát jelenthet, és némileg kisebb annak az esélye, hogy a felek színlelt ügyletüket kívánják pl. bírói egyezségbe foglalni, azonban ennek is lehet törvényi korlátokat szabni az ilyen speciális helyzetekben.

A gyermektartásdíj közjegyzői hatáskörének megvonása sem idegen jogfelfogásunktól, ha megnézzük, hogy a közjegyzői hatáskörbe utalt fizetési meghagyás érvényesítésnek is vannak korlátai [Fmhtv. 3. § (2) és (4) bekezdés].

Mindezekkel a szerzők álláspontja szerint csökkenteni lehet a visszaélések számát. Nincs egy jó megoldás, de szükséges valamely megoldás praktikus alkalmazása a visszaélések csökkentésére.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
JOGGYAKORLAT
VÉGREHAJTÁSI JOG