Behálózva - Személyiségi jogi és adatvédelmi kérdések a közösségi oldalakkal kapcsolatban

2016.11. 7. Jogi Fórum / Sereg András

Családi albumokat, gyermekfotókat osztanak meg a büszke szülők a közösségi hálón, nem számolva azzal, hogy a képek illetéktelen helyekre, ismerős nevű ismeretlen profilokba kerülhetnek, és azzal sem, hogy évek múltán akár kárterítést is fizethetnek majd saját gyermeküknek.

„Még ilyet! Beperelte szüleit egy 18 éves lány, mert engedély nélkül töltöttek fel róla képeket a Facebookra” – ezzel a nyakatekert címmel számolt be a legnagyobb magyar bulvár hírportál annak az osztrák nőnek a bírósági peréről, amelyet azért indított, mert szülei 2009 óta több mint ötszáz fényképet osztottak meg róla a megkérdezése nélkül, majd határozott tiltakozása ellenére a Facebookon. A lány 14 évesen fedezte fel, hogy szülei milyen sok fényképet osztottak meg róla több mint hétszáz ismerősükkel a közösségi hálón. Elmondása szerint a fotók között nem egy kínos felvétel is van kiskorából, mint amikor bilin ülve vécézni tanul, vagy babaként meztelenül fekszik a bölcsőjében.

„Nem ismertek határt” – nyilatkozta a Karintiában élő nő, aki éveken át hiába könyörgött szüleinek, hogy tüntessék el a róla készült fotókat. A lányt ez annyira felzaklatta, hogy amint nagykorú lett elköltözött otthonról, és beperelte szüleit. „Unom, hogy nem vesznek komolyan a szüleim” – közölte. Az ügyvédje, Michael Rami szerint a szülők megsértették gyermekük személyiségi jogait, és jó esély van arra, hogy a bíróság a védence javára dönt a novemberben kezdődő perben. A szülőkre akár tízezer eurós pénzbüntetést is kiróhatnak, és ezen felül még kártérítést is fizethetnek a gyermeküknek. Az osztrák jog elnézőbb a franciánál, ahol akár egy évig tartó szabadságvesztésre és 45 ezer eurós pénzbüntetésre is számíthatnak a gyermekük személyiségi jogait sárba tipró szülők.

Az apa azonban hajthatatlan maradt. Úgy vélte, mivel ők készítették a fotókat, minden joguk megvan ahhoz, hogy azokat közzé is tegyék a közösségi oldalon. „Mégiscsak a gyerekünk, és a fényképek részei a családi albumunknak, amit nagyon szeretnek a Facebook-barátaink” – állította a 18 éves nő apja.

A Nők Lapja internetes oldalán egy anya számolt be arról, hogy időközönként kedves képeket töltött fel kilenc és tizenegy éves lányairól a közösségi oldalra. Az osztrák apához hasonlóan ő is úgy gondolta, hogy a fotókkal örömet szerez a facebookos barátainak. Aztán egy ismeretlen személytől kapott egy privát üzenetet, amelyben figyelmeztette, hogy figyeljen oda jobban a lányaira. Nem értette az intelmet. Testvére viszont gyanút fogott, és saját jelszavát használva rákeresett a gyerekekre, akiket meg is talált. A profilok létrehozója több mint egy éve olyan képeket töltött fel, amelyeket a szülők készítettek és osztottak meg, előlük viszont elrejtette a profilok létezését.

"Ilyen esetben fel kell keresni a gyerek irataival egy közjegyzőt vagy ügyvédet, aki hivatalos másolatot készít, és megírja angolul is, hogy ki az igazi tulajdonosa a névnek és a fotóknak, és kéri a profil törlését" – mondja Ormós Zoltán ügyvéd, aki szerint kilencven százalékos esélye van annak, hogy pár héten belül leveszik a hamis oldalt.

A Kutatópont szeptemberi felmérése arról tanúskodik, hogy a magyar lakosság 67 százaléka rendelkezik valamilyen felhasználói profillal a közösségi portálokon. A közösségi oldalakon regisztráltak 71 százaléka elolvassa, 40 százaléka pedig meg is osztja a privát témájú híreket.

Polyák Gábor egyetemi docens szerint a felhasználók nagy mennyiségű információt adnak ki magukról a közösségi hálókon. Ezek egy része illetéktelenek kezébe kerülhet. A Fővárosi Bíróság egy 2009-ben született ítéletében kimondta, hogy jogsértő a közösségi oldalakon talált képeknek az érintett személy hozzájárulása nélküli felhasználása, sérti a személyiségi jogokat, azok kizárólag az adott közösségi oldalon belül jeleníthetők meg. Mindebből az is következik, hogy nem minősül jogsértőnek a megosztás, vagyis a képmás közösségi oldalon belüli terjesztése. Egy másik bírósági ítélet alapján nem használhatja a sajtó a Facebookon megjelent fotót, mert az nem e célra készült. Polyák Gábor szerint ma kétféle megközelítés különböztethető meg: az egyik az alkotmányjogászé, a másik a gyakorlati jogászé, aki az adott keretek között igyekszik jogszerű tevékenységet végezni. "Amíg a két gondolkodásmód nem találkozik, addig nem lesz jó adatvédelmi törvény" – vélekedik az internetjogász.

Sok álláskereső nem is sejti, hogy a Facebookon megtalálható adatai, posztjai miatt nem hívják be egy állásinterjúra. Hiába a tökéletes önéletrajz, ma már a legtöbb cégvezető és hr-es az interneten is utánanéz a jelentkezőknek, részben ellenőrzi az életrajzi adatokat, másrészt megtudhat egyet-mást a személyiségéről. A munkáltatók több mint fele megnézi a jelentkező Facebook-oldalát!

És sokszor hibás következtetéseket vonnak le. „A nagyobb cégek általában átvizsgálják a jelentkezők Facebook profilját, hogy ki tudják szűrni az alkohol- és drogfogyasztókat, mivel úgy gondolják, ez egyet jelent azzal, hogy a jelölt nem lelkiismeretes, valamint hogy nincs felelősségérzete és önuralma sem”– jelentette ki Lori Foster Thompson, az Észak-Karolina Állami Egyetem pszichológus professzora. A kutatások során azonban nem találtak semmiféle kapcsolatot a lelkiismeretesség, illetve az alkohol- és droghasználattal kapcsolatos facebookos kiírások között. „Ezzel a cégek alapból kizárják a legtöbb lelkiismeretes jelentkezőt, csak azért, mert tévesen azt feltételezik, hogy a közösségi oldalakon való tevékenység bármit is elárul az igazi személyiségről” – nyilatkozta Will Stoughton, a kutatás vezetője.

Más gondok is vannak a közösségi hálóval. 2014 óta tart az a per, melyet Matthew Campbell és Michael Hurley indított a Facebook ellen a felhasználók adatbiztonságának megsértése miatt. Keresetük szerint a cég folyamatosan monitorozza a felhasználók privát üzeneteit abból a célból, hogy az értékes adatokat a hirdetőknek értékesíthesse. Ha a felhasználók a küldött üzeneteikben linkelnek például egy weboldalt, akkor azt a Facebook rögzíti, követi a linket és az információt hozzáfűzi a felhasználó internetes tevékenységeinek listájához. Ha ez az állítás bebizonyosodna, akkor nem csak az elektronikus kommunikációra vonatkozó jogszabályokat, hanem a versenytörvényt is megsértené a Facebook. A két felperes napi száz dollárt követel kártérítésként arra az időszakra, amíg a jogsértő magatartás fennáll, illetőleg tízezer dollár kifizetését minden felhasználónak, aki érintett az ügyben. Korábban a Google-t is érték hasonló vádak a Gmail miatt. A cég akkor azzal védekezett, hogy az üzenetek monitorozása automatikus és hogy senki nem olvasta azok tartalmát.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
INTERNET
SZEMÉLYISÉGI JOGOK
FACEBOOK