Politikai ügyek és perek: ki érti már?

2002.03.20. Magyar Hírlap

Nemegyszer fordult elő az utóbbi időben, hogy a bíróság úgymond "tanácsokat" adott az ügyészségnek a vád esetleges módosítására. Ezt mostantól az Alkotmánybíróság eltörölte. Így érdemes felidéznünk nagy port felkavaró ügyeket, amelyek közös tulajdonsága: a bennük főszerepet játszók politikusok. Az eljárások, perek többsége lezáratlan: gyakran értetlenül áll a közvélemény a kiszámíthatatlan fordulatok előtt.

1. Tocsik Márta sikerdíja

Az elítélt vádlottak büntetésének súlyosbítását, a felmentetteknek pedig az elmarasztalását kéri a Legfelsőbb Bíróságtól a Fővárosi Főügyészség.
Mint Borbély Zoltán szóvivő elmondta: a vádhatóság elfogadhatatlannak tartja a zsarolással vádolt Boldvai László és Budai György felmentését s azt, hogy Vitos Zoltánt bűnsegédként elkövetett zsarolás helyett csak okirat-hamisításért ítélte el a Fővárosi Bíróság 300 ezer forintra.

A szóvivő szerint nem helytálló a hétfőn hozott elsőfokú ítéletnek az a megállapítása, hogy a két felmentett vádlott nem fenyegette meg Tocsik Mártát. Több bizonyíték is van arra, hogy fenyegetéssel vették rá a jogásznőt: 804 milliós sikerdíjából 340 milliót utaljon át két cég, az Arány Rt. és az Utilitas Rt. számlájára.

Borbély Zoltán emlékeztetett rá: amikor a Legfelsőbb Bíróság 2000 áprilisában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság 1999. februári ítéletét, jelezte az ügyészség számára, hogy Boldvai, Budai és Vitos ellen nem befolyással való üzérkedés a helyes vád, hanem esetleg a zsarolás. A főügyészség a szükséges elemzés után az új eljárásban már zsarolással vádolta meg az érintetteket. A szóvivő szerint amennyiben a Fővárosi Bíróság most úgy ítélte meg, hogy Boldvai és Budai - Vitos közreműködésével - nem fenyegette meg Tocsik Mártát, a bíróságnak ki kellett volna mondania a tettesek bűnösségét orgazdaság bűntettében. Fellebbezésében a főügyészség azt kéri, a Legfelsőbb Bíróság ítélje el Boldvai Lászlót, Budai Györgyöt és Vitos Zoltánt zsarolásért.

A további hat vádlottal szemben súlyosbítást kérnek; keveslik Tocsik Márta 4 évi, Liszkai Péter 3 és fél évi, Szokai Imre 4 és fél évi szabadságvesztését.

2. A Tasnádi-per

Újabb támadást intézett a magyar igazságszolgáltatás ellen Tasnádi Péter, az első hazai maffiaper fővádlottja. Tegnap három hónapos szünet után folytatódott a különleges rendőri biztosítást mozgósító per a Pest Megyei Bíróságon, ahol a 31 hónapja előzetes letartóztatásban lévő Tasnádi Péter rögtönzött "védőbeszédében" Körösi Imre volt MDF-es képviselő "Így ítélkeztek ti" című könyvéből olvasott fel részleteket.

Tasnádi ismét azt állította: egyértelműen koncepciós per zajlik ellene. Nem látja annak az elvnek az érvényesülését, hogy az előzetes letartóztatásban lévők ügyét gyorsabb ütemben tárgyalnák a bíróságok. A rendőrség 1999. szeptember 6-án vette őrizetbe Tasnádit, s három nappal később rendelték el előzetes letartóztatását. Pere tavaly áprilisban kezdődött.

A Körösi-könyvből Tasnádi által citált bekezdések szerint a büntetőeljárások során
gyakran a rendőr is érzi, nem kellően megalapozott a gyanúsítás, de a döntést inkább az ügyészségre bízza. Az ügyész ezért eleve gyenge lábakon álló vádiratot tár a bíró elé, s a bizonytalan bíró a másodfoktól reméli a végső szó kimondását.

A bűnszervezet létrehozásával és irányításával, valamint önbíráskodással, sikkasztással, zsarolással, lőfegyverrel, lőszerrel való visszaéléssel, adócsalással és devizabűntettel vádolt vállalkozó feltette a kérdést: ha szavahihetetlenek azok a tanúk, akik egymástól függetlenül vallottak arról, hogy Pintér Sándor meg akarta őt öletni, akkor a hatóságok miért titkosították vallomásaikat húsz évre, és miért nem indítottak ellenük hamis vád miatt eljárást.

3. Csurka perei...

4. A Szabadi-ügy...

5. Székely története...

6. A Medgyessy-affér...

7. A bombagyáros...

8. A Várhegyi-ítélet...

9. Grespik leváltása...

10. Kicsit más: az ápolónő esete...

(A teljes cikk a Magyar Hírlapban olvasható)