Perindítási nehézségek - A keresetlevelek befogadásának problematikája - A Kúria vizsgálja a visszautasítások okait

2019.03.20. Jogi Fórum / Horváth Eszter

A keresetlevelek befogadásának problematikáját, azok visszautasításának okait hivatott vizsgálni a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja, mely a napokban kezdi meg működését. "Öncélú visszautasításnak semmiképpen nincs helye" - hangsúlyozta Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának tanácselnöke a vizsgált problémát bemutató háttérbeszélgetésen.

Joggyakorlat-elemző csoportot1 állított fel a Kúria elnöke. A bírákból és szakértőkből álló testület a keresetlevelek befogadásának gyakorlatát, illetve azok visszautasításának okait hivatott vizsgálni. A munka most kezdődik, a csoport alakuló ülése március 22-én lesz. A vizsgálat és az elemzés részleteiről dr. Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának tanácselnöke háttérbeszélgetésen tájékoztatta az újságírókat.

Új perrendtartási szabályok és a Kúria konzultációs testülete

2018. január 1-jén új polgári perrendtartás2 lépett hatályba, melynek alkalmazása egyelőre nehézségeket okoz a jogkeresők számára. " Az új szabályozás a korábbinál gondosabban, körültekintőbben összeállított keresetlevelet vár el a felektől. Ha pedig egy felperesi kereset az új szabályoknak nem felel meg, a bíró további, érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja" - figyelmeztetett Orosz Árpád.

A Kúria az új polgári perrendtartás kodifikációja során mondott véleményt a tervezetről, de miután az Országgyűlés elfogadta a jogszabályt, az a feladat, hogy keressék az adott törvény értelmezésének a lehetséges legjobb útját és ebben segítsék a bírótársakat. Több út van. Az egyik az a Kúrián működő Konzultációs Testület, amely a polgári perrendtartás jogértelmezési kérdéseit kutatja. A testület vezetője szintén Orosz Árpád. A szakértők eddig több mint hatvan állásfoglalást adtak ki, érintve a törvény több passzusát is.

Kezdetben a visszautasítás indokai között szerepelt többek között a keresetlevél bevezető, érdemi és befejező részeinek hibás sorrendje, vagy a három alapvető kellék - a tényalap, a jogalap, valamint a határozott kérelem, hogy mit vár a felperes a bíróságtól - nem megfelelő megjelölése, de "előfordul, hogy a felperes még saját azonosító adatait sem közli megfelelően" - mondta Orosz Árpád. "Még az ügyészséggel is megesett, hogy amikor polgári pert akart indítani, a bíróság visszautasította a keresetét. Minden ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy a felperes járt el hanyagul vagy a bíró volt túl szigorú. Öncélú visszautasításnak semmiképpen nincs helye" - hangsúlyozta.

A törvény előírja, hogy a keresetlevél álljon bevezető, érdemi és záró részből. Azt is felsorolja, hogy mi legyen ezekben a részekben. Kérdés – és ez az, ami már a bíróság szigorán múlhat –, hogy vajon a félnek úgy kell-e a keresetlevelét három részre tagolnia, hogy megjelöli, ez a bevezető, ez az érdemi, ez pedig a záró rész. A kúriai konzultációs testület véleménye szerint a törvény szövegéből csak az következik, hogy ennek a három résznek valamilyen módon el kell különülnie.

A keresetlevél érdemi részére vonatkozó előírásokkal is foglalkozott a testület. Megvizsgálta, hogy mi történik akkor, ha valaki nem abban a sorrendben vázolja a keresetlevél elemeit, amilyen sorrendben a törvény felsorolja a követelményeket? A Konzultációs Testület – nem kötelező – álláspontja, hogy amikor a törvény ad egy felsorolást, az nem jelent egyben sorrendet is.

"A kereset visszautasításkor az észlelt hiányosságokat a bírónak meg kell jelölnie, hogy a felperesi oldal minél előbb korrigálhassa hibáit és ügye minél hamarabb az érdemi elbírálás szakaszába kerülhessen" - tette hozzá Orosz Árpád. A bírónak azonban az ellenérdekű felek között zajló úgynevezett kontradiktórius eljárás kényes egyensúlyára is ügyelnie kell: miközben felhívja a figyelmet egy kereset hibáira, hiányosságaira, "ne ő adja a felperes szájába a beadvány helyes, különösen nem az általa helyesebbnek vélt tartalmát, mert azzal már az alperest hozhatja hátrányos helyzetbe" - figyelmeztetett. A jogértelmezési problémák feloldásánál sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a per kontradiktórius eljárás, amelyben "ha az egyik félnek kedvezünk, azzal a másik fél helyzetét nehezítjük. A pártatlan, tisztességes eljárás kényes egyensúlyára mindig vigyázni kell" - magyarázta a bíró.

Az új Pp. alkalmazásánál Orosz Árpád szerint figyelembe kell venni azt is, hogy a mai jogásztársadalom a civilisztika területén nem élt még meg egy ekkora léptékű változást. Nem tudjuk, hogy a jogászok, bírók milyen nehézségekkel találták szembe magukat az 1952-es Pp. hatálybalépésekor. Az 1911. évi polgári perrendtartásról Plósz Sándor, korábbi igazságügyi miniszter is közel két évtized múltán tudott értékelést adni.

A jogértelmezési nehézségekről szólva a kúriai bíró úgy fogalmazott, hogy "a törvényt nemcsak érteni, hanem érezni is kell. Egy, az egész polgári eljárást átfogó jogszabályt összefüggéseiben átlátni nem könnyű, idő kell hozzá." Az előző polgári perrendtartásnál is voltak egyes pontokon évtizedekig húzódó értelmezési nehézségek, bizonytalanságok - említette meg.

A szakember elmondta: a járásbíróságokon nem kötelező jogi képviselővel eljárni, a felek maguk is beadhatják keresetlevelüket. Erre a célra egy 26 oldalas formanyomtatvány szolgált, amelyben megadott kérdéssorra kellett válaszolni. "Mivel nem mindenütt sikerült elkerülni a szakmai zsargont, a laikusok számára ez nem mindig volt könnyen értelmezhető. De ez valószínűleg sok más állami szerv, hatóság iratairól is elmondható" - jegyezte meg.

A jó hír az, hogy egy, a napokban életbe lépő új szabályzás nyomán ez a dokumentum jelentősen egyszerűsödik, terjedelme 9 oldalra csökken, "így remélhetőleg könnyebben kezelhetővé válik a nem szakmabeliek számára is" - mondta Orosz Árpád.

A joggyakorlat-elemző csoport

A Kúria elnöke minden évben felállít joggyakorlat-elemző csoportokat különböző tárgykörökben. Ezek a csoportok elsősorban bírósági döntések elemzését, vizsgálatát végzik. Többször működött már olyan joggyakorlat-elemző csoport a Kúrián, amely olyan témakört vizsgált, amelyben a Kúriának nincs döntési hatásköre. Ilyen például a keresetlevelek elbírálása. A keresetlevél visszautasításával kapcsolatos határozatok a perrend szabályai szerint nem kerülnek a Kúriára. Ezekben a konkrét ügyekben a Kúria nem tud felülvizsgálati eljárás keretében dönteni. A joggyakorlat-elemzés előnye, hogy ilyen módon a Kúria a szükségképpen alsóbb fokon befejeződő ügyekben kialakult gyakorlatot is vizsgálni tudja.

Az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH) működik az új polgári perrendtartás hatályosodását segítő munkacsoport. A munkacsoport már rendelkezik konkrét statisztikai adatokkal is a perindításokra vonatkozóan. Az OBH elnöke tavaly úgy ítélte meg, hogy a bírói gyakorlat nem egységes a keresetlevelek visszautasítása területén. Ezért a múlt év második felében kezdeményezte – jelzéssel élt – a Kúria elnökénél, hogy indítson jogegységi eljárást a kérdésben. A Kúria elnöke jogegységi eljárás indítását nem látta indokoltnak. A jogegységi határozat egy konkrét jogkérdésre ad választ, amely köti a bíróságokat az ügyek elbírálása során. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a joggyakorlat-elemzés alkalmasabb módszer a problémakör feltárására. A joggyakorlat-elemzés ugyanis egy jól körülhatárolható témakörrel foglalkozik, jelen esetben a keresetlevél befogadásának, illetve visszautasításának bírói gyakorlatával. A rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy 2018-tól csökkent a bíróságokhoz érkezett ügyek száma. Ebből következtetni lehet arra, hogy nehézségekbe ütközhet az új polgári perrendtartás alkalmazása.

A Kúria nem rendelkezik arra vonatkozó adattal, hogy mennyi ügy érkezik Magyarország bíróságaira, de az OBH által közölt adatokból az olvasható ki, hogy az év első hónapjaiban 30%-kal kevesebb per indult a bíróságokon az előző év azonos időszakához képest. Ez az időtáv kicsi, ez alapján messzemenő következtetés még nem vonható le. Adatokból az is kiolvasható, hogy az év második felében a csökkenés mértéke kisebb. Az ügyérkezés csökkenéséből természetesen nem az következik, hogy ez az új Pp. rossz lenne és ellehetetlenítené a bírósághoz való fordulás jógát. Egy teljesen új perrendtartási kódex hatályba lépésének természetes velejárója is lehet, hogy az ügyfél vagy a jogi képviselője kivár a perindítással, ha az ügy tárgya ezt lehetővé teszi. Erre enged következtetni az is, hogy azok a perek, ahol szorosabb határidőket ír elő a törvény – például a sajtó-helyreigazítási perek – megindultak, ilyen ügyek a Kúriához is érkeztek már.

A joggyakorlat-elemző csoportnak az egyik, bár nem hangsúlyos feladata lehet, hogy az ügyszám-csökkenés okait vizsgálja. A kutatás tárgyát képezik azoknak az adatoknak a megismerése, melyek már egy egész évet figyelembe véve mutatják, hogy hogyan alakult az ügyek érkezése 2018-ban a megelőző évekhez képest.

Az előzetesen rendelkezésre álló információkból arra is következtetni lehet, hogy a visszautasítások száma is megnőtt, bár arányszámot nagyon nehéz mondani, mert a korábban „keresetlevél idézés kibocsátás nélküli elutasítása” néven ismert jogintézményt az utóbbi időben már egyáltalán nem vizsgálták, tekintve, hogy kiforrott gyakorlata volt. Feltételezhető, hogy a bíróságok sok helyütt szigorúan értelmezték az új törvényt, ami más formai és tartalmi alapokra helyezte a keresetlevelek benyújtásának szabályait. "Ha egy bíróság szigorúan, törvény szerint értelmezi egy jogszabály szövegét, az nem lehet baj. Ha ezt sok helyütt teszi, az azt jelenti, hogy egyik helyen szigorúan értelmezik, máshol meg nem. Itt már van feladata a joggyakorlat-elemző csoportnak, vizsgálnia kell, hogy a mérce mindenhol azonos-e." - hangsúlyozta Orosz Árpád.

A joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja, hogy a benyújtott keresetlevelek befogadása hogyan alakult, ezen keresztül rávilágíthat arra is, hogyan „készültek fel” a bírósághoz fordulók az új polgári perrendtartásból. Számos első- és másodfokú határozatot fognak vizsgálni, a közvetlen vizsgálat eszközével. Az átnézendő ügytömeg hozzávetőleg ezres nagyságrendű lesz. A csoport azt tervezi, hogy minden törvényszéktől ötven ügyet kér be. Ebből az ötven ügyből harminc olyan, ami az adott törvényszéken járásbíróság előtt indult és húsz, ami törvényszéken (egykori megyei hatáskörben). Ez a munkamódszer más vizsgálódásokban célravezető volt.

A kúriai joggyakorlat-elemző csoportok tagjai kúriai bírák. A munkába a csoportvezető javaslatára az elnök más szakembereket is bevonhat. A mostani munkában részt vesznek alsóbb fokú bíróságokon ítélkező bírók, lesz a csoportban képviselője az ügyvédi kamarának, a Legfőbb Ügyésznek, felkértek egyetemi professzort is részvételre és bevonják az elemzői munkába az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét is.

Orosz Árpád szerint a joggyakorlat-elemzés eredménye lehet továbbá, hogy az esetenként nagyon szigorú, talán formalista „betűbírói” megközelítéstől elvezet egy, a törvény keretei között maradó, józan ész szabályainak mindenben megfelelő bírói jogértelmezéshez.

_________________________________________________________________________________

1https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/ot-joggyakorlat-elemzo-csoport-felallitasarol-dontott-kuria-elnoke

22016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
KÚRIA