Meddig tart a véleménynyilvánítás alkotmányosan védett köre? - Alaptörvény-ellenes bírósági határozat - Alkotmánybírósági döntés

2019.04.25. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A véleménynyilvánítás alkotmányosan védett körébe sorolható minden olyan kommunikációs üzenetet hordozó cselekmény, amely a magántulajdon tárgyát nem, vagy csak a tulajdonos beleegyezésével érinti, és köztulajdon tárgyában pedig nem okoz állagsérelmet - szögezte le döntésében az Alkotmánybíróság. A Testület megállapította, hogy a Szombathelyi Járásbíróság 59.Szk.1163/2017/6/I. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Az alkotmányjogi panasz indítványozói befestették színes festékkel egy járdaszakasz berepedezett részeit, részben balesetmegelőzési céllal, részben azért, hogy felhívják a hatóság és a közvélemény figyelmét a burkolat hibáira. A szabálysértési hatóság az indítványozókat köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt figyelmeztetésben részesítette. Az indítványozók kifogása alapján eljáró bíróság ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozók magatartása, mellyel véleményük kifejezésére más tulajdonát a tulajdonos hozzájárulása nélkül vették igénybe, veszélyes volt a társadalomra, mivel sértette a tulajdonos rendelkezési jogát. Az indítványozók a bíróság jogerős végzésével szemben fordultak az Alkotmánybírósághoz. Álláspontjuk szerint a bírói döntés sérti a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat, illetve a a művészeti alkotás szabadságához fűződő jogukat.

Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt. A véleménynyilvánítás alkotmányosan védett körébe sorolható minden olyan kommunikációs üzenetet hordozó cselekmény, amely a magántulajdon tárgyát nem, vagy csak a tulajdonos beleegyezésével érinti, és köztulajdon tárgyában pedig nem okoz állagsérelmet. A véleménynyilvánító nemcsak szavakkal, hanem például képek, szimbólumok használatával vagy ruhadarabok viselésével is megoszthatja gondolatait. Annak megítélése, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának hatálya alatt vizsgálandó cselekményről, avagy vandalizmusról van-e szó, a bíróságok feladata. Jelen ügyben a cselekmény mind a „véleménynyilvánító” személy szubjektív szándéka, mind az objektív értékelés szerint a nyilvánosság előtt értelmezhető közlés volt. Az Alkotmánybíróság megállapította: a bíróság nem értékelte megfelelően az indítványozók cselekményét, és aránytalan módon korlátozta az indítványozók véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra sem volt figyelemmel, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége nem állapítható meg.

A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Balsai István, Juhász Imre, Horváth Attila, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményt fűzött, Stumpf István és Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
SZABÁLYSÉRTÉS
KÖZTERÜLET