Elhalasztják a közigazgatási bírósági törvény hatálybalépését - Hatályukat vesztik a közigazgatási és munkaügyi bírák nyilatkozatai is

2019.06.11. Jogi Fórum / Barna Barbara

A bírói függetlenség megsértésének és pártbíróságok létrehozásának vádjával sok támadás érte az elmúlt években az önálló közigazgatási bíróságok felállítására irányuló kormányzati törekvéseket. Az újabb fejlemény szerint elhalasztják a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését.

„A klasszikus mondás szerint „semmi sem állandó, csak a változás mag". A közigazgatási bíráskodás helyzetére és szervezetére vonatkozóan hazánkban ez a megállapítás fokozottan igaz.”- olvasható Trócsányi László igazságügyi miniszter köszöntőjében a közigazgatási bíróságokra vonatkozó tájékoztató oldalon.

Megállapításával a miniszter a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság kommunista diktatúra általi megszüntetésére és a rendszerváltozást követő különböző szervezeti elhelyezésére célzott, tekintettel arra, hogy „az Igazságügyi Minisztérium 2014 óta dolgozik azon, hogy a közigazgatási bíráskodás jogrendszerbeli hányattatásainak véget vessen”. 

Az elmúlt hónapok történései ráerősítettek, hogy közigazgatási bíráskodással kapcsolatos szabályozás tekintetében tényleg csak a változás az egyetlen állandó. 

Az Országgyűlés 2018. december 12. napján fogadta el a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt (Kbtv.) és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényt (Átmtv), amely a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének időpontjaként 2020. január 1. napját állapította meg.

2019. március 12-én, pontosan három hónappal a Kbtv. és az Átmtv. elfogadása után, egyéni képviselői indítványként Gulyás Gergely miniszter, a Miniszterelnökség vezetője, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Hende Csaba, a törvényalkotási bizottság elnöke törvényjavaslatot nyújtott be ”A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról”.

A záró rendelkezésekkel együtt 19. § -ból álló törvénymódosítást az Országgyűlés április 1-jén fogadta el. A Velencei Bizottság ajánlásainak lényeges tartalmi elemeit is tartalmazó 2019. évi XXIV. törvény általános indokolása szerint olyan a bírói függetlenséget és a hatalmi ágak elválasztását garantáló rendelkezések, pontosítások kerültek megfogalmazásra, amelyek még inkább elősegítik, hogy a 2020. január l-jével felálló közigazgatási bírósági szervezet betölthesse rendeltetését.1

Április 9-én megjelent IM közlemény szerint, a Velencei Bizottság előtti eljárás lezárultával és a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvény kihirdetésével a közigazgatási bírósági szervezet kialakításának alkotmányos követelményeknek és nemzetközi standardoknak megfelelő törvényi kerete biztosított. A közleményben szerepel továbbá, hogy az Igazságügyi Minisztérium megalapozatlannak és egyoldalúnak ítéli Diego García-Sayán, az ENSZ bírák és jogászok függetlenségével foglalkozó jelentéstevőjének tájékoztatóját a közigazgatási bíróságokra vonatkozó magyar szabályozásról.

Ezzel szemben egy nappal azelőtt, hogy a köztársasági elnöknek javaslatot kellene tennie a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökének személyére2, május 30-án Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes – a kormány nevében - önálló képviselői indítványként törvényjavaslatot nyújtott be a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról.

A törvényjavaslat általános indokolása szerint annak „célja, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását”. A törvényjavaslat szerint hatályukat vesztik az Átmtv. és az alapján megtett bírói, bírósági titkári és bírósági fogalmazói nyilatkozatok3 is.

A törvényjavaslat kapcsán május 30-án megjelent IM közlemény azzal zárul, hogy a jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták lezárását követően folytatódhat a közigazgatási bíráskodás fejlesztését szolgáló munka.

_________________________________________________________________________________

1A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló 2019. évi XXIV. törvény kihirdetése a Magyar Közlöny 2019. április 8-i számában megtörtént.

2Az Átmtv. 1. § (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök 2019. május 31. napjáig teszi meg javaslatát a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökének személyére, akit az Országgyűlésnek 2019. június 15. napjáig kell megválasztania.

32019. április 30-áig nyilatkozhattak a közigazgatási és munkaügyi ügyszakos bírák arról, hogy a 2020. január 1-jétől megalakuló közigazgatási bíróságokon folytatják-e a munkájukat, vagy a rendes bírósági szervezetben maradnak.

 

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KÖZIGAZGATÁSI PEREK
KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS
KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG