Mit tehet és mit nem a biztonsági őr? Ellenőrizheti-e a vevő csomagját? Belenyúlhat-e a táskájába? Végezhet-e motozást a vevővel azonos nemű bolti alkalmazott? És mit tehet a vevő, ha megalázónak és/vagy jogtalannak tartja a vagyonőr eljárását? – Jogi szabályok és megtörtént jogtalanságok

A mai értelemben vett biztonsági őrök elődei a római gladiátorok közül kerültek ki. Az életben maradt, veterán gladiátorok egy része trénerként vagy testőrként folytathatta karrierjét. Őket gazdag római polgárok fogadták fel, és bízták meg a család értékeinek és életének védelmével. A képzett harcosok foglalkoztatása jó befektetésnek számított, egy gladiátor testőrként való alkalmazása a dominus megbecsültségét is növelte. A gladiátort életkörülményeinek javításával kellett érdekeltté tenni az együttműködésre, hiszen ellenkező esetben a harcos könnyen gazdája ellen fordulhatott volna. Máskülönben a római polgárok körében valakit gladiátornak nevezni durva sértésnek számított. Seneca például egy fiát gyászoló anyát ekképp vigasztalt meg: „Talán idősebb korában elkótyavetyélte volna az örökségét, és odáig süllyedt volna, hogy gladiátorként legyen kénytelen megélni”.

A gladiátorok utódjai – Két gladiátor harca egy III. századi mozaikon – Forrás: Wikipédia

Az egykori gladiátorok kései utódjai a biztonsági őrök, testőrök, pénzkísérők (személy- és vagyonőrök) a munkájukat manapság kizárólag a rendőrség által kiadott engedély és igazolvány birtokában végezhetik. Hatósági jogkörrel azonban nem rendelkeznek, és a hatóság eljárását sem akadályozhatják. Akkor mihez van joguk?

A vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult

  • a védett területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására,
  • a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére,
  • jogosultságának igazolására felhívni.

A felhívás megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén jogosult

  • az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani.

Az egyik legkényesebb kérdés: joga van-e a be- és kilépők csomagjának ellenőrzésére? A törvény különbséget tesz a csomag, illetve a csomag tartalmának a bemutatása között. Míg előbbire mind a be- és kilépő felszólítható, a csomag tartalma belépéskor akkor ellenőrizhető, ha rendezvény biztosításáról van szó. Ilyen esetben fémtárgyak kimutatására alkalmas eszköz (fémvizsgáló kapu, testszkenner) is használható. Amennyiben valaki ehhez nem járul hozzá, úgy a rendezvényre való belépését meg lehet tiltani.

A biztonsági őr a csomag bemutatására a be- és kilépőket egyaránt felhívhatja, de csak akkor, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak (ha egy is hiányzik, az intézkedés jogellenes):

  • megalapozott a gyanú (például ha a személyesen vagy kamerával látta), hogy a vizsgálat alá vont személy szabálysértésből vagy bűncselekményből származó dolgot tart magánál,
  • felszólításra nem adta át a „lopott” dolgot, és
  • az intézkedés a jogsértés megelőzése, illetve megszakítása érdekében szükséges.

De még jogszerű intézkedés esetében sem érintheti meg a csomagot! A csomag átvizsgálását csak betekintéssel vagy kipakoltatással végezheti. Átvizsgálást (motozást) kizárólag rendőr (orvos) végezhet! Ráadásul az átvizsgálás nem azonos a motozással. A ruházat, csomag és jármű átvizsgálása bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanújakor a tárgyi bizonyítékok felkutatására, közbiztonságra veszélyes eszközök kiszűrésére irányul. A motozás büntetőeljárás-jogi fogalom, ügyész (nyomozó hatóság) által elrendelhető kényszerintézkedés, amelynek célja az elrejtett tárgyi bizonyíték megszerzése. A hatóság tagja a motozás során nem csupán az érintett személy ruházatát, testét, illetve a nála lévő tárgyakat vizsgálhatja meg, hanem a személynél lévő csomagokat, de a rendelkezése alatt álló járművet is. A motozásnál egyébként az ún. kettős nemi szabály érvényesül, azaz a motozást csak a megmotozottal azonos nemű személy végezheti, és azon csak a megmotozottal azonos nemű személy lehet jelen. Mindkét szabály alól egyedül az orvos jelent kivételt, azzal, hogy ha a motozásnál testüreg átvizsgálása szükséges, azt csak orvos végezheti.

A biztonsági őrök nem rendelkeznek hatósági jogkörrel – Forrás: vokk.hu

Az érintett személy nem köteles alávetni magát a csomag bemutatására való felszólításnak. Ha megtagadja az együttműködést, akkor vagy el kell engedni, vagy el kell fogni, attól függően, hogy mennyire biztos a bűncselekmény vagy szabálysértés ténye. Ha nincs olyan tény, amiből a biztonsági őr közvetlenül arra következtethet, hogy például a vásárló eltulajdonított valamit az üzletből, akkor tettenérés hiányában nemcsak, hogy fizikai kényszert nem alkalmazhat, de még a csomag tartalmának bemutatására sem szólíthat fel. Amennyiben például a biztonsági őr a vásárló elé áll, ráteszi a kezét, jelezve, hogy az irodába akarja kísérni, akkor azt a látszatot kelti a bolti dolgozók és az azt észlelő más vásárlók előtt, hogy az illető egy tetten ért tolvaj. A bírói gyakorlat ezt fizikai ütközéssel járó, becsületsértő támadásként értékeli.

Más a helyzet tettenéréskor! Ilyenkor is köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, a hatóságot nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.

Nézzünk két megtörtént esetet!

1.) Egy fiatal nőnek döbbenetes megaláztatásban volt része az egyik áruházban. Élelmiszert vásárolt, fizetett a pénztárnál, és már távozni akart, amikor a kijáratnál sípolni kezdett a lopásjelző berendezés. A biztonsági őr rögtön vállon ragadta, rá rivallt, hogy mit lopott, és a többi vevő szeme láttára mindent kirakatott vele a táskájából. Tételesen ellenőrizte a számlát, és amikor meggyőződött arról, hogy a nő mindent kifizetett, felszólította, hogy menjen ki újra az ajtón. Megint sípolt a berendezés. Ezután kiszórta a hölgy kézitáskájának tartalmát, de abban sem talált lopott holmit. Miközben a „rajtakapott” vevő pironkodva összeszedegette elgurult tamponjait és gyógyszereit a pultról, síró hangon bizonygatta, hogy nem lopott semmit, a biztonsági őr emelt hangon közölte: biztosan a ruhájában rejtette el a „szajrét”. Odahívta egy kolléganőjét, aki bekísérte a vevőt a szolgálati helyiségbe. A motozással sem sikerült azonban megtalálni a lopott holmit. A hosszas procedúra végén a vásárló cipőjén bukkantak rá a folyton sípoló fémcsíkra, ami egy áruról eshetett le, és ragadhatott a vevő talpára. A biztonsági őr és kolléganője végül elnézést kért a remegő lábakkal távozó hölgytől.

A történetben a biztonsági őr és kolleganője szinte minden törvénysértést elkövetett, amit csak lehetett. A legfontosabb: a biztonsági őrnek nincs olyan jogköre, mint a rendőrnek. Védheti a rábízott objektum biztonságát és vagyonát, és az ezeket fenyegetőket figyelmeztetheti, de nem ellenőrizheti a vevő táskáját vagy öltözékét annak beleegyezése nélkül. Ha az áruházból kifelé menet valakinél sípol a kapu, a biztonsági őr csak megalapozott gyanú (ha a személyesen vagy kamerával látta, hogy a vevő „lopott” holmit tart magánál) esetén kérheti meg a vevőt, hogy mutassa meg a táskáját és a számlát a vásárolt áruról, de ha ő erre nem hajlandó, rendőrt kell hívnia. Továbbá: a vevő beleegyezésekor sem érintheti meg a táskáját, pláne nem szórhatja ki annak tartalmát! A csomag átvizsgálását csak betekintéssel vagy kipakoltatással végezheti. Motozást (átvizsgálást) pedig kizárólag (a vevővel azonos nemű) rendőr végezhet!

Mit tehet a vevő, ha megalázónak és/vagy jogtalannak tartja az eljárást? Ha a biztonsági őr más személyiségi jogainak és szabadságának rovására visszaél jogkörével, és így megsérti valakinek a jó hírnevét, az érintett polgári peres eljárásban kérhet elégtételt a bíróságon. Jogkörrel való visszaélés miatt pedig a helyileg illetékes rendőrkapitányságon is kérheti az adott biztonsági őr eljárásának felülvizsgálatát.

Biztonsági őr akcióban – Forrás: ujszo.com

2.) A következő történet a Kúriáig is eljutott. A tényállás szerint a vevő lemeztartó vásárlása miatt kereste fel az áruházat, ahol az eladótérben nézelődni kezdett, majd a CD-lemezes pulthoz lépett. Ezt követően hátizsákját leemelte és abba belenyúlt. Ezt a mozdulatot észlelte az üzlethelyiséget kamerarendszeren át figyelő őr. A mozdulatot nem tudta követni, mert a vásárló a kamerának háttal állt, ezért úgy döntött, hogy az eladótérbe megy. Innen tovább figyelte őt, majd a pénztárt elhagyó vevő elé lépett, és udvariasan felszólította, hogy számlaellenőrzés végett menjen vele az üzlet irodahelyiségébe. Ennek érdekében kezét a vevő karjára tette, aki ekkor feldühödött, kiabálni kezdett, és az üzlet ajtaja felé indult. Az őr ismét elé lépett, hogy feltartóztassa, azonban a vásárló két alkalommal, jobb ököllel megütötte. Dulakodás közben a bejárati ajtón kívülre kerültek, ahol a vevő térddel gyomron rúgta az őrt, majd megpróbálta lefejelni. A biztonsági őr formaruhában volt, a bántalmazás következtében ténylegesen nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A Kúria az ügyben hozott határozatában megállapította, hogy a személy- és vagyonvédelmi törvény – a hatóságnak való haladéktalan átadási, illetve értesítési kötelezettsége mellett – a tulajdon elleni szabálysértésen tetten ért személy visszatartásának, illetve bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogásának jogát biztosítja a vagyonőrnek. A konkrét ügyben az elfogásnak, mint jogszerű vagyonőri intézkedésnek a feltétele a terhelt tettenérése lett volna. A vagyonőrnek azonban azt sem volt oka megalapozottan feltételezni, hogy a terhelt szabálysértésből származó dolgot tart magánál. Márpedig ez a csomagbemutatásra irányuló felhívásnak is feltétele lett volna. A csomagbemutatást megtagadó, nem tetten ért személlyel szemben semmilyen jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé a vagyonőr számára fizikai kényszer alkalmazását. A Kúria azt is megállapította, hogy a vagyonőr magatartása a támadás, illetve a támadás közvetlenül fenyegető veszélyének büntetőjogi fogalmát kimerítette. Mivel a vagyonőr magatartása jogtalan támadás volt, ezért a vásárló jogszerűen hárította el fizikai erő alkalmazásával. (EBH2017. B.10.)