Rejtélyes berendezéseket telepített a Nemzetbiztonság a szolgáltatóknál
Az 1995-ös nemzetbiztonsági törvény a külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés kategóriájába sorolta a hatósági engedélyhez kötött távközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből történő információgyűjtést. Ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok öntevékenyen, bírósági engedély nélkül is lehallgathatják az internet-szolgáltatókon átmenő adatforgalmat, beleértve az elektronikus levelezést és a betárcsázós, illetve bérelt vonalakon zajló privát kommunikációt is. Az Index értesülése szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feltehetően erre a célra szolgáló berendezéseket telepített a magyar internetszolgáltatók hálózataira.
A lehallgatás műszaki feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítések törvényes volta kétségbevonhatatlan: titkosszolgálati lehallgatóberendezések üzemelnek minden vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatónál is. A nagy kérdés az, milyen mértékű hozzáférést biztosítanak ezek az eszközök a felhasználók személyes adataihoz, hiszen a műszaki lehetőség az interneten sem korlátozódik egyes beszélgetések, levélváltások célzott figyelésére. A belföldi, illetve a nemzetközi forgalmat bonyolító vonalakon gyakorlatilag az összes információ áthalad, ami egy internetszolgáltatónál egyáltalán megfordulhat. A weboldal-lekéréseken túl az elektronikus levelek, a csevegőfórumokon elhangzó publikus vagy magánbeszélgetések egyaránt, a felhasználókra vonatkozó személyes adatokkal, és az őket azonosító IP-címekkel együtt.
Ha az internet a törvény által lehetővé tett lehallgatása az “amerikai módszerrel”, tömeges adatgyűjtés és az eredmény számítógépes kiértékelése formájában valósul meg, vagyis nem eseti vagy specifikus, hanem totális jellegű, a begyűjtött információtömeg feldolgozásának és kiértékelésének, magánszemélyekre vagy cégekre vonatkozó akták összeállításának csak a lehallgató-technológia fejlettsége, az adatokat feldolgozó számítógépek kapacitása szabhat határt.
Gulyás Csaba, az adatvédelmi biztos munkatársa szerint az internet általános, totális lehallgatását a magyar törvények nem teszik lehetővé. Az adatvédelmi törvény értelmében a lehallgatásnak mindig célhoz kötöttnek kell lenni – akkor is, ha nincs szükség hozzá külső engedélyre.
Ami az elektronikus levelezést illeti, a nemzetbizonsági és a rendőrségi törvény is külső engedélyhez köti a közcélú telefonvezetéken, vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közlemény megismerését és rögzítését. Az elektronikus levélváltás, kapcsolattartás tényét tehát engedély nélkül is rögzíthetik a titkosszolgálatok, a levelek tartalmának lehallgatását azonban csak az igazságügy-miniszter vagy az erre kijelölt bíró engedélyezheti, eseti jelleggel. Viszont például a felhasználó által látogatott weboldalak címét rögzítő szervernapló lehallgatása nem engedélyköteles, de mivel ez egy teljesen új terület, az ilyen kérdésekben többféle jogértelmezés is lehetséges.
Ami a szolgáltatókat illeti, Gulyás szerint joguk és kötelességük, hogy tudjanak arról, milyen adatokat rögzítenek rendszereikben a titkosszolgálatok, és nem kötelesek szabad kezet adni a célhoz nem kötött lehallgatáshoz. A szolgáltató és a Nemzetbiztonsági Hivatal között létrejött szerződés ténye és tartalma államtitok.
(A teljes cikk az Index-en olvasható)
