Tisztességtelen kikötések ingatlanközvetítői szerződésekben - A közvetítői díjat és a fogyasztót is érintő kérdésekről döntött a bíróság

2019.10.10. Jogi Fórum / Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség

Az ügyész által indított perben fontos, a közvetítői díjat és a fogyasztókat általában is érintő kérdésekről döntött jogerősen a bíróság. Megállapította, hogy tisztességtelen az, ha az ingatlanközvetítő a sikeres közvetítéstől függetlenül, annak ellenére kéri a jutalékát, hogy megfelelő vevőt ténylegesen nem közvetít.

A közvetítői szerződések célja az ingatlan sikeres értékesítése (bérbeadása), ezért ha az ingatlanközvetítő pusztán érdeklődőket hoz, és az ingatlant meghirdeti, mindaddig a jutalékra nem tarthat igényt, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti. Az ingatlanközvetítő hirdetési és marketing tevékenységéért külön jutalék tehát nem jár, mivel a jutalék a szerződés szerint a sikeres eladásért (bérbeadásért) jár.

Az ún. kizárólagos szerződések esetén az ingatlanközvetítő díjkedvezményt ad a fogyasztónak, aki cserébe vállalja, hogy ingatlanát saját maga nem hirdeti, más ingatlanközvetítőnek megbízást nem ad. A kedvezményhez társuló szerződésben többletszolgáltatásnak nevezett „rendelkezésre tartás” díja, felmerülő „esetleges” költségek mögött azonban tényleges szolgáltatás nincs, de a fogyasztót ezért fizetési kötelezettség terheli. Ez a Polgári Törvénykönyv alapján tisztességtelennek minősül, mivel a fogyasztót – átalánytérítés formájában – fizetésre kötelezi. Tehát nem csak arról van szó, hogy az ingatlanközvetítő iroda nem végez sikeres közvetítői tevékenységet, a többletszolgáltatások tekintetében sem nyújt szolgáltatást, csak ennek puszta lehetőségét kívánja megfizettetni fogyasztóval.

Ellentétes a jogszabályokkal az is, hogy a vállalkozás a szerződést bármikor felmondhatja, miközben a fogyasztó ugyanerre nem jogosult. A perbelihez hasonló, egy ingatlan eladására létrejött kizárólagos közvetítői szerződés esetén a fogyasztó felmondási jogának kizárása azért nem lehetséges, mert a közvetítői szerződés nem minősül tartós jogviszonynak, így a felmondás joga nem korlátozható és nem zárható ki.

Egyetértett a bíróság az ügyésszel abban is, hogy ha az eladó bánatpénzre, vagy a foglalóra jogosult, ez kizárólag a fogyasztót illeti meg, kártalanítására, illetve arra szolgál, hogy a szerződés megkötésének vagy teljesítésének elmaradásából eredő veszteségét csökkentse. A vevő visszalépése, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása a fogyasztónál jár idő- és anyagi veszteséggel, míg a közvetítőnél nem, ezért a pénzből az ingatlanközvetítő részesedése indokolatlan és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes.

A vételi ajánlathoz kapcsolódóan a bíróság leszögezte, hogy tisztességtelen az eladót abban az esetben is díjfizetésre kötelezni, amennyiben számára a vételi ajánlat nem elfogadható. Az ügyész helyesen utalt arra is, hogy annak is jelentősége van, hogy a vételi ajánlat visszautasítása a fogyasztónak felróható-e, illetve annak tényleges, valós, alapos oka volt-e, melyek vizsgálata nélkül a támadott rendelkezés tisztességtelen.

Végül ismét megállapítást nyert, hogy az is tisztességtelen, ha a Pest megyei ingatlanok közvetítése esetén a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság illetékességét köti ki az ingatlanközvetítő a szerződésben, mert az megnehezíti a fogyasztó igényérvényesítési lehetőségeit.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ÜGYÉSZSÉG
FOGYASZTÓVÉDELEM
INGATLANJOG
SZERZŐDÉSEK JOGA