Számítógépes bűnözés - Btk. módosítás április 1-jétől

2002.03.31. MTI

A számítógépes bűnözés elleni fellépéssel foglalkozó büntető törvénykönyvi (Btk.) és a büntetőeljárási törvény módosítása, illetve a különböző anyagi és eljárásjogi módosítások április elsejétől lépnek életbe az új bűncselekmények vonatkozásában. Ezek közül az egyik legfontosabb a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépés, azaz közismertebb nevén a hacker-támadás nevesítése lesz.

A törvény ezt a cselekményt büntetni fogja attól függetlenül, hogy az elkövető okozott-e kárt vagy sem.

Hasonlóan új tényállás lesz a számítógépes adatok jogosulatlan megváltoztatása.

Az effajta informatikai rongálást, például egy honlap jogosulatlan megváltoztatását a törvény - a hacker-támadáshoz hasonlóan - akkor is büntetni fogja, ha a tettes nem okozott kárt a cselekményével.

Ugyanígy bűncselekménynek minősül majd a számítógépes rendszerek működésének akadályozása, vagyis lényegében a vírusokkal történő "lefagyasztása" is.

Szintén új tényállás lesz januártól a Btk.-ban az internet, illetőleg az intranet jogtalan kifürkészése, azaz ha valaki egy zárt csoportnak szóló vagy zártan közölt információt feltör, elolvassa a másnak címzett elektronikus leveleket, más néven "lehallgatja az e-maileket".

A gyermekpornográfiát illetően a terjesztést eddig is büntette a törvény, viszont a jogszabály hatályba lépésétől új elemként a pornográf képek birtoklása vagy a számítógépen - akár egy internetes weboldalon - történő felajánlása is bűncselekménynek számít.

Az új bűncselekményeket egytől két évig, míg a gyermekpornográfiával kapcsolatos bizonyos elkövetéseket akár nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatja a bíróság.

Az eljárásjogi újdonságok közé tartozik a kötelező megőrzés intézménye.

A jövő évtől a hatóságoknak lehetőségük lesz arra, hogy a bűncselekmények felderítése, valamint az elektronikus bizonyítékok megsemmisítésének megelőzése érdekében az adatok kezelőjének, birtokosának beavatkozását megakadályozva elrendeljék az adatok változatlan formában történő megőrzését.

Az új eljárásjogi törvény rendelkezik a számítógépes rendszerek és adathordozók lefoglalásának lehetőségéről is.