Illegális célkereszt az erdőkben - Az orvvadászat jogi kérdései - Beszélgetés a Debreceni ítélőtábla büntető kollégiumának vezetőjével

2019.10.29. Jogi Fórum / OBH

Évről-évre nagyobb figyelem irányul a környezet és az élővilág elleni bűncselekményekre. Komoly médiavisszhangot kapnak az ilyen ügyekben született bírósági döntések is, így a az orvvadászathoz fűződő jogi kérdések is egyre inkább reflektorfénybe kerülnek. - Jogos a kérdés a "Földünkért" világnap (október 21.) alkalmából - Beszélgetés Elek Balázzsal, a Debreceni ítélőtábla büntető kollégiumának vezetőjével.

Az orvvadászatról elsősorban a fajok veszélyeztetése jut az emberek eszébe, de milyen következményei vannak még ennek a bűncselekménynek?

Az orvvadász valóban nem csak a célba vett állatokra veszélyes. Mivel a vadorzó nem bejelentett tevékenységet végez, így kiszámíthatatlan a jelenléte, ezzel pedig veszélyezteti mások életét, testi épségét, vagyontárgyait. Abban az esetben pedig, ha a lebukás esélye áll fenn, szintén komoly veszélyhelyzet adódhat, mivel többnyire fegyverekkel rendelkező bűnelkövetőkről van szó. Nem egyszer fordul elő olyan eset, hogy az állami tulajdont őrző vadőr lőpárbajba keveredik a vadorzóval. Ugyanakkor azt mindenképp ki kell emelnem, hogy a Büntető törvénykönyvben az orvvadászat a természetvédelemmel foglalkozó fejezetben szerepel, így ezekben az ügyekben a természet az elsőrendű védendő érték. 
 
Ha már a bűnüldözésnél és a leleplezésnél tartunk, akkor idehaza ki áll nyerésre a hatóság és az orvvadászok küzdelmében?

Azt lehet mondani, hogy az orvvadászat az egyik legrégebbre visszanyúló bűnözési forma. Nem véletlenül. Mindig is nehéz helyzetben voltak a hatóságok. A rendőrségi állomány jelentős része – a létszámból adódó korlátok miatt – a lakott területekre koncentrálódik, így a vadászterületeket kevésbé tudják biztosítani.

Ugyanakkor azt is szeretném hangsúlyozni, hogy az orvvadászat ellen folytatott harc is rendületlen, mind a hatóság, mind az igazságszolgáltatás részéről. Óriási előrelépés, hogy a 2013 júliusában hatályba lépett Büntető törvénykönyvben az orvvadászat már önálló büntetőjogi tényállásként szerepel. Ezt megelőzően a jogosulatlan vadászat csak szabálysértésnek minősült, most már viszont bűncselekmény. Emellett pedig továbbra is fontosnak tartom a különböző szervek összefogását a kérdésben, így egyaránt teret kell adni a vadászoknak, a vadászati kultúrával és természetvédelemmel foglalkozó csoportok véleményének.
 
Milyen okok húzódnak az orvvadászat mögött?

Ez a kérdés az ügyek elbírálásakor is fontos, illetve a vadorzás hátterének feltárásakor. A legegyszerűbb eset a megélhetési bűnözés, amikor valaki munkanélküliként adja a fejét orvvadászatra, de bíróság elé került már vadhús-kereskedelemre irányuló ügy, illetve több országban tevékenykedő, nemzetközi bűnözői csoport esete is.

Volt olyan ügy, amikor fegyvertartási engedéllyel rendelkező emberek szerveztek illegális vadászatokat, máskor egy mezőgazdaságban dolgozó vállalkozó lőtt ki illegálisan a földjére tévedt állatokat, de olyan is előfordult, hogy egy börtön büntetését töltő elítélt több alkalommal kapott szabadságot és az ilyen alkalmakkor járt el engedély nélkül vadászni.

Milyen büntetést szoktak kiszabni a bíróságok ezekben a bűncselekményekben?

Ez természetesen az adott estétől függ. Figyelembe kell venni az okozott kár mértékét, vagy például azt, hogy csoportosan elkövetett, szervezett bűncselekményről van szó vagy egy magányos elkövetővel állunk szemben. Az sem mindegy továbbá, hogy az orvvadászat milyen bűncselekményekkel áll halmazatban. Felvetődhet egy ilyen ügy tárgyalásakor lopás, rongálás, lőfegyverrel való visszaélés, orgazdaság, de arra is volt példa, hogy bűnpártolás vagy pénzmosás is szerepelt a vádiratban. Ez azt eredményezi, hogy az ítélkező bíróknak is ennek megfelelően kell meghozniuk a döntésüket.
 
Mi lehet erre a megoldás? Illetve milyen lépések hozhatnak komoly eredményeket az orvvadászat elleni fellépésben?

Fontos lenne a hatóság nagyobb jelenléte a frekventált területeken, illetve, hogy egyre több ilyen ügy kerüljön a bíróság elé. Kiemelt szerepe van továbbá a médiának is abban, hogy mekkora felületet biztosítanak az ilyen ügyeknek. Amit pedig bármelyik turista megtehet, az az, hogy nem megy el behunyt szemmel a probléma mellett. Ha például természetjárás közben valaki hurkokat lát kihelyezve, akkor azok felszámolását kötelességének kell, hogy érezze.
 
Az Ön életében volt olyan eset, hogy a tárgyalótermen kívül szembesült az orvvadászok okozta károkkal?

Egyszer futottam bele egy haláltusát vívó szarvasbikába. Vadorzók sebesítették meg, de végül magára hagyták. Fájdalmas volt látnom a szenvedését, amelyet a rosszul irányzott lövés, majd kóbor kutyák hordája okozott neki. Egy ilyen reménytelenül küzdő állat tekintetét soha nem felejti el az ember.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS