Felelős-e a légitársaság a kiömlő forró kávé által okozott károkért? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

2019.12.19. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A légitársaság felelős a pohárból kiömlő forró kávé által okozott károkért. Nem szükséges, hogy ez a baleset a repülésre jellemző kockázathoz kapcsolódjon - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-532/18. sz. ügyben hozott ítélet - Niki Luftfahrt

A mai napon hozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy valamely légitársaságnak a repülés közben ismeretlen okból kiömlő forró kávé által okozott égési sérülések miatti felelőssége fennállásához nem szükséges, hogy a repülésre jellemző kockázat következzen be.

A jelen ügyben egy kislány kártérítést és kamatokat követel a Niki Luftfahrt (felszámolás alatt lévő) osztrák légitársaságtól azon égési sérülések okán, amelyeket egy Palma de Mallorca (Spanyolország) és Bécs (Ausztria) közötti légi járaton akkor szenvedett el, amikor az apjának felszolgált és az előtte lévő lehajtható tálcára helyezett kávé ismeretlen okokból kiömlött. A légitársaság arra hivatkozik, hogy nem felelős, mivel nem a légitársaságok baleset esetén fennálló felelősségét szabályozó Montreali Egyezmény1 értelmében vett balesetről van szó. E fogalom tudniillik azt követeli meg, hogy a repülésre jellemző kockázat következzen be, amely feltétel a jelen ügyben nem teljesül. Nem lehetett ugyanis tényszerűen megállapítani, hogy a kávéspohár a lehajtható tálca hibája vagy a repülőgép remegése miatt borult fel.

Az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) a „balesetnek” a Montreali Egyezmény értelmében vett, de abban meg nem határozott fogalma pontosítását kérte a Bíróságtól.

A bíróság szerint a „baleset” szokásos fogalmát úgy kell érteni, hogy az egy előre nem látható, az akarattól független, kárt okozó esemény. Egyébiránt a Bíróság – többek között – azt is megállapítja, hogy a Montreali Egyezmény a légitársaságok objektív felelőssége rendszerének létrehozására irányul, megőrizve „az érdekek méltányos egyensúlyát”.

A Bíróság arra a következtetésre jut, hogy mind a „baleset” fogalmának szokásos értelmével, mind pedig a Montreali Egyezmény célkitűzéseivel ellentétes az, hogy a légitársaságok felelősségét annak a feltételnek rendeljék alá, hogy a kár valamely, a légiközlekedésre jellemző kockázat megvalósulásából eredjen, illetve hogy kapcsolat álljon fenn a „baleset” és a légijármű üzemeltetése vagy mozgása között. A Bíróság emlékeztet arra, hogy a Montreali Egyezmény lehetővé teszi, hogy a légitársaságok kizárják vagy korlátozzák felelősségüket. A légitársaság ugyanis mentesítheti magát a felelőssége alól, vagy korlátozhatja azt, ha bizonyítja, hogy az utas maga okozta a kárt, vagy abban közrehatása volt. Ráadásul felelősségét 100 000 „különleges lehívási jogra”2 korlátozhatja, ha bizonyítja, hogy a kárt nem az ő vétkes magatartása okozta, illetve azt kizárólag valamely harmadik személy vétkes magatartása okozta.

A Bíróság tehát azt a választ adja az Oberster Gerichtshofnak, hogy a „baleset” szóban forgó fogalmába tartozik valamely légijármű fedélzetén bekövetkező minden olyan helyzet, amelyben az utasok kiszolgálására használt tárgy testi sérülést okozott egy utasnak, és nem szükséges annak vizsgálata, hogy az ilyen helyzetek a légi közlekedésre jellemző kockázatból erednek-e.

_________________________________________________________________________________

1Az 1999. május 28-án Montrealban kötött, az Európai Közösség által 1999. december 9-én aláírt, és annak nevében a 2001. április 5-i 2001/539/EK tanácsi határozattal (HL 2001. L 194., 38. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 5. kötet, 491. o.) jóváhagyott egyezmény, amely az Európai Unió tekintetében 2004. június 28-án lépett hatályba. Ez az egyezmény az uniós jogrend szerves részét képezi.

2Amint azt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) meghatározta. Az IMF szerint 2019 decemberének elején egy különleges lehívási jog mintegy 1,24 eurónak felelt meg.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
KÁRTÉRÍTÉS
LÉGIKÖZLEKEDÉS