Az ünnepek előtt rázta meg a közvéleményt a győri kettős gyermekgyilkosság ügye, miszerint az 5 év börtönbüntetésre ítélt családapa a feltételes szabadságra bocsátása időtartama alatt megölte 2 gyermekét, majd magával is végzett. A kormány zéró toleranciát hirdetett az erőszakkal szemben. De mit is jelent ez pontosan?
2019. december közepén egy börtönből szabadult kegyetlen édesapa leszámolása indított lavinát az erőszakkal szembeni sürgető fellépéssel kapcsolatban. A 35 éves elkövetőt 2016-ban rabosították azt követően, hogy gyermekei édesanyja sérelmére követett el emberölési kísérletet. A férfit 3 év után szabadlábra helyezték, majd a hozzá látogató három gyermeke közül kettőt megölt győri lakásában. A bűncselekmény részletei kegyeleti okok miatt nem kerültek sajtónyilvánosságra, az igazságügyi tárca azonnal reagált a súlyos esetre. Az Igazságügyi Minisztérium tavasszal a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását célzó törvénymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé. „A Kormány a zéró tolerancia talaján áll.” – hangsúlyozta Varga Judit, igazságügyi miniszter. De mit is jelent mindez?
Az ügy kapcsán a miniszter közleményt adott ki, melyben kitért arra is, hogy vizsgálják a kettős gyermekgyilkosság körülményeit, valamint a felelősségi kérdéskört: mulasztott-e bármely, az ügyben eljárt szakértő, hivatal, hatóság vagy szerv akkor, amikor az elkövetőt 5 év letöltendő szabadságvesztése alatt 3 év után feltételes szabadságra bocsátotta.
A miniszter kezdeményezte a Kúria elnökénél az élet ellenes bűncselekmények ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatát, továbbá a nők és gyermekek kiemelt védelme érdekében a szülői felügyelet és a kapcsolattartás joggyakorlata is felülvizsgálat alá kerül. Felmerül a jövőben az a jogalkotói kérdés, hogy vajon megengedhető-e jogszabály szerint, hogy azok, akik korábban más életére törtek feltételesen szabadulhatnak. Az igazságügyi tárca jelenleg is dolgozik a módosító javaslaton, melynek fő fókuszpontja lesz, hogy a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit szűkítsék, korlátozzák. A büntetés kiszabása kapcsán előírt középmérték megfelelő alkalmazása is kérdéses jelen ügyben, hiszen a védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete halmazatban állt a 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettével – mindezek szem előtt tartásával a gyilkos apára kiszabott öt éves börtönbüntetés rendkívül enyhének minősült.
Az áldozatok védelme érdekében továbbá 2020-ban megduplázzák a minisztérium áldozatsegítő központjainak számát, közel 600 millió forintot költve ezek fejlesztésére. „Célunk, hogy az elkövetők szigorú büntetést kapjanak, és hogy minden bajba jutott magyar állampolgár megfelelő védelemben részesüljön.” – hangsúlyozta Varga Judit. 2020 az áldozatsegítés éve.
