Hajnali rajtaütés - Milliárdos bírságok kartellezőknek - Hogyan mentesülhet egy társaság a hátrányos jogkövetkezmények alól?

2020.02. 5. Jogi Fórum / Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda

Tavaly több száz milliós bírságokat szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytársak közötti versenykorlátozó összejátszás miatt indult ügyekben. Idén is hasonló szigorra számíthatunk a Hivatal részéről. A közbeszerzéseket érintő kartellek a legsúlyosabb versenyjogsértések közé tartoznak, és a GVH nem csak multikat, de magyar cégeket is vizsgál. Hogyan derül fény a kartellekre, mi jelent a hajnali rajtaütés, és mivel jár, ha a cég önként jelenti be a jogsértést – ezekre adnak választ a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szakértői.

2019 év végén több alkalommal közzétette a GVH rekordösszegű bírságait, amelyek sok esetben meghaladták az egymilliárd forintot. Ezekkel nagyrészt fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat büntetettek, de akadt közöttük kartell, vagyis versenytársak közötti versenykorlátozó összejátszás miatt kiszabott, több százmillió forintos szankció is.

A GVH történetének rekordbírságait szintén kartellügyekben szabta ki: 2017-ben összesen 9,5 milliárd forintot a végtörlesztő kartell, 2004-ben összesen 7 milliárd forintot az autópálya kartell miatt. Ezekben az ügyekben a vizsgált vállalkozások mind túlnyomórészt nemzetközi hátterű nagyvállalkozások, bankok voltak. A mostani ügyekben azonban megfigyelhető, hogy a GVH nemcsak a nagy multikra csap le, de kisebb, magyar tulajdonú cégekre is.

Tavaly a hat bírsággal érintett kartell közül ötben magyar hátterű disztribútorok, illetve ajánlattevők is részt vettek a jogsértésben, és rájuk pár százmillió forintos nagyságrendű bírságokkal sújtott le a GVH.” – mondta Ritter Eszter partner, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának társvezetője.

A felsorolt ügyek között több, közbeszerzéseket érintő összejátszás is van, amely a legsúlyosabb versenyjogsértések közé tartozik, Magyarországon 2005. óta bűncselekménynek számít, ráadásul a megbírságolt résztvevőt a közbeszerzésekből is kizárják.

Hogyan buknak le a kartellezők?

A kartellek felderítését a GVH erre szakosodott irodája végzi, amely figyelemmel kíséri a piaci jelenségeket, valamint a GVH-hoz érkező panaszokat, és így gyűjt az eljárásindítást megalapozó bizonyítékot.

A kartellról informátor is szolgáltathat bizonyítékot, aki így bizonyos feltételek esetén a kiszabott bírság egy százalékát elérő, de legfeljebb 50 millió forint személyi jövedelemadó-mentes díjban részesülhet.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint ennél gyakoribb, hogy a még fel nem tárt kartell egyik résztvevője jelenti be a jogsértést a hatóságnak. „Előfordulhat például, hogy az egyik kartellezőnél tulajdonosváltozás, átstrukturálás, esetleg belső, például munkaügyi vizsgálat miatt átvilágítást végeznek és ennek során derülnek ki versenyjogsértő gyakorlatok” – magyarázza Sólyom Iván partner, az ügyvédi iroda versenyjogi csoportjának társvezetője.

Önkéntes bejelentéssel csökkenthető a bírság

Egy vállalat önként bejelentheti a GVH-nak a versenykorlátozásban való részvételét, úgynevezett engedékenységi kérelemben, egyúttal a jogsértést alátámasztó bizonyítékot is szolgáltathat. Ha a cég elsőként tárta fel a GVH-nak a kartellt, vagy elsőként szolgáltatott megfelelő minőségű bizonyítékot, nem volt a kartell szervezője, valamint az eljárás során együttműködött a hivatallal, úgy a hátrányos következmények többsége alól mentesülhet. Így többek között a bírság kiszabása alól, a közbeszerzésekből nem zárható ki a kartell miatt, továbbá az esetleges kártérítési felelőssége is korlátozottabb mértékű lehet, mint a többi kartelltagé.

Ha azonban a bejelentést csak másodikként vagy harmadikként teszi meg, úgy csak bírságcsökkentésben részesülhet.

Ritter Eszter kiemelte, hogy engedékenységi kérelemhez csatolt bizonyítékot a GVH legtöbbször arra használja fel, hogy bírói engedélyt kérjen előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálathoz (közismert néven: hajnali rajtaütésekhez). Ekkor az együttműködés keretében a bejelentőt a GVH adott esetben a kartelltevékenység folytatására is kötelezheti a majdani rajtaütés minél sikeresebb lefolytatásának reményében.

Egyéb bírságcsökkentő módszerek

Engedékenységi kérelem hiányában is vannak eszközök a vizsgált vállalkozás számára, hogy a leendő bírságot minél nagyobb mértékben csökkentse. Amennyiben a bírságközlemény szerint tevőleges jóvátétellel reparálja a jogsértés negatív hatásait, vagy ha egy előzetes engedékenységi program alapján megfelelési erőfeszítéseket tesz, valamint, ha beismeri a jogsértést, úgy ezek mind bírságcsökkentő tételként vehetők figyelembe.

Végül a GVH – saját döntése alapján – úgynevezett egyezségi eljárást is kezdeményezhet a versenyfelügyeleti eljárás során, melynek lényege, hogy 10-30%-os, sőt adott esetben magasabb mértékű bírságcsökkentésért cserébe a vállalkozás elismeri a jogsértést és lemond a határozat megtámadásának jogáról, így az eljárás kevesebb ráfordítással hamarabb befejezhető.

Számos eszköz áll a vállalkozások rendelkezésére ahhoz, hogy a GVH-val együttműködve, az adott helyzetből a lehető legkisebb hátránnyal kerüljenek ki. Még jobb lenne, ha eleve jogkövető magatartást tanúsítanának, és a versenyjogi jogsértések megelőzéséért megfelelési programot működtetnének. "Magyarországon ezek a programok a multinacionális vállalatok körében már magától értetődő gyakorlatnak számítanak, így ez a magyar cégektől is egyre inkább elvárható lesz. Ráadásul a GVH is számos kiadvánnyal segíti a hazai cégek megfelelését." – tették hozzá a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetői.

Mekkora lehet a bírság?

A GVH 2017-ben adta ki a jelenleg hatályos, 11/2017. sz. bírságközleményét, melyet többek között versenykorlátozó megállapodásokra alkalmaz, és a bírságot rendszerint a közlemény alapján, többlépcsős számítással határozza meg.

A kiindulópont a releváns forgalom, amely jogsértéssel érintett pályázat esetén a tender nettó értéke, egyéb esetben a jogsértő vállalkozás által az érintett piacon a jogsértés időtartama alatt a jogsértéssel érintett áruk értékesítése révén elért nettó árbevétel.

Ezt az összeget a jogsértés súlyát kifejező arányszám módosítja. Ezt követően kerül sor a súlyosító és enyhítő körülmények figyelembevételére, illetve további szempontok szerinti korrekciójára, ideértve többek között a vállalkozás részéről tanúsított együttműködést és a bírságmaximumot, melyet a bírság nem haladhat meg. Utóbbi a bírságot kiszabó határozatban azonosított vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevétele tíz százalékának megfelelő összeg.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS
VERSENYJOG
GVH