Eljárás a strasbourgi bíróság előtt – emberi jogok és alapvető szabadságok védelme

2020.05. 6. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Bárki, akinek az állam emberi jogát vagy alapvető szabadságát megsértette a Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat jogorvoslatért. De mit is jelent ez pontosan? Mikor és milyen ügytípusokban fordulhatunk Strasbourghoz? Mi az eljárás menete? Kiterjed-e a strasbourgi bíróság hatásköre a nemzeti hatáskörben meghozott bírósági döntésekre?

Az Európai Tanács égisze alatt született meg 1950-ben az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény), mint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére irányuló nemzetközi szerződés - megteremtve ez által a jogkeresők nemzetközi színtéren történő perindításának jogát. Az Egyezmény értelmében bárki, akinek valamely tagállam az egyezményben érintett jogát megsértette a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (Bíróság) fordulhat. A Bíróság funkciója az Egyezmény alkalmazása és egyúttal annak biztosítása, hogy az államok tiszteletben tartsák az Egyezményben foglalt alapvető emberi jogokat és jogi garanciákat. Az Európa Tanácsot alkotó 47 ország - azon belül az EU tagállamai is - tagjai az egyezménynek, amely a Bíróság összetételét is adja. Az Egyezményt Magyarországon az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény hirdette ki.

Milyen esetben jogosult a sérelmet szenvedett fél – köznapi kifejezéssel élve – „Strasbourgig menni”?

Strasbourg előtt gyakorlatilag bárki panasszal élhet, aki az Egyezményben foglalt emberi jogok és alapvető szabadságok sérelmét elszenvedte. Az alperes minden esetben az a tagállam, amelynek területén a felperest jogsérelem érte. Az Egyezmény egy sor tárgykörben feljogosítja az egyezményes tagállamok polgárait, hogy a nemzeti jog szerint már jogerős döntéssel lezárt jogvitájuk pártatlan elbírálása érdekében a Bírósághoz forduljanak az alábbi jogok és tilalmak sérelme esetén:

  • 2. Cikk: Élethez való jog;
  • 3. Cikk: Kínzás tilalma;
  • 4. Cikk: Rabszolgaság és kényszermunka tilalma;
  • 5. Cikk: Szabadsághoz és biztonsághoz való jog;
  • 6. Cikk: Tisztességes tárgyaláshoz való jog;
  • 7. Cikk: Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül;
  • 8. Cikk: Magán-és családi élet tiszteletben tartásához való jog;
  • 9. Cikk: Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság;
  • 10. Cikk: Véleménynyilvánítás szabadsága;
  • 11. Cikk: Gyülekezés és egyesülés szabadsága;
  • 12. Cikk: Házasságkötéshez való jog;
  • 13. Cikk: Hatékony jogorvoslathoz való jog;
  • 14. Cikk: Megkülönböztetés tilalma;

Az Egyezményhez további 16 kiegészítő jegyzőkönyv tartozik, amely további védendő alapjogokat fogalmaz meg (pl. halálbüntetés tilalma, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén, mozgásszabadság stb.)

A Bíróság az állampolgárok – vagy esetenként jogi személyek – által benyújtott panaszok, ún. „kérelmek” megvizsgálásának útján látja el feladatát, az Egyezményben rögzített összetétel és eljárásrend alapján. Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha a panaszos a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítette – tehát minden lehetséges fellebbviteli fórumon született az ügyében jogerős döntés -, a hazai végleges határozatot meghozatalától számított hat hónapon belül.

A Bíróság az egyéni kérelmet elutasítja, ha az névtelen; vagy lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már korábban megvizsgált, illetve amelyet már más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak és az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új adatokat.

Az eljárás írásban, – a Bíróság honlapján elérhető rendszeresített formanyomtatvány kitöltését és aláírását követően, postai úton történő megküldéssel – az unió valamennyi hivatalos nyelvén megindítható. A személyes jelenlétet nélkülöző eljárás illetékmentes, és a Bíróság „pervesztesség” esetén sem ró többletköltséget a kérelmező fél terhére. A panaszos az eljárás megindítását jogi képviselő nélkül is megteheti - azonban szigorú formai kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy a kérelmet a Bíróság befogadja és érdemi vizsgálat alá vonja. Kötelező a jogi képviselet az eljárás azon szakaszától kezdődően, amikor a Bíróság a kérelem tartalmáról már a tagállam kormányát is tájékoztatja. A Bíróság az egyéni kérelem hiánytalan kitöltésének elősegítése céljából eljárási szabályzatot tett közzé honlapján, amely az alábbi ITT érhető el.

A Bíróság csak az érintett tagállam valamely hatósága által elkövetett sérelmes intézkedés vagy mulasztás esetén járhat el, tehát magánszemélyekkel és az államtól független egyéb társaságokkal szemben nincs hatásköre eljárni. A Bíróság a szabályszerűen benyújtott kérelmeket köteles megvizsgálni, az ügy körülményeinek mérlegelését követően azonban kétféle döntési alternatíva áll rendelkezésére: (i.) amennyiben a kérelmet vagy a kérelmező egyes panaszait elfogadhatatlanná nyilvánítja, a határozat végleges és ellene nincs helye jogorvoslatnak. (ii.) Ha a kérelem vagy az egyes panaszok álláspontja szerint elfogadhatóak, a Bíróság békés megegyezésre ösztönzi az érintett feleket. A megegyezés eredménytelen elteltét követően a Bíróság érdemben vizsgálja az ügyet, azaz megállapítja, hogy érte-e a kérelmező felet az Egyezményben hivatkozott alapvető emberi jogi jogsérelem.

Az Egyezményben részes államok vállalták, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. Így amennyiben a Bíróság azon álláspontra helyezkedik, hogy a panasz tárgyát képező emberi jogi jogsérelem alapos – egyúttal a kérelmező javára kártérítési összeget ítél meg az érintett tagállammal szemben - döntése a jogsértő tagállamra nézve kötelező hatályú. Kiemelendő azonban, hogy a Bíróság hatásköre a nemzeti hatáskörben meghozott bírósági döntések megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére nem terjed ki.

A Bíróság eljárását az alábbi folyamatábra szemlélteti:

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALAPJOGOK
EMBERI JOGOK
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA