Egészségügyi válsághelyzet váltja a különleges jogrendet - Országgyűlés előtt a jogintézményt módosító törvényjavaslat

2020.06.10. Jogi Fórum / Papp-Nagy Zsolt

Az Országgyűlés előtt van a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat, amely módosítja, egyben megerősíti az egészségügyi válsághelyzet intézményét. A jövőben ez a jogintézmény hivatott biztosítani a járvány esetleges második hullámára való felkészüléshez szükséges jogi hátteret.

Az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó alapvető szabályokat az egészségügyről szóló törvény (Eütv.) tartalmazza. Ezen intézmény funkciója, hogy kihirdetésével kezelhetővé válnak azok az események, körülmények, amikor ugyan még különleges jogrend bevezetése nem indokolt, azonban amelyek során már az állami szervek – a normál működéshez képest – fokozottabb intézkedésére van szükség. Egy köztes állapotot jelent a „békeidő” és az Alaptörvényben deklarált különleges jogrendi állapot között. Amennyiben különleges jogrend kerül bevezetésre, pl. szükségállapot, akkor „automatikusan” – külön rendelkezés nélkül – az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A válsághelyzeti ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat, amely magába foglalja az erre történő felkészülési tevékenységet (az irányítás és a vezetés rendjének meghatározása, a jogi és igazgatási szabályozás kidolgozása, stb.), valamint a tényleges működés megszervezését és lebonyolítását (pl. a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályos jogszabályok bevezetése, a feladatok, erőforrások és eszközök koordinálása, pótlólagos kapacitások és készletek bevonása, stb.) is.

Ebben a „köztes állapotban”, amelyet a válsághelyzet jelent, az Eütv.-ben meghatározott betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét, azonban a beteg emberi méltósághoz való joga ebben az esetben sem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók – meghatározott kivételekkel – más egészségügyi tevékenység ellátására kirendelhetők.

Jelenleg az egészségügyért felelős miniszter minősíthet valamely törvényben meghatározott eseményt, körülményt egészségügyi válsághelyzetnek. A törvényjavaslat szerint e hatáskört az országos tisztifőorvos javaslatára, az egészségügyért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány gyakorolja, aki rendeletben egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére. A válsághelyzet elrendelésének esetei is módosulnak, így válsághelyzet elrendelésének van helye járványügyi szükséghelyzet, valamint minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – olyan esemény esetén, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé. Továbbá olyan körülmény kialakulása esetén is elrendelhető, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza. Ez utóbbi elrendelés feltétele, hogy az ellátási területhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járjon.

A javaslat szerint az országos tisztifőorvos köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az egészségügyi válsághelyzet feltételeinek a fennállását, és amennyiben a válsághelyzet elrendelésének feltételei már nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak a válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A Kormány a miniszter javaslatát soron kívül tárgyalja meg.

Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet legfeljebb 6 hónapig marad hatályban. Azonban a Kormány a rendelet hatályát meghosszabbítja, amennyiben az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában még fennállnak. A hatály meghosszabbításáról a Kormány köteles az Országgyűlés egészségüggyel foglalkozó állandó bizottságának, a Népjóléti Bizottságnak beszámolni.

Módosul az egészségügyi válsághelyzet alatti irányítás rendje is. A válsághelyzetet előidéző körülmény felszámolására tett intézkedések és az egészségügyi válsághelyzeti ellátás összehangolása érdekében Operatív Törzs működhet, amelyet a Kormány rendeletben hozza létre (összetételére, szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat állapít meg). Az Operatív Törzs munkaszervezeteként ügyeleti központot működtet, valamint a feladatkörébe tartozó egyes részfeladatok ellátására akciócsoportokat hozhat létre.

Az Operatív Törzs a válsághelyzetet előidéző körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és a tovább terjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladat ellátásának megszervezése céljából adatszolgáltatást kérhet bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, amely ezen adatszolgáltatásnak ingyenesen köteles eleget tenni. Továbbá jogosult – az előző célokból – az egészségügyi válsághelyzet elrendelésével érintett személyek, a velük kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került személyek, valamint az adatszolgáltatás vagy a tevékenysége révén egyébként tudomására jutott személyek – így különösen az adatkezelési céllal összefüggő személyazonosító, lakcím- és egyéb elérhetőségi, egészségügyi – adatait kezelni.

A törvényjavaslat egészségügyi válsághelyzetben kiszélesíti a Kormány hatáskörét. Azonban a széles válságkezelési jogkörei megfelelő garanciákkal lettek körül bástyázva, így jogköreit – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – az egészségügyi válsághelyzet előidéző körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja, és kijárási korlátozást nem vezethet be. A Kormány rendeletben többek között korlátozhatja vagy megtilthatja egyes területek elhagyását, üzletek működését, nyitva tartását; köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg; közlekedési korlátozást vagy közlekedési tilalmat állapíthat meg; elrendelhet törvény alapján meghozható járványügyi intézkedéseket.

A javaslat közbeszerzési és beszerzési szabályokat is megállapít, azonban ezen szabályok Európai Uniós fejlesztési források felhasználása esetén nem alkalmazhatóak. Például egészségügyi válsághelyzetben a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő jogosult a válsághelyzetet előidéző körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő vagy az egészségügyi válsághelyzetben a védekezést irányító állami szervek, védekezést irányító csoportok hatékony működését szolgáló beszerzését a miniszterelnök egyedi mentesítése alapján a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon is megvalósítani. A miniszterelnök a beszerzés iránti mentesítési kérelemről soron kívül dönt, döntési jogkörét a Kormány másik tagjára is delegálhatja. Kivételesen, sürgősség esetén a javaslatban meghatározott eljárási szabályok mellőzésével egy adott gazdasági szereplő közvetlenül is felhívható ajánlattételre. A beszerzések szabályszerűségét a Kormány feladat- és hatáskörrel rendelkező tagja utólag ellenőrzi.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
EGÉSZSÉGÜGY
JOGALKOTÁS
JÁRVÁNYÜGY