A COVID-19 járvány hatása a munkaerőpiacra - ÁSZ-elemzés és javaslat egy újabb elbocsátási hullám hatásainak csökkentésére

2020.10. 8. Jogi Fórum / ÁSZ

A COVID-19 járvány megjelenésével a foglalkoztatottsági mutatóknak az elmúlt években tapasztalt trendszerű javulása megtört. A járvány által leginkább sújtott szektorokban intenzív keresletcsökkenés volt tapasztalható, melynek következtében jelentősen csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség. A második hullám esetleges erősödésével pedig újabb elbocsátási hullám is bekövetkezhet, ezért célszerű lehet a munkavállalók ágazatok közötti átáramlásának intenzívebb támogatása - hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék jelentése.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

A most nyilvánosságra hozott elemzésben az ÁSZ elemzői bemutatják a COVID-19 járvány kapcsán hozott korlátozásoknak és az ezzel összefüggő gazdasági visszaesésnek a munkaerőpiacra gyakorolt hatását. Az elemzés áttekinti a COVID-19 járvány kezdetétől meghozott munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő kormányzati intézkedéseket, valamint a gazdaságvédelmi akcióterv keretében finanszírozott intézkedések eredményeit.

A COVID-19 járvány megjelenésével a foglalkoztatottsági mutatók elmúlt években tapasztalt trendszerű javulása megtört. A Kormány 2020 tavaszán a COVID-19 járvány okozta gazdasági válságra reagálva gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett, amelynek teljes értéke 9200 milliárd forintot tett ki. A gazdaságvédelmi intézkedések 5 fő területre koncentráltak: munkahelymegtartás, munkahelyteremtés, ágazati támogatás, vállalkozás-finanszírozás, valamint család- és nyugdíjasvédelem. A támogatások a munkahelyvédelmet célzó intézkedések vonatkozásában 380 milliárd forintot, míg a munkahelyteremtés 804 milliárd forintot tett ki.

A COVID-19 járvány által leginkább sújtott szektorokban (pl. vendéglátás, turizmus, autóipar) intenzív keresletcsökkenés volt tapasztalható, de más, kevésbé érintett szektorok foglalkoztatásában is megjelentek a mobilitás korlátozásának és a társadalmi távolságtartásnak a következményei. A hirtelen keresletcsökkenés jelentősen kihatott a foglalkoztatásra is, ugyanis a munkaerő-piaci kilátások jelentősen romlottak: nőtt a munkanélküliség és csökkent a foglalkoztatás.

A bértámogatási programokkal eddig közel 230 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. A munkahelyvédelmi bértámogatásban országosan mintegy 185 ezer munkavállaló részesült, a munkahelyteremtő bértámogatás pedig 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé. Emellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezmény esetében is több mint 16 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A foglalkoztatottsági helyzet kezdeti romlását követően július végére a foglalkoztatottságban javulás következett be, de a foglalkoztatottak száma júliusban így is csaknem 80 ezer fővel elmaradt a tavalyi szinttől.

Finanszírozási szempontból kiemelendő, hogy az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapjába 2020. június végéig nem érkezett uniós támogatás, így a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat a Kormány teljes mértékben a hazai költségvetésből fedezte.

A COVID-19 járvány újabb megjelenése, időbeli elhúzódása, súlyossága, illetve az ezekre adott nemzetközi és hazai kormányzati válaszok jelentősen befolyásolják a gazdasági folyamatok alakulását, a munkaerő-keresletet, így a foglalkoztatottsági helyzetet is, ezért a munkaerőpiac szereplőit számos kockázati tényező fenyegeti.

Az ÁSZ elemzői a felmerülő kockázati tényezők tekintetében arra hívták fel a figyelmet, hogy a munkáltatók többsége a gazdasági visszaesést átmenetinek tartotta, és ekként is kezelte, ami azt jelentette, hogy szignifikáns anyagi áldozatok árán a munkaerő egy részét megtartotta. Az állami támogatások ebben segítséget nyújtottak, de egy esetleges második hullám erősödésével a gazdasági visszaesés már nem lenne átmenetinek tekinthető, ezért újabb elbocsátási hullámok is bekövetkezhetnek. A COVID-19 járvány a különböző ágazatokat eltérő mértékben érintette, ezért várhatóan a felépülés is különböző mértékű lesz. Így célszerű lehet a munkavállalók átáramlásának intenzívebb támogatása a gazdasági visszaesésben tartósan érintett ágazatokból a gyorsabban magukra találó vállalkozások felé, aminek egyik elengedhetetlen eszközrendszerét az átképzések jelenthetik.

Az elemzést teljes terjedelemben ITT érhető el.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
JÁRVÁNYÜGY
KORMÁNYZAT
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK