Alaptörvényt sért a tankötelesség szabályozása - Az Alkotmánybíróság jogalkotói mulasztást állapított meg

2021.04.23. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A jogalkotó nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek biztosítják, hogy az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/903/2020. számú, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában.

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2020. január 1-jével bevezetett, „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik” rendelkezésének a bevezetésével egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék; a korábbi szabályozásban ugyanis a gyermek a rögzítetthez képest további egy évet maradhatott óvodai nevelésben, amit a szakértői bizottság javaslata alapján még egy évvel meg lehetett hosszabbítani.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a jelenleg hatályos szabályozás sérti a fogyatékkal élő gyermekek érdekeit és jogait, az orvosilag igazolt betegségben szenvedő gyermekek esetében hátrányos megkülönböztetést valósít meg, sérti a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való alapjogukat, a szülőknek pedig a gyermeknek adandó nevelés megválasztásához való jogukat.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a támadott törvényi rendelkezés olyan tartalmú módosítása, mely megfosztja a sajátos nevelési igényű gyermekeket attól a lehetőségtől, hogy az általános iskolai tanulmányaik integrált formában történő megkezdése érdekében további egy nevelési évig óvodai nevelésben vegyenek részt, csak abban az esetben áll összhangban az Alaptörvénnyel, ha a jogalkotó ezen kedvezmény megszüntetésével egyidejűleg megteremti a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének olyan többletgaranciáit, amelyek legalább a további egy nevelési éven át óvodai nevelésben való részvétellel azonos mértékben képesek biztosítani annak lehetőségét, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek általános iskolai tanulmányait integráltan kezdhesse meg. A jogalkotó ugyanakkor ilyen további kedvezményszabály megalkotásáról nem rendelkezett.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a jogszabályi környezet, bár önmagában nem alaptörvény-ellenes, azonban valóban nincs összhangban az Alaptörvénnyel; az összhang hiányát azonban nem a támadott rendelkezés hatályos tartalma, hanem annak, illetőleg a jogrendszer egyéb szabályainak hiányossága okozza. Az Alkotmánybíróság így hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy törvénymódosítással egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodai nevelés során megkaphassák a szükséges fejlesztést.

Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogalkotó számára számos eszköz áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a korábbi szabályozással azonos értékű garanciarendszert alkosson, mely egyaránt történhet az óvodai nevelés maximális időtartama visszaállításával azon sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában, amelyek számára az integrált általános iskolai oktatás lehetősége valóban rendelkezésre áll; a megelőző óvodai nevelés során megvalósuló fejlesztés intenzitásának és hatékonyságának javításával (amennyiben ez lehetséges); azon sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, akik pedig koraszülöttnek is minősülnek, akár a terhesség időszakára vonatkozó számítási mód alapulvételével a születés tényleges időpontjának alapulvétele helyett. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen eleget.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
GYERMEKJOGOK
ALAPJOGOK
JOGALKOTÁS
OKTATÁSÜGY