Bűncselekmény hiányában minden vádpontban Tasnádi Péter felmentését indítványozta védőbeszédében Szikinger István a Tasnádi-per csütörtöki tárgyalásán a Pest Megyei Bíróságon.
A védőügyvéd szerint az eljárás a magyar igazságszolgáltatás szégyene, hiszen minden alapot nélkülöz, és az egész ügyet Pintér Sándor kezdeményezésére indította az országos rendőrfőkapitány.
Az előzetes letartóztatásban lévő Tasnádi Pétert az ügyészség felbujtóként, önbíráskodással, súlyos testi sértéssel, adócsalással, tettesként pedig zsarolással, lőfegyverrel való visszaéléssel, adócsalással, sikkasztással, bűnszervezet létrehozásával, illetve irányításával vádolja.
Az ügyvéd azt állította, hogy a rendőrség tudatosan befolyásolta a tanúkat, és megváltoztatta a jegyzőkönyveket az eljárás során. – Az eljárásban részt vevő rendőrök súlyosan megsértették a szakma legalapvetőbb szabályait – hangoztatta Szikinger István, s hozzátette, hogy az eljárást az ORFK vezetőjének elhatározásából indították, nem pedig valós bizonyítékok alapján.
Az ügyvéd úgy vélte, hogy az ügyben nem szabadna ítéletet hozni, mert az azt jelentené: “a bíróság megadta magát a rendőri önkénynek”. Szikinger István tanúkat idézve közölte, hogy védence ellen azért indult eljárás, mert üzleti vitába keveredett a józsefvárosi piac őrzésével kapcsolatban Pintér Sándor belügyminiszterrel. Véleménye szerint ezt Sándor István, az azóta már megszűnt Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt nyomozója és Kőrösi Imre volt MDF-es országgyűlési képviselő is alátámasztotta vallomásával.
Az ügyvéd hosszasan ecsetelte azt, hogy az első vádpont hamis tanúvallomásokon alapul. Az ügyészség szerint egy 1992-ből származó 50 ezer forintos elszámolási vita miatt Tasnádi többször, évek múltán is megverette Ignácz Attilát, illetve fenyegette élettársát. Szerinte Ignácz Attila, a vád tanúja nem szavahihető, amit az is bizonyít, hogy a rendőrségi nyomozás során öt olyan különböző vallomást tett, amit később módosított vagy visszavont. Hozzátette: Ignácz vallomásai alapján nem lehetett volna eljárást indítani Tasnádi Péter ellen.
Szikinger István megemlítette, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint az első vádpontban pótnyomozást kellett volna elrendelni. Az ügyvéd szerint a váddal szemben Tasnádi nem fenyegette meg sem Ignácz Attilát, sem élettársát, és ezt az érintettek is elismerték.
