A helyi önkormányzati választásokra – legkésőbb szeptember 30-ig – mintegy 33 ezer szavazatszámláló bizottsági tagot és 22 ezer póttagot kell megválasztani. A voksok újraszámolása körüli viták után azonban nem lesz könnyű dolguk a helyi választási irodák vezetőinek, akik majd javaslatot tesznek az ötvenötezer bizottsági tag, illetve póttag személyére.
Azzal, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök múlt pénteken október 20-ra kitűzte a helyi önkormányzati választások időpontját, kezdetét vette a választási kampány, illetve több, a voksolás szempontjából fontos időpont is rögzítődött. Ezek közül a legfontosabbak: a választópolgárok névjegyzékét a szavazás napja előtt 60 nappal, azaz augusztus 21-től közszemlére kell tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 58. napig, vagyis augusztus 23-ig megküldött értesítőn kell tájékoztatni. A szabályok értelmében azok a választásra jogosult polgárok, akik augusztus 23-ig nem kapják meg az értesítőt, nyolc napon belül (tehát augusztus 31-ig) kifogást nyújthatnak be a helyi polgármesteri hivatal jegyzőjénél.
A helyi önkormányzati választások megrendezésének egyik legkritikusabb kérdése a szavazatszámláló bizottságok megválasztása lesz. A szavazásra – legkésőbb szeptember 30-ig – mintegy 33 ezer szavazatszámláló bizottsági tagot és 22 ezer póttagot kell megválasztani. Az ötvenötezer szavazatszámláló bizottsági tagra a helyi választási irodák vezetői tesznek majd javaslatot. Mint azt a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Forgács István korábban lapunknak elmondta: a választási eredmények megkérdőjelezése a szavazatszámláló bizottságok választott tagjai elleni durva támadásnak tekinthető. Ennek az lehet a következménye, hogy az elmúlt 12 évben a parlamenti és a helyhatósági választásokon, valamint népszavazásokon gyakorlatot szerzett emberek a következő választásokon már nem kívánnak részt venni.
Orbán Viktor volt kormányfő az M1 Aktuális című műsorában úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati választás megközelítően olyan jelentőségű, mint a parlamenti választás, és a közjóért tenni akaró polgári köröknek ebben aktívan részt kell venniük. Hozzáfűzte: a szavazatszedő bizottságokba delegálandó emberek jelentkezését várják a demokrácia-vonalon. Megfogalmazása szerint a választások tisztaságát a korábbiaknál sokkal erőteljesebben figyelő bizottsági tagokra van szükség.
Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára egy hét végi rendezvényen a szavazatok újraszámlálását követelő illegális megmozdulásokról szólva úgy fogalmazott: sajnálatosnak tartja, hogy egy belpolitikai válság kellett ahhoz, hogy a pártok rájöjjenek: az önkormányzati választásokon jól megfontolt érdekük, hogy minden szavazatszámláló bizottságba delegáljanak saját embert. Így a “bújtatott pártemberekkel való feltöltés” helyett lehetőség lesz a nyílt politizálásra. Hozzátette: a Belügyminisztérium a jövőben is a leghatározottabban fel fog lépni a rendőrségi bejelentés nélküli, illegális tüntetések ellen.
