A japán önkormányzatok túlnyomó része hétfőn elkezdte területén lakó állampolgárok alapadataival feltölteni azt az új központi adatbázist, amely a jövőben kiépítendő lakossági nyilvántartó hálózat része lesz. Az új rendszerben minden japán lakos 11 számjegyű személyi számot kap, amelyet a jövőben minden olyan esetben használnia kell, amikor dolga akad az állami vagy önkormányzati hatóságokkal.
Közben fokozatosan leépül a korábbi rendszer, amelyben az állampolgárnak (vagy állandó lakosnak) igazolvánnyal kellett igazolnia a személyazonosságát, amelybe költözéskor be kellett vezettetnie új lakcímét. A személyi szám alatt regisztrálják a személy nevét, születési idejét, nemét és lakcímét a központi adatbázisban. A hivatalosan Jumin Kihon Daicho (röviden Juki-Netként emlegetett) hálózat csak a hatóságoknak és az önkormányzatoknak biztosít hozzáférést, és az eredeti elképzelések szerint a polgárok és a hatóságok életét hivatott megkönnyíteni – viszont épp ez a könnyebbség az, ami tiltakozásra készteti az adatvédőket. A Juki-Net gondolata 1999-ben született meg, és a kormányzat akkor azt ígérte, hogy mire a rendszer kiépül, érvényben lesz az új adatvédelmi törvény. Egységes adatvédelmi törvény azonban azóta sem született a parlamentben, csupán néhány résztörvény. Ezek egyike például keményen korlátozza, hogy az újságíró a központi nyilvántartóból keresse annak a személynek az adatait, akivel interjút akar készíteni. Ez hatalmas felháborodást okozott sajtóberkekben, és hangos médiakampány indult ellene.
A Juki-Net nem keltett osztatlan lelkesedést az önkormányzatok körében sem, néhány város egyenesen megtagadta az adatszolgáltatást a központi adatbázisnak, így a Tokióhoz közeli Suginami és Kokubunji, míg Japán második legnagyobb városa, a 3,5 milliós Yokohama önkormányzata közölte, hogy csak a lakosok beleegyezésével szolgáltat ki adatokat. Más önkormányzatok pedig elkezdték ugyan az adatszolgáltatást, de bejelentették, azonnal leválnak a hálózatról, amint kiderül, hogy a rendszerből információ “szivárog el”. Május 24-i közleményében a Japán Ügyvédi Kamarák Szövetsége is fenntartásainak adott hangot a központi nyilvántartással kapcsolatban. A tiltakozás és az önkormányzatok együttműködésének hiánya veszélybe sodorhatja a japán kormány ambiciózus E-Japán tervét, ami azt tűzte ki célul, hogy az ország információtechnológiai szempontból a legfejlettebb ország legyen a világon, ahol az állam és polgárai között elektronikus úton zajlik a kétirányú kommunikáció.
