Az EU készülő atomtörvény-tervezete szerint egyelőre nincs jobb megoldás az atomhulladék elásásánál. Loyola de Palacio energiaügyi biztos szerint alaptalanok a zöldek vádjai, miszerint az EU az atomipart próbálja életben tartani.
Az utóbbi évtized egyedülállóan részletes atomtörvény-tervezetének megvitatása képezte az Európai Bizottság múlt heti ülésének fő napirendi pontját. Loyola de Palacio energiaügyi biztos két fő javaslatcsomagot terjesztett elő. A radioaktív hulladék elhelyezése és a nukleáris biztonság megteremtése köré csoportosulnak a bizottságban ismertetett atomtörvény előírásai, beleértve az atomerőművek üzemeltetésének beszüntetését is. A bizottság egyetértett abban, hogy felkéri az Európai Tanácsot: 4 milliárd euróról növelje 6 milliárdra a jelölt országok atomerőműveinek felszámolására nyújtott Euratom-kölcsönök összegét. Ezzel az intézkedéssel felgyorsítanák a kelet-európai országokban még mindig működő szovjet stílusú atomerőművek leállítását. Az energiaügyi biztos úgy értékelte, hogy a tagországok kormányai általában pozitívan reagáltak a javaslatcsomagra. Ugyanakkor az Európai Parlament egyik tanácskozásán a környezetvédő parlamenti képviselők keményen kritizálták Loyola de Palaciót – a zöldek úgy vélik, a törvénytervezet nem más, mint merő pr-fogás.
Az Európai Bizottság Európaszerte érvényes közös biztonsági szabványokat és megfigyelő mechanizmusokat kíván biztosítani. Az új törvénytervezet értelmében az EU tagországainak nukleáris szolgáltatásaik helyzetéről évente jelentésben kell beszámolniuk az Európai Bizottságnak, amely kétévenként dolgozna ki összefogó értékelést. A radioaktív hulladék érzékeny problémáját illetően a bizottság előnyben részesíti a veszélyes hulladékok geológiai elföldelését, amit napjaink legbiztonságosabb módszerének tart. 2018-ig a tagországoknak külön erre a célra kijelölt telephelyeket kell elkülöníteniük. A hulladékok feldolgozását illető kutatások tovább folynak.
Gyanakvással fogadták az atomtörvény tervezetét a zöldek parlamenti képviselői, akik azzal vádolják a bizottságot, hogy az alternatív energiaforrások felkutatását célzó igyekezet helyett az európai atomipart próbálja életben tartani. Nuala Ahern ír képviselő elsősorban azt kifogásolta, hogy a javaslat nem tartalmaz kötelező, közös nukleáris biztonsági szabványokat. Bár minden országban végeznek majd biztonsági ellenőrzéseket az Európai Bizottság által létrehozott hatósági szervek, a tagországok maguk választhatják meg az ellenőrzést végző testület tagjait, a vizsgálati jelentés pedig bizalmas jellegű lesz – mindezt szintén nehezményezi az ír képviselő. Nuala Ahern azt is megemlítette, hogy ha a jelenlegi elképzelés valósul meg, akkor a nem atomországoknak – mint például Írországnak vagy Ausztriának – nem lesz lehetőségük a beleszólásra olyan kérdések eldöntésébe, amelyek pedig végső soron őket is érintik. Az energiaügyi biztos válaszában úgy vélte, a zöldek ott is rémeket látnak, ahol erre semmi ok. Loyola de Palacio kiemelte, hogy az alternatív energiaforrások felkutatására irányuló törekvéseket korántsem adták fel.
A nukleáris törvényhozás fő elveit európai szinten összegző Euratom szerződés előírásai értelmében az Európai Bizottságnak előbb egy tudósokból álló műszaki testülethez kell eljuttatnia javaslatait, mielőtt azokat a parlament és a tanács tárgyalná. A törvénycsomag-tervezet demokratikus és az átláthatóságot előtérbe helyező jellegét üdvözölte az atomipar, ám részletes, végső állásfoglalásuk csak a javaslatok teljes megismerését követően készül el.
