Az európai uniós csatlakozással összefüggő jogharmonizációban a közösségi jog tényleges alkalmazását, mindennapi gyakorlattá válását nemegyszer nehezebb megvalósítani, mint az uniós szabályok formális átvételét – erről Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője és Wilfried Gruber német nagykövet beszélt Budapestesten azon a csütörtökön kezdődött háromnapos konferencián, amelyet egy német alapítvány és az Igazságügyi Minisztérium szervezett.
Jürgen Köppen rámutatott: egy-egy országban a közösségi jog tényleges érvényesülését jelentősen befolyásolja a bíróságok, a közigazgatás értékrendje és a társadalom jogtudata. Kiemelte: Magyarország a jogharmonizáció szempontjából az egyik vezető helyet foglalja el a csatlakozásra váró államok sorában. Jürgen Köppen megjegyezte: igen optimisták Magyarország csatlakozási tárgyalásait illetően, az ország erőfeszítéseinek eredményeként EU-taggá válhat.
Wilfried Gruber szintén kiemelte, hogy a mintegy 80 ezer oldalas közösségi jognak a mindennapok gyakorlatává kell válnia. A német nagykövet figyelmeztetett arra: az európai intézmények számára hatalmas kihívást jelent az, hogy a közösségi jog továbbfejlesztésével javítsák az unió cselekvőképességét. Bárándy Péter igazságügy-miniszter a szimpózium megnyitóján nagy jelentőségűnek, üzenetértékűnek nevezte azt, hogy éppen Budapesten találkoznak a csatlakozásban érdekelt mintegy 25 ország képviselői, szakértői.Bárándy Péter szerint hasznos tapasztalatokat eredményezhet az Európai Unió küszöbén álló, a belátható jövőben csatlakozó és az unióba törekvő államok képviselőinek eszmecseréje.
Fazekas Judit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a jogharmonizáció tapasztalatairól szólva elmondta: a jogrendszer 31 fejezetéből 26-ot már ideiglenesen lezártak. Szinte teljes körűnek tekinthető például a fogyasztóvédelmi jog harmonizációja, ugyanakkor jelentős az elmaradás az agrárjog terén. Elmondta: a csatlakozásig hátra lévő egy évben fontos feladatok vannak még a szellemi tulajdon, az igazságügyi együttműködés, a tisztességtelen piaci magatartás, a versenyjog, a társasági jog, a közbeszerzés és az antidiszkrimináció terén.
Az intézményi feltételekről szólva Fazekas Judit kiemelte, hogy stabil, hatékony, független igazságszolgáltatásra van szükség. A hatékonysággal kapcsolatban megemlítette: a bíróságokon vannak dologi, technikai nehézségek, de például a perek időtartalma megfelel az unió átlagának. A függetlenségről megjegyezte: mindig merülhetnek fel problémák, de a magyar kormány segíteni kíván ezeken. A parlament például éppen a napokban fogadott el egy olyan törvényt, amely elősegíti a bíróságok pénzügyi önállóságát azzal, hogy a jövőben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által készített bírósági költségvetést a kormánynak változtatás nélkül kell az Országgyűlés elé terjesztenie.
