A volt szovjet tagköztársaságban, Észtországban májusban nyújtották be a parlamentnek az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás tervezetét. A vita most is folyik, s Brüsszel számára talán váratlan fordulatot vett.
A Szovjetunió “szövetségi államaként” szerzett tapasztalatok arra intik az észt politikusokat, hogy kerüljék a föderális államszövetségben való részvételt. Ezért Allar Jőks igazságügy-miniszter javaslatára egy új paragrafust iktattak a törvényjavaslatba. Eszerint, ha az EU Észtországnak nem megfelelő irányban fejlődik, akkor ez alapot biztosít arra, hogy az ország kilépjen a szövetségből.
Mint ismeretes, az Európai Unió jelenlegi alapszerződése még csak említést sem tesz arról, hogy az unió tagjai kiléphetnének a közösségből. Az EU jövőjével foglalkozó konvent most folyó vitái során egyre inkább teret nyer az az elképzelés, hogy ha egy tagállam ki akar lépni az unióból, meg kell adni neki ezt a lehetőséget, s ezt a kitételt a készülő EU-alkotmányba is bele kell foglalni. (Ezt az álláspontot képviseli Valéry Giscard d’Estaing. az európai konvent elnöke, volt francia államfő is.) Az észtek az alkotmánymódosítást kétszeri átdolgozás után, harmadik olvasatban fogadják majd el.
