Tovább folyik a másfél milliárd forint értékű műkincs tulajdonviszonyait tisztázni kívánó jogi iszapbirkózás. A Fővárosi Bíróság az amerikában élő örökösöknek adott igazat, az LB egy hétig még vizsgálódik.
Továbbra sincs ítélet a Herzog-perben, a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanis csütörtöki tárgyalásán november 29-re halasztotta az ítélet kihirdetését. Martha Nierenberg amerikai-magyar állampolgár Herzog Mór Lipót örököseként 1999 októberében indított polgári pert a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen. Az Amerikai Egyesült Államokban élő örökös, az egykor nagyapja tulajdonát képező, s mintegy másfél milliárd forint értékűre becsült 12 műtárgyat, többek között Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Benczúr Gyula és Barabás Miklós alkotásait szeretné visszaszerezni.
A Fővárosi Bíróság tavaly októberben első fokon ítéletet hirdetett, és a nem jogerős határozatban 10 képet az örökösnek ítélt meg. Az LB a másodfokú eljárásban az idén júliusban már tartott egy tárgyalást; akkor úgy döntött, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM) fordul és kéri az Egyesült Államok, illetve Magyarország között 1973-ban kötött nemzetközi megállapodás szövegének közlését, valamint az IM állásfoglalását. Az IM egy 1982-es törvényerejű rendeletre hivatkozva a megkeresést a Külügyminisztériumhoz (KüM) továbbította. A KüM az általános válasza mellett csatolta az 1973-as vagyonjogi megállapodást, és a második világháború utáni Párizsi Békeszerződés egyes pontjait. Az ügy felperesét képviselő ügyvéd arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ne vegye figyelembe, illetve zárja ki a KüM állásfoglalását, mivel érvelése szerint az eljárás – miszerint az LB a magyar állam egyik képviselőjétől kért állásfoglalást – sérti a magyar Alkotmányt és az uniós jogszabályokat.
Martha Nierenberg jogi képviselőjének észrevétele szerint az LB olyan tájékoztatást kért az IM-től, amely nem felel meg a jogszabályoknak, a KüM-höz pedig nem lehetett volna továbbítani a kérést, mivel magánjogi perről van szó. Az ügyvéd megjegyezte, hogy a KüM állásfoglalásához csatolt mellékletek részben már szerepeltek az ügyben, mégpedig az elsőfokú tárgyalás során; a jogi képviselő szavai szerint a dokumentumok a felperes álláspontját, kérésének jogosságát támasztják alá. A felperes képviseloje az eddigiek során már az ELTE egy nemzetközi jogi szakértoje állásfoglalását is kérte az ügyben. A szakértő szerint a magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás nem zárja ki a magyar hatóságok illetékességét, az nem a Párizsi Békeszerzodés megszüntetésére köttetett, s a vagyonjogi megállapodásban rögzítik azt is, hogy amennyiben a magánszemélyek nem az igényelt kártérítési összeget kapták meg, nem vesztették el a tulajdon természetbeni visszakérésének jogát.
Az alperesek jogi képviselői a felperes kérésével szemben – miszerint az LB zárja ki a KüM állásfoglalását a bizonyítékok köréből – azzal érvelt, hogy a Bécsi Egyezmény értelmében a bizonyítékok körébe tartoznak az állásfoglalások, s azokat nem lehet kirekeszteni. Az alpereseket képviselő ügyvédek a perbeszédben úgy fogalmaztak, hogy az 1973-as amerikai-magyar egyezmény létrejöttének körülményei is arra utalnak, hogy a magyar állam rendezni akarta az igényeket. Az alperesek úgy tartják, hogy a felperes igényeit már rendezték, ezért az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását kérték.
