A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvény módosítását sürgetik cégvezetők és az érdekvédők. A jogalkotók több javaslatuknak – így az osztalékfizetésre vonatkozónak – teret adnak. Az első negyedévben kerülhet a kormány elé a tervezet.
Idejétmúlttá vált az eredetileg privatizációs technikaként alkalmazott mrp-törvény, s annak módosítását sürgetik az érintettek. Sok ponton kell szabályozni a munkavállalói tulajdonlást. Az egyik legfontosabb az, mely lehetővé tenné a dolgozók részére történő osztalékfizetést, mondta Szántai János, a Tulajdonos Munkavállalók Szövetségének alelnöke, jogi szakértő. A mai szabályozás szerint a hiteltörlesztés alatt nem fizethet osztalékot az mrp-szervezet, így a munkavállalók a gyakorlatban nem élvezhetik a tulajdonlás előnyeit. Biztosítani kellene, hogy az mrp-szervezetek gazdasági tevékenységet folytathassanak pénzügyi forrás megteremtésére, részvények, üzletrészek vételére, visszavásárlására, és nem privatizációs kivásárláskor állami garanciával kedvezményes banki hiteleket vehessenek fel. Még formálódik a munkavállalói tulajdonlással kapcsolatos szabályozás. Ám az tudható, az mrp-szervezetek osztalékra vonatkozó javaslatát a törvényalkotók kedvezően fogadják. Eleget tesznek a gazdasági tevékenységre vonatkozó kérésnek is – tájékoztatott Nemes András, a tárcaközi bizottság Igazságügyi Minisztérium által delegált tagja.
Az mrp-k ügye felvet adózási problémákat is: a hosszú távú munkavállalói tulajdon fenntartását csak az biztosítja, ha az mrp-szervezet a munkaviszony megszűnése esetén a volt munkavállaló részvényeit visszavásárolja, majd az új dolgozó tulajdonába adja. Az szja-törvény szerint ez adóköteles természetbeni juttatás, melynek terheit (76 százalék) az mrp-szervezet nem tudja vállalni. Az államtól vett és a munkavállalók tulajdonába adott részvények megszerzése adómentes természetbeni juttatás, 20 százalékos adóterhét az alkalmazott csak a részvény elidegenítésekor fizeti meg, magyarázta Winkler László, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. gazdasági igazgatója. A munkavállalói tulajdon tartós jelenléte az ország érdeke is lenne, ezért furcsa a részvények származása szerinti különbségtétel, és sürgető a megfelelő törvényi szabályozás kidolgozása. Mérsékelni kellene az állam által így kivetett adókat. A munkahelyek megtartása, a dolgozói tulajdon elterjedésének érdekében az mrp-szervezetek tulajdonosként fontos szerepet tölthetnek be a felszámolás, vagy végelszámolás alatt álló vállalatoknál is – véli.
