Az állampolgári panaszok alapján korántsem vonhatunk le olyan következtetéseket, hogy Magyarországon bármely kisebbség ellen állami szinten támogatott üldözés, zaklatás folyna. Ugyanakkor előfordul, hogy az állam képviseletében fellépő hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyek olyan magatartást tanúsítanak, ami kimeríti a diszkrimináció fogalmát

• olvasható a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. évi jelentésében. Kaltenbach Jenő mellett Majtényi László adatvédelmi és Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa is a napokban juttatta el a parlamenthez beszámolóját. A jelentéseket legkorábban három hét múlva tárgyalhatják az Országgyűlés illetékes bizottságai.

Előfordult, hogy egy községi általános iskola tanárnője tanóra keretében a cigány kisebbséghez tartozó tanulót sértő kifejezésekkel illetett. Közvetlen diszkrimináció történt akkor is, amikor cigány származása miatt nem kapott építési engedélyt a polgármesteri hivataltól egy érintett. Emiatt az ügyben hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomozás indult

• tájékoztat a jelentésben Kaltenbach Jenő.

Előítélet, megbélyegzés a médiában is tetten érhető

• állítja a tanulmány. A kisebbségi biztoshoz ez ügyben beérkezett panaszok kifogásolják a cigány kisebbséget sértő "vicceket", amelyek alkalmasak arra, hogy erősítsék a társadalom előítéleteit. A kabaréműsorok azonban nem merítik ki a gyűlöletkeltés fogalmát. "Súlyos megítélésű" esetként jellemzi a jelentés azt az esetet, amikor a M 1 riportere által megszólaltatott csóri lakos a község elhagyására szólította fel a roma családokat, arra hivatkozva, hogy lopnak. Kecskemét város időszakos kiadványában folyamatosan a cigány kisebbséget sértő közlemények jelennek meg -- panaszolták az érintettek. Ezekben az esetekben nem beszélhetünk gyűlöletre uszításról -- hangsúlyozza az ombudsman --, ám az ilyen jellegű tudósítások elősegíthetik az előítéletesség mélyülését.

A kisebbségi biztoshoz beérkező panaszok közel 70 százaléka érkezik a cigány lakosságtól. Az esetek 39 százaléka Budapesten történik, 10 százaléka pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A többi megyében nagyjából azonos az ügyek területi megoszlása. Rendőri intézkedés miatt 14 panaszbeadvány érkezett a kisebbségi ombudsmanhoz, ebből 9 esetben merült fel a bántalmazás, illetve a rendőri zaklatás gyanúja.

Gönczöl Katalin a tavaly lefolytatott mintegy 1400 vizsgálatában 1740 visszásságot tárt fel, míg 1999-ben hozzávetőleg 1070-ből 1200-at. Minden ötödik eljárás a büntető jellegű ügyek körébe sorolható. Ezt követik a szociális jellegű panaszok 14 százalékkal. Jelentősen növekedtek a gyermek- és diákjogok körében lefolytatott eljárások száma. A bűnügyi hatóságok ellen tett panaszok száma folyamatosan emelkedik: 2000-ben az összes vizsgálat 20 százaléka a rendőrség, a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a büntetés-végrehajtási intézmények ellen benyújtott panaszok nyomán indult meg. Változatlanul sok a jogos kifogás a kényszerintézkedésekre feljogosított hatóságok eljárásával kapcsolatban is.

Szociális jellegű problémaként jelentkeztek azok az újszerű panaszok, amelyeket a fél országot sújtó ár- és belvíz okozott 199

• 2000-ben. Az igények elbírálása ugyanis nem volt egységes; így előfordulhatott az, hogy némely településen a biztosítési kártérítéseket figyelembe véve nyújtottak kiegészítő támogatást, máshol viszont a kettő kizárta egymást, jóllehet ez a központi szabályozásból nem volt levezethető.

Több ízben sérült a diákok tulajdonhoz való joga; az egyik szakközépiskola tanulói az egymást követő tanévekben nem vagy csak részben kapták meg a nyári szakmai gyakorlaton végzett munkájukért az ellenértéket. A piaci szereplők sérelmeivel kapcsolatban a jelentésben az olvasható, hogy a kerületi földhivatal a lakótelepek rendezetlensége miatt az ügyirathátralékkal továbbra sem tudott megbirkózni. A lakótelepek lakástulajdonosainak jelentős része a földhivatal szerint még mindig nem rendelkezik regisztrált tulajdonnal

• állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az adóhatóság intézkedéseivel kapcsolatos panaszok általában az eljárási hibákra mutattak rá.

Az adatvédelmi biztos beszámolójában egyebek közt arra mutat rá, hogy egyes rendőrségi feladattal összefüggő adatkezeléshez hiányoznak a megfelelő szintű, illetve az adatvédelem alkotmányos követelményét kielégítő jogszabályi felhatalmazások. Kiderült például, hogy az ORFK Köztársasági Õrezrednek nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a védett objektumokba

• például a Parlamentbe -- belépő személyek adatait rögzítse vagy tárolja. Majtényi László jelentése kitér arra is, hogy egyértelműbb törvényi szabályozás kellene az információszabadságot és az üzleti titok konfliktusát illetően.