Két okból sem írható ki népszavazás a sorkatonaság eltörléséről

2001.04.27. Magyar Hírlap

Nincs összhangban az alkotmánnyal, ezért nem tehető fel népszavazásra az MSZP által megfogalmazott négy kérdés közül a sorkatonaság eltörlésével foglalkozó

  • Költségvetéssel összefüggő kérdésről nem lehet ugyan népszavazást tartani, ám annak önmagában nincs akadálya, hogy valaki szociális ügyekről referendumot kezdeményezzen - nyilatkozta Zlinszky János volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető tanára.

A professzor szerint az esetleges költségvetési összefüggésekre hivatkozva nem lehet eleve elvetni azt, hogy valaki a nép állásfoglalását kérje a nyugdíj kiszámításának módjáról, munkajogi kérdésekről vagy az érettségiig ingyenesen megszerezhető nyelvvizsga lehetőségéről. Utóbbival kapcsolatban Zlinszky kifejtette: az ingyenes nyelvvizsgának bele kell férnie a középfokú oktatás kereteibe.

Komoly aggályok vethetők fel viszont a népszavazásra szánt harmadik kérdéssel kapcsolatban, mely így szól: "Akarja-e Ön, hogy a sorkatonai szolgálat megszűnjön, és azt önkéntes, hivatásos haderő váltsa fel?"

Ez a volt alkotmánybíró szerint két okból is alkotmányellenes. Egyrészt a haza védelmének kötelessége fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot jelent, azt az alkotmány az alapvető állampolgári kötelességek közt rögzíti. A sorkatonai szolgálat ma alapvető alkotmányos kötelezettség, amelynek megtagadásához büntetőjogi konzekvencia fűződik. Zlinszky János úgy véli, ahhoz, hogy a sorozott hadsereget önkéntes hivatásos haderő váltsa fel, módosítani kellene az alkotmányt. A másik aggály a professzor szerint, hogy mindez biztonságpolitikai kérdéssel függ össze, vagyis nemzetközi egyezménybe ütközik.

Az SZDSZ korábban épp az alkotmányos aggályok miatt döntött úgy, hogy népszavazás helyett népi kezdeményezést indít. A különbség az, hogy utóbbi megoldás nem kötelezi ugyan az Országgyűlést, ám szembesíti a törvényhozókat a nép akaratával. Mécs Imre képviselő közölte: a sorkatonai szolgálat eltörléséhez alkotmánymódosításra van szükség.
Vastagh Pál, az MSZP képviselője, korábbi igazságügy-miniszter nem kívánt az alkotmányjogi felvetésekre reagálni. Mint korábban elmondta: a május 7-én összeülő Országos Választási Bizottságtól várják az ügy megítélését.