A vizsgált mű elsősorban a magyar telekkönyvi, azaz ingatlan-nyilvántartási jog fejlődésmenetét, valamint hatályos szabályait, alapelveit elemzi az európai jogfejlődés áramában. A nyugati (német, osztrák és francia) kitekintés mellett a szerző figyelmet szentel a Magyarországgal szomszédos országok ingatlan-nyilvántartási rendszereinek. A szomszédos országok jogrendszereibe való kitekintés nemcsak jog-összehasonlítási okból szükséges, hanem azért is, mert az ingatlan-nyilvántartás – mint az ingatlantulajdon szerzésének előfeltétele, azaz a tulajdonszerzés jogi garanciája – a határon túli kapcsolatok fejlesztésének fontos eleme lehet napjainkban is.