Az egészségügyi szolgáltatók felelősségének vizsgálata mindig aktuális kérdés, hiszen az orvosi ellátás során bekövetkező hibák, mulasztások súlyos következményekkel járhatnak a betegek testi épségére, életminőségére, sőt életére nézve is. A társadalmi elvárások és a betegek jogtudatosságának növekedése következtében egyre több vitás eset kerül a bíróságok elé, így a kérdés nemcsak szakmai, hanem társadalmi szinten is kiemelt figyelmet kap.
Az egészségügyi ellátórendszert folyamatosan érintő kihívások – mint például az orvoshiány, a túlterheltség, vagy az egyre növekvő adminisztrációs terhek – növelhetik a hibázás kockázatát. Ezzel párhuzamosan a jogalkalmazásnak és a bírói gyakorlatnak egyre érzékenyebben kell reagálnia azokra az esetekre, amelyekben felmerül a szolgáltatói felelősség.
Az egészségügyi jog területén az utóbbi évtizedekben jelentős elmozdulás figyelhető meg a betegjogok érvényesülése felé, ugyanakkor az orvosok és intézmények jogbiztonsága is kiemelt fontosságú. A felelősség megállapításának feltételei – a jogellenes magatartás, a kár, az okozati összefüggés és a felróhatóság – folyamatos értelmezést és finomhangolást igényelnek a konkrét esetek tükrében. Mindezek miatt az egészségügyi szolgáltatók felelősségének vizsgálata vitákkal és kihívásokkal teli jogterület.
Az egészségügyi szolgáltatókat azonban nem csupán polgári jogi felelősség (kártérítési felelősség), hanem büntetőjogi, szabálysértési és nem utolsó sorban etikai felelősség is terheli.
A tanulmány a kártérítési felelősség egyes elemeit mutatja be a bírói gyakorlaton keresztül. Ehhez a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg a Kúria döntéseit veszi alapul, kitérve a büntetőjogi felelősség és polgári jogi felelősség elhatárolásának kérdéseire.
A Szerző bírósági titkár.