Formák, szabályozás és jogtudományi megközelítések
publikáció
Az anyagi jogi értelemben vett bűnösségről
A tanulmány röviden felvázolja a bűnfelelősség elvének kialakulását, majd a bűnösséget, mint a bűncselekmény egyik fogalmi elemét mutatja be a vonatkozó német és magyar tudományos nézetek részletezésével. A bűncselekményt és a bűnösséget meghatározó törvényi rendelkezéseket a XIX. század közepétől kezdődően egészen a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (Btk.) foglalt meghatározásokig végigkíséri. A Szerző ezt követően a bűnösség formáit, a szándékosságot és a gondatlanságot külön-külön vizsgálja, melynek során a fogalmakat történetiségükben is bemutatja, és a magyar jogtudomány meghatározó képviselőinek kapcsolódó nézeteit is felvázolja. Végül egy speciális bűnösségi konstrukcióról, a vegyes bűnösségről szól. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Bírált közszereplők
Ki és mikor számít közszereplőnek? Mit köteles eltűrni? Mi a rágalmazás és mi a becsületsértés?
Kóros elmeállapotban
Az elmeállapot megfigyelése és az ideiglenes gyógykezelés gyakorlati alkalmazása
hír
20 millióval nem tudott elszámolni, 300 ezres pénzbüntetésre ítélték
Ítélet a Parlamenten kívüli pártelnök által elkövetett költségvetési csalás ügyében
hír
Változások a büntető eljárásjogban és büntetés-végrehajtási jogban
Igazságügyi miniszteri rendeletek léptek hatályba
hír
Eredménytelenül kért vesztegetési összeget a NAV alkalmazott
Akár 5 évnyi szabadságvesztésre is ítélheti a bíróság
Igazságos büntetés
Milyen tényezőket milyen szempontok alapján értékel a büntetőjogi felelősségre vonás során a bíróság?
publikáció
Mulasztás és alulminősítés – avagy a gyűlölet-bűncselekmény megállapításának dilemmái
Az írás bemutatja az előítéletes indítékból elkövetett bűncselekmények, az ún. gyűlölet-bűncselekmények beazonosításával és felderítésével kapcsolatos gyakorlati problémákat néhány, az évek során előforduló és a sajtóban nagyobb visszhangot kapott eset kapcsán. A Szerző a nyomozás, a felderítés és a cselekmény minősítésének vezérfonalai mentén és egy „klasszikus” gyűlölet-bűncselekményi tényállás, a közösség tagja elleni erőszak segítségével vizsgálja meg azokat a mulasztásokat és téves megállapításokat, melyek gyakran a jogkövetkezmények elmaradásának súlyosságát vonták maguk után. A szöveg külön foglalkozik néhány elhatárolási kérdéssel is, mely iránytűként szolgálhat a gyakorlatban történő beazonosítás akadályainak leküzdésében. A Szerző törvényszéki titkár. Letöltés