Címke: jogbölcselet

Igazságkeresés és erkölcsi tartás – 100 éve hunyt el Somló Bódog – Megemlékezés a hazai jogbölcselet meghatározó alakjáról

Somló Bódog – vagy ahogyan külföldön ismerik: Felix Somló – a hazai jogbölcseleti gondolkodás meghatározó jelentőségű alakja, emellett munkáinak nagy jelentősége volt a magyar szociológia megszületésében is. Tanítványa volt többek között Moór Gyula és Lukács György. Munkássága révén a magyar jogfilozófiát az ország határain túl is ismertté tette.

Az igazság nagy hódítója – Arckép Moór Gyula jogfilozófusról

Az igazság nagy hódítója – Arckép Moór Gyula jogfilozófusról

„Az igazi jogász nem elégedhet meg pusztán a tételes jog ismeretével” – állította Moór Gyula, a két világháború közti időszak meghatározó jogfilozófusa. “Igazi jogász” volt, aki nem rejtette véka alá véleményét akkor sem, ha a történelem súlyos erkölcsi kihívásaival kellett szembe néznie.

Moór Gyula – Az igazság nagy hódítója

Moór Gyula – Az igazság nagy hódítója

„Az igazi jogász nem elégedhet meg pusztán a tételes jog ismeretével” – állította Moór Gyula, a két világháború közti időszak meghatározó jogfilozófusa, aki nem rejtette véka alá véleményét akkor sem, ha a történelem súlyos erkölcsi kihívásaival kellett szembe néznie.

Peschka Vilmos – A jogesztéta

Peschka Vilmos – A jogesztéta

A 20. század második felének legnagyobb magyar jogfilozófusa igazi szellemi óriás volt. A szerény, derűs tudós messze meghaladta korát, így hát a Kádár-rendszer vaskalapos oktatáspolitikájának köszönhetően nem oktathatott jogbölcseletet. Gazdag életműve ma is felfedezésre vár.

Kiterjesztett ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés – Szeptember 1-el bővül a jogosultak köre

Kiterjesztette a parlament az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetést szerdán. Szeptember 1-jétől ingyenes gyermekétkeztetésre jogosultak a három vagy több gyermekes családok, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek és testvéreik, valamint azok a családok, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát, jelenleg 89 ezer 408 forintot. A tehetősebb, háromnál kevesebb egészséges gyermeket nevelő szülőknek továbbra is kell térítési díjat fizetni az étkezésért.

Jog és Irodalom, Internetbiztonság – Új Szakmai Tagozatok – A Magyar Jog- és Államtudományi Társaság III. rendes Közgyűléséről

2013. január 21-én, Budapesten tartotta meg a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság a III. rendes Közgyűlését. Az elnökségi beszámoló keretében került sor – az újonnan felvételt nyert tagok bemutatásán túl – a Társaság működési célú pályázatainak, illetve a lezárt és folyamatban lévő szakmai projektjeinek ismertetésére.

Adalékok a nyugati jog problematikájához – Válasz Péteri Zoltán tanulmányára

“Különös öröm a szakmai figyelem olyan megnyilatkozásával találkozni, amely gondolataink bővebb és pontosabb kifejtésére ösztönöz. Az Állam- és Jogtudomány 2007. I. számában megjelent, „A nyugati jog alkonya?” című írásomra a folyóirat 2009. I. számában Péteri Zoltán professzor igen részletes, szép tanulmánnyal reagált. Nem csupán rámutatott a dolgozatom kapcsán felmerülő, a jogelméletnek a jog kulturális megközelítéséről polemizáló vonulatának egyes metodológiai aspektusaira, hanem fejtegetéseimet olyan elmélettörténeti kontextusba is helyezte, amely nélkül gondolataim alighanem lényegesen nehezebben érthetők meg helyesen. Péteri Zoltán igen alapos és tiszteletreméltóan lényegre törő írása egyúttal a jog kultúraalapú megközelítésének olyan vonatkozásaira hívja fel a figyelmet, amelyeknek tekintetbe vételét a...

Néhány megjegyzés “A nyugati jog alkonyá”-val kapcsolatban

Az Állam- és Jogtudomány 2007. évi 1. számában nagyívű eszmefuttatás jelent meg Szmodis Jenő tollából az emberiség egyetemes jogfejlődésé­nek jövőbeli kilátásairól. A Szerző tanulmányában arra a sokakat érintő, fontos kérdésre keres választ, hogy a napjainkban végbemenő globalizációs folyamatok keretében mi lehet a jövőbeli sorsa a Nyugat római jogi alapú jogrendszereinek az egyre dinamikusabban fejlődő Távol-Kelettel szemben, s ennek során mennyiben indokolt – a spengleri értelemben – e vonatkozásban is a Nyu­­gat alkonyáról beszélni. Fejtegetéseinek különös aktualitást kölcsö­nöz az a körülmény, hogy napjainkban az Európai Unió keretében végbe­me­nő jogharmonizációs folyamatok kapcsán is újra meg újra felvetődik a to­váb­bi fejlődés perspektíváinak kérdése....