Címke: jogbölcselet

Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében – Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében – Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében címmel augusztus 19-én rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) azt a konferenciát, amelynek résztvevői áttekintik, miként szabályozzák a nyelvhasználatot a szomszédos országokban, illetve megvitatják, milyen következményekkel jár bármilyen nyelvtörvény – különösen a szlovákiai – a társadalomra, az oktatásra – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke.

Megjelent a Jogelméleti Szemle 2007/4. száma

A Jogelméleti Szemlében jogelméleti és jogszociológiai jellegű írások mellett a különböző jogági tudományok területéhez tartozó, valamint politológiai és társadalomelméleti tanulmányokat is közöl a szerkesztőség.

A nyugati jog alkonya?

Please click here for an english summary. „Ez alatt a talán provokatív cím alatt, amely szándékoltan igyekszik Spengler történelemfilozófiai művének, A Nyugat alkonyának címét felidézni, egy igencsak nehéz kérdésre igyekszünk választ keresni. A kérdés így szól: ha igaz, hogy az euro-atlanti civilizáció fokozatosan háttérbe szorul az egyre dinamikusabban fejlődő Távol-Kelettel szemben, vajon mi lesz a sorsa a Nyugat római jogi alapú jogrendszereinek? A kérdés annál is inkább összetett, mert a Nyugat legalább két nagy (de inkább több) jogrendszert alakított ki. A két legjelentősebb az angolszász illetve az ún. kontinentális jogrendszer. Ezek jövőbeni sorsa természetesen eltérhet egymásétól.” A tanulmány eredetileg az...

Megjelent a Jogelméleti Szemle 2007/2. száma

Megjelent a Jogelméleti Szemle 2007/2. száma

A Jogelméleti Szemlében jogelméleti és jogszociológiai jellegű írások mellett a különböző jogági tudományok területéhez tartozó, valamint politológiai és társadalomelméleti tanulmányokat is közöl a szerkesztőség.

Törvénybe zárt identitás, avagy a jogászi éthosz

Szakdolgozati témám kiválasztásánál elsõdleges szerepet játszott az, hogy a tételes ismeretek elsajátítása mellett, olyan tudásra is szert tegyek, amire az egyetem aligha taníthatott, taníthat meg. Így esett választásom jövendõ hivatásom, a jogászi pálya etikai követelményeinek vizsgálatára. Hiszen a jogászi munka nem csupán az értelem, intellektus, hanem a jellem, karakter szférájába tartozó követelményeket is támaszt mûvelõivel szemben. Nem csupán megtanulható ismeretekre, gyakorlatban elsajátítható rutinra épül, hanem legszorosabban összefügg az ember személyiségének olyan összetevõivel, amelynek összességét, az erkölcsi értékítéletet is magában foglaló, jogászi éthosz fogalmával fejeznek ki.[…]A kérdõívnek köszönhetõen dolgozatom a szociológiai jogelmélet terrénumába tartozik, tehát valahol az empirikus kutatás és a...

Megjelent a Jogelméleti Szemle decemberi száma

Megjelent a Jogelméleti Szemle decemberi száma

A Jogelméleti Szemlében jogelméleti és jogszociológiai jellegű írások mellett a különböző jogági tudományok területéhez tartozó, valamint politológiai és társadalomelméleti tanulmányokat is közöl a szerkesztőség.

A jog realitása – Az etruszk vallástól a posztmodern jogelméletekig

Ez a tanulmány részét képezi egy a fentivel azonos címû hosszabb, a Kairosz Kiadónál 2005. októberében megjelent tanulmánynak. A mû címe angolul THE REALITY OF THE LAW; From the Etruscan Religion to the Postmodern Theories of Law (Kairosz, Budapest, 2005.). Alább a mû angol nyelvû ismertetõje is olvasható, illetve a tanulmány letölthetõ. „Ami az ókori római jogrend szellemtörténeti hátterét illeti, úgy látom, hogy Szmodis Jenõ jelentõs új felismerésekkel gazdagítja a kutatást. Véleménye szerint t.i. a római jog a szabályokra, elõírásokra kínos gonddal ügyelõ etruszk vallásosságból magyarázandó: egyedülállósága – szemben a közel-keleti, isteni kinyilatkoztatáson alapuló jogrendszerekkel, és szemben a végsõ elemzésben...

Jogelméleti Szemle 2005/4. szám

Jogelméleti Szemle 2005/4. szám

A Jogelméleti Szemle jogelméleti és jogszociológiai jellegű írások mellett a különböző jogági tudományok területéhez tartozó, valamint politológiai és társadalomelméleti tanulmányokat is közöl.

Halálbüntetés vs. szabadságvesztés – gazdasági szempontból

A halálbüntetés kérdése kapcsán a mai napig sok vita folyik arról, hogy szükség van-e a halálbüntetésre, van-e elrettentõ hatása, mennyiben szolgálja a büntetés célját, és így tovább, avagy elégséges-e helyette a szabadságvesztés. A halálbüntetés/szabadságvesztés dilemmáját sok szempontból lehet vizsgálni, mégpedig sok államban (köztük például az USA-ban és Japánban) egyáltalán nem pusztán elméleti, hanem nagyon is gyakorlati jelleggel. Ezen kérdések egyike az, hogy a kettõ közül melyik a gazdaságosabb. Természetesen ez a kérdés nem a legfontosabb (sõt bizonyosan a legkevésbé az), mégis a szakirodalomban annyi vita folyik még e körül is, hogy vizsgálatától nem lehet eltekinteni. Letöltés

Some thoughts in connection with the Vietnamese law – recension

The basis of this short treatise is a Hanoi edited book entitled “Selection of fundamental laws and regulations of Vietnam”. That is a unique volume regarding its objective and content. Its content is unparallel, for it shows us the basic elements of a legal system, which is absolutely known to a Central-East European country, and absolutely unkonwn because of the Asian features. Its aim is uncommon too, because it doesn’t changes the main features of the political system of Vietnam, but makes possible and evident an enormous step toward the joint ventures. How to attract the foreign capital into the...