Az internet, mint a modern technikai vívmánya, határtalanul széles felületet biztosít az arctalan megnyilatkozások és közlések számára. A felhasználók egy része pedig sajnálatos módon még nem tanulta meg az online felületek kulturált és jogszerű használatát. Pedig az internetes felületeken leírt mondatoknak ugyanolyan súlyuk van, mintha azokat az illető szóban, saját arcát felvállalva, közvetlenül az érintett szemébe mondaná. Hatásuk azonban a személyes megnyilvánulásokhoz képes sokszoros erejű, mert elképesztően széles nyilvánosságot érhetnek el, így következményeik is sokkal súlyosabbak lehetnek. Jelen tanulmány kizárólag a polgári jog, azon belül a személyiségi jogi jogsértések oldaláról járja körül a problémát. a sérelemdíj jogkövetkezményre helyezve a hangsúlyt....
Ki viseli a károkat gépjármű és vad ütközése esetén?
Az összeütközéséből eredő felelősségi szabályok - út a 2023. július 1-jén hatályba lépett módosításig.
A gépjármű és vad ütközésének egyes felelősségi szabályai
A vad által a mező és erdőgazdálkodáson kívül okozott károk körében a leggyakoribbak a veszélyes üzemek találkozásából és azon belül is a vad és gépjárművek „összeütközéséből” eredő károk. Adódik hát a kérdés, hogy egy ilyen összeütközés kinek a felelőssége, ki köteles a gépjárműben keletkezett kár megtérítésére vagy az elhullott vad értékének megfizetésére. A tanulmány bemutatja, hogy alakultak a gépjármű és vad összeütközéséből eredő felelősségi szabályok, és milyen út vezetett a 2023. év július 1-jén hatályba lépett módosításig. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Ki fizeti meg a CrowdStrike incidens okozta károkat?
Minden idők legnagyobb kiberincidensének jogi következményei - Felmerülő kérdések és szakértői válaszok!
A munkáltató kártérítési felelőssége és az előreláthatósági klauzula
A kontraktuális kárfelelősségi rendszer a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) X. Címének XII. fejezetében, a munkajogi kárfelelősségi rendszer pedig a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XIII-XIV. fejezetében került szabályozásra. A tanulmány első része a munkáltató kártérítési felelősségének jogcímeit tárgyalja. Az I. fejezet – a kontraktuális kárfelelősségi rendszerrel szembeállítva – áttekinti a munkáltatói kárfelelősség sajátosságait, a II. fejezetben pedig egyenként értékeli a kártérítési jogcímeket, a kár fajtája szerinti csoportosításban. Az írás második része bemutatja az előreláthatósági kaluzulát, amely mindkét felelősségi rendszerben fontos újítást jelentett. A Szerző bírósági titkár, a mű kártérítési jogi szakjogász képzés keretében...
Alternatív vitarendezés a kártérítési perekben
A tanulmány az igénybe vehető alternatív vitarendezési lehetőségeket összességében tárgyalja a kártérítési perek tükrében. Az egyes vitarendezési fórumok összevetése során sorra veszi, hogy a felek a vitás kártérítési ügyeikkel mely fórumokhoz fordulhatnak, arra is keresve a választ, hogy a jelenleg igénybe vehető, bíróságon kívüli vitarendezésre hivatott fórumok mennyire hatékonyak, alkalmasak-e a szerepük betöltésére, a kártérítés iránti polgári peres eljárás kiváltására. A tanulmány 2. része, mely a a választottbíráskodás témáját tárgyalja részletesen, ITT letölthető. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Jár-e a közbeszerzési eljárásból jogellenesen kizárt ajánlattevőnek kártérítés az esély elvesztése miatt?
Az Európai Unió Bírósága döntésében válaszol!
A tájékoztatáshoz való jog az egészségügyi szolgáltató polgári jogi felelőssége tükrében
A tájékoztatáshoz való jog az a betegjog, amely megsértése miatt leggyakrabban indul polgári peres eljárás az egészségügyi szolgáltató ellen. De mi ennek a jognak a pontos tartalma? És hogyan vezethet a séreleme a kártérítési eljárás megindításához?
Előreláthatósági korlát a kártérítés mértéke körében
A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében meghatározott szabály és a kapcsolódó jogirodalmi álláspontok a bírói gyakorlatban.
A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében meghatározott előreláthatósági korlát vizsgálata
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyik újítása a régi Ptk.-hoz képest, hogy új alapokra helyezte a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat, melynek egyik lényeges eleme a Ptk. 6:143. § (2) bekezdésében szabályozott előreláthatósági korlát a kártérítés mértéke körében. Jelen tanulmány ezen szabályozás hátterének, az ismert jogirodalmi álláspontoknak és a bírói gyakorlatnak ismertetésével mutatja be a szabályt. A Szerző bírósági titkár. Letöltés