Elméleti szabályozás és gyakorlati kérdések
Címke: polgári eljárásjog
Az ideiglenes intézkedés elméleti szabályozása és gyakorlati kérdései
Az ideiglenes intézkedés a bíróságnak azon határozata, amely célja annak megakadályozása, hogy a fennálló állapot megváltozása miatt a kérelmező helyzete nehezebbé váljon, jogainak gyakorlása meghiúsuljon, illetve amely a fenyegető kár elhárítását szolgálja. Gyakorlatban megfigyelhető, hogy ilyen irányú kérelmek legnagyobb számban a családjogi ügyekben fordulnak elő és főleg a gyermektartásdíj megállapítására, a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartására, a régi Csjt. alapján a gyermek elhelyezésére, illetve az új Ptk. alapján pedig a szülői felügyeleti jogok kizárólagos gyakorlására, illetve egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására irányulnak. Fentiekre figyelemmel érdemes nagyító alá venni az ideiglenes intézkedés iránti kérelmek sok esetben hiányos előterjesztésének módját, ilyen...
Új pertípus a képmáshoz fűződő jogok védelmében
A polgári perrendtartás április 2-dikától hatályos rendelkezéseiről
Mivel számoljon a kutyatartó? – Közigazgatási eljárások, polgári jogviták, szabálysértési és büntetőjogi felelősség
Jogszabályok széles köre tartalmaz az kutyatartással kapcsolatos előírásokat, amelyeket az állattartóknak ajánlatos ismerniük, mivel e szabályok be nem tartása az állat tulajdonosával szemben közigazgatási hatósági eljárást vonhat maga után, adott esetben a tulajdonos kártérítési, szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét alapozhatja meg, és nem ritkák a kutyatartók ellen indult birtokvédelmi perek sem. A tanulmány a kutyatartásra vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket mutatja be, különös tekintettel az ebtartás polgári jogi vonatkozásaira, ezen belül is a birtokvédelmi és kártérítési jogviták eldöntésének főbb szempontjaira. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
A gondnokság alá helyezési perekre irányadó új szabályok és azok alkalmazása során eddig felmerült gyakorlati problémák
Az új Ptk. hatálybalépésével és a Polgári Perrendtartás ezzel egyidejű módosításával lényeges változás következett be a gondnokság alá helyezés iránt perekben. Mivel a 2014. március 15. napjától hatályos Ptk. gondnokság alá helyezésre irányadó szabályait a már folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell, ezért a szabályok értelmezése nem várathat magára. Az írás bírói szemmel, gyakorlati példákon keresztül mutatja be az új rendelkezések által hozott lényegesebb változásokat és az új Ptk. alkalmazása során eddig felmerült – anyagi jogi és eljárásjogi – problémákat. A Szerző Gödöllői Járásbíróság (polgári) csoportvezető bírája. Letöltés
Változó perelőkészítés, könnyített csoportperek
Jövőre kerül az Országgyűlés elé az új polgári perrendtartás
Végrehajtási perek
Az érvénytelenség és a végrehajtás megszüntetése - A Kúria joggyakorlat-elemző összefoglalása
A választottbíróság eljárása, avagy a választottbíráskodás Polgári perrendtartás szerint lefolytatott peres eljárással szinkronizáló és egyedi szabályai
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbtv.) 3. §-a lehetőséget nyújt a jogvitában érdekelt felek részére a konfliktus feloldása érdekében a bírósági peres eljárás helyett választottbírósági út igénybevételére azzal, hogy az eljárás során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ügyét a bíróság előtt előadhassa (Vbtv. 27. §). Ezen rendelkezéssel összhangban áll a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §-nak (1) bekezdésében megfogalmazott alapvetés, mely szerint a peres bíróság feladata – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – ,hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához...
Perek tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában
Hatásköri kérdéseket tisztázott az Európai Unió Bírósága
Megalakult a közigazgatási perjogi kodifikációs bizottság
A közigazgatási perrendtartás tervezete még az idén a Ház elé kerülhet
