„Az egységesülés egyik eleme egy összehangolt jogrendszer létrehozása, az egyes államok különbözõ jogrendjének egymáshoz való közelítése, valamennyi jogág tekintetében, mind anyagi, mind eljárásjogi értelemben. A következõkben azokat a polgári eljárásjog területén, illetve ezzel összefüggésben létrejött, olyan jogforrásokat tekinteném át — az elsõdleges, illetve a másodlagos jog területén egyaránt —, melyek ezt a jogharmonizációt, akár csak részben is szolgálják. Majd ezek után szeretném levonni a konklúziót, hogy ezen szabályok beépülése nemzeti jogrendszerünkbe milyen hatásokkal is jár, milyen elõnyöket jelent, továbbá milyen problémákat vet fel. ” A tanulmány a 2007. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencián 3. helyezést ért el polgári eljárásjogi szekcióban....
Tömegkeresetek Európában?
Sokak szerint nem sok választ el minket az amerikai pereskedési stílus európai megjelenésétől.
Szigorítva gyorsít az igazságügyi tárca
Gyorsabbak lehetnek a perek a bíróságokon, s ha a 100 millió forintot meghaladja a pertárgy értéke, akkor nem lesz elegendő az eddigi szokásos eljárás alkalmazása.
Újabb probléma a polgári ügyben hozott határozatok felülvizsgálatának szabályozásában
Van-e jogorvoslati lehetõség a felülvizsgálati kérelem elõzetes megvizsgálása tárgyában hozott határozat ellen A polgári eljárás során a jogerõs ítélettel vagy az ügy érdemében hozott jogerõs végzéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § alapján a Legfelsõbb Bíróság hivatásos bírája egyes bíróként megvizsgálja, hogy az megfelel-e a felülvizsgálati kérelemre vonatkozó törvényes követelményeknek. Amennyiben nem felel meg e követelményeknek, elutasítja a felülvizsgálati kérelmet, amennyiben megfelel, elrendeli a felülvizsgálati eljárást, amely során az érdemi döntést bírói tanács hozza majd meg. Az egyes bíró ezen elõzetes döntése során elsõsorban formai követelményeket vizsgál meg, vagyis pl. az arra jogosultak terjesztették-e elõ a kérelmet, nem...
Az új felülvizsgálati szabályok a Legfelsõbb Bíróság eljárásában
Valóban rendkívül nehéz egy kielégítõ perorvoslati rendszert létrehozni, s megtalálni a középutat. Érdemes azon elgondolkodni, hogy MAGYARY GÉZA bevezetõ gondolatként szereplõ szavai pont száz évvel elõzték meg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2001. évi CV. törvény (a továbbiakban: 2001. évi CV. tv.) meghozatalát, s e mondat megõrizte aktualitását. A problémák változatlanok, hiszen száz éve is az alapos elbírálás és az idõ kérdése vágyott megoldásra.A kutatás fõ iránya a hatályos jog problémáinak felvetése. Dolgozatomban a 2001. évi CV. tv. által bevezetett reformokkal foglalkoztam, érintve a jogintézmény fõbb történeti állomásait.A koncepcionális változás érintette a felülvizsgálat tárgyát, esetkörét,...
Két kérdés a sajtó-helyreigazítás bírói gyakorlatából
Gyakorlatias szemléletû rövid írás a sajtó-helyreigazítás szabályozásáról, mely az intézmény jogszabályi rendezésében elsõsorban a határidõkre összpontosít. UTOLSÓ MÓDOSÍTÁS: 2005.12.20. – a 4/2003. Polgári jogegységi határozatban foglaltak feldolgozása. Letöltés
Magyar Ügyvédi Kamara: Felhívás jogegységi döntésről
“Felhívjuk a Kollégák figyelmét a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által 4/2003. PJE számú jogegységi határozatára (megjelent a Magyar Közlöny 2003. decemberi 151. számában).”
