Címke: polgári jog

Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója

A Kormány elfogadta az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját, és elrendelte a Magyar Közlönyben való közzétételét annak érdekében, hogy minél szélesebb körû szakmai vita alakulhasson ki. Az észrevételek alapján átdolgozott koncepció 2002. II. félévében ismét a Kormány elé kerül annak érdekében, hogy azt a Kormány mint a kodifikáció alapját, elfogadja. A koncepcióval kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium az alábbi felhívást is közzétette: “Kérjük, hogy módosító és kiegészítõ javaslataival Ön is járuljon hozzá az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának sikeréhez! A szakmai észrevételeket az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Titkárságához; (ptk@im.hu, fax: 441-3742; 1055 Bp., Kossuth tér 4.) kérjük megküldeni.” Letöltés

Dr. Kecskés László

2002. január 31-én a Magyar Közlöny 15/2. számában megjelent az új magyar Polgári Törvénykönyvnek elsõ – a széles nyilvánosság számára is megismerhetõvé tett – “õstervezete”. A 210 oldalas koncepción közel 100 elméleti jogász munkálkodott, 1998 óta amikor is a Horn-kormány határozatot hozott egy új PTK kidolgozásáról. Dr. Vékás Lajos, a kodifikációs munka koordinátora szerint a kódex várhatóan 2006-ra kerülhet törvényjavaslati formába. A új törvény méreteiben jócskán meghaladni készül 1959-ben született elõdjét, melynek 687 szakaszával szemben megközelítõleg kétezer szakasza lesz. Erre magyarázatot adhat, hogy az új magánjogi kódex monista szemlélettel készült: a kereskedelmi jogi és a családjogi rendelkezéseket is magában foglalja...

A veszélyes üzemi kárfelelõsség magyarországi fejlõdése a polgári korszakban

I. Bevezetés “A magánjogi tudomány legszínesebb és legváltozatosabb területe kétségkívül a kártérítés tana. Nincs még egy olyan része a magánjognak, ahol felfogásoknak oly sokféleségével, a véleményeknek oly szétágazóságával, az ellenmondásoknak oly szélsõségeivel találkoznánk, mint itt; de nincs még egy oly része sem, amely az ezerféle kérdéseknek oly kifogyhatatlan mennyiségét vetné felszínre és tartaná állandóan napirenden, mint ez.” E szavakkal kezdi Dezsõ Gyula az objektív felelõsségrõl szóló elsõ magyar nyelvû monográfiát. A XX. század elején igencsak idõszerûnek tûnt ez a kijelentés: a vétlen károkért való felelõsség lerombolni látszott a vétkességre alapított felelõsségi rendszer hosszú idõ óta szilárd bástyáját. A kártérítés jogalapjaként...

Igazságügyi orvosszakértõ az un. “orvosi mûhiba” miatt indult polgári- és büntetõeljárásban

Tudomásunk szerint jelenben folyik az igazságügyi szakértõkre vonatkozó rendeletek módosítása. Ezért 10 év országos viszonylatban folyamatban volt konkrét jogeseteinek feldolgozása, és a Magyar Jog 1996. évi 10. száma 603-615. oldalán megjelent írásban foglaltak továbbgondolása, aktualizálása eredményeként a T. Jogalkotók és a tárgyban érintett Jogalkalmazók szíves figyelmébe ajánljuk alábbi gondolatainkat, s egyben véleményüket kérjük. Az orvosi tevékenység igazságügyi szakértõi megítélésében az 1990-es évek közepéig úgy polgári, mind büntetõ ügyekben viszonylag egységes és helyes volt a gyakorlat. A bíróság vagy nyomozóhatóság az ügyek többségében igazságügyi orvosszakértõi intézetet jelölt ki, amelynek általában igazságügyi orvostan vagy kórbonctan szakképesítéssel rendelkezõ szakértõje – legtöbbször a véleményezendõ...