Országos nyilvántartást állítanak fel jövőre az ügyvédek és a közjegyzők által készített, vagy náluk letétbe helyezett végrendeletekről az igazságügyi és rendvédelmi tárca rendelettervezete szerint – írja keddi számában a Népszabadság.
Címke: polgári jog
Országgyűlés – Napirenden az új polgári törvénykönyv
Az Országgyűlésben ma folytatódott a polgári törvénykönyv (Ptk.) általános vitája.
OGY – Draskovics: az új Ptk. fő gondolata a polgárbarát, szolgáltató állam
Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) központi gondolata a polgárbarát, szolgáltató állam – mondta Draskovics Tibor miniszteri expozéjában a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén, kedden az Országgyűlésben.
Az új Ptk. általános vitája
Az új polgári törvénykönyv általános vitája kedden kezdődik a Parlamentben. A kormány jogalkotási programjának megfelelően jövő év elejéig szavazza meg az országgyűlési többség és 2010. január 1-jén életbe léphet az új magánjogi kódex.
Egy helyre kerülnek a végrendeletek
Jövő januártól Magyarországon közös nyilvántartásba kerülhet az összes végrendelet, így nagymértékben csökken a hagyatéki eljárások időtartama és költsége – értesült a Napi Gazdaság.
Jogi Fórum konferenciák és konzultációk, 2008. ősz
A Jogi Fórum 2008. őszi rendezvény-sorozata elismert szakemberek közreműködésével számos aktuális területet dolgoz fel, a gyakorlat igényeit is szem előtt tartó elméleti alapossággal, hasznos tudásanyagot szolgáltatva mind gyakorló jogász, mind a jog világa iránt érdeklődő vendégei számára.
Fókuszban az e-cégeljárás
Interjú Dr. Gadó Gáborral, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkárával az elektronikus cégeljárásról és az új Ptk. kodifikációs munkálatairól.
Dr. Gadó Gábor
Dr. Gadó Gábort, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkárát kérdeztük az elektronikus cégeljárásról és az új Ptk. kodifikációs munkálatairól.
Csak tiszta forrásból
A hamisítványok online aukciós portálokon forgalmazása elleni harcban nyerésre állnak a márkatulajdonosok az eBay-el szemben.
Az Alkotmánybíróság három határozata
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megsemmisítette a gyalázkodás tényállást beiktató Btk.-módosítást, valamint a Polgári törvénykönyv személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályait kiegészítő új tényállást, országgyűlési képviselők indítványa nyomán pedig nemzetközi szerződésbe ütközés miatt megsemmisítette a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Köot.) 118. § (4) bekezdésének egy részét.