szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)


drmzsu # 2017.11.10. 09:11

Sziasztok!

Eladó az alábbi könyv:

Közigazgatási jog (Patrocinium,2016) 2.500.-Ft

Érdeklődni: magyarzs84@gmail.com

Postázom is!

szijeszt # 2017.11.14. 15:38

Sziasztok!

A november 7.-én meghirdetett könyveim elkeltek.

üdv:

Eszter

moleve # 2017.11.17. 14:51

Sziasztok,

Alkotmány-közig írásbelihez (3 marginális jsz kivételével) az összes, tételsorban felsorolt jogszabály megvan kinyomtatva, betűrendben sorba téve, lefűzve, felcímkézve, és szerepel mindegyiken, hogy mettől-meddig hatályos. Nov 13-án vizsgáztam, idén még mindegyik használható, nincs összefirkálva, kihúzva, csak a vizsgán húztam alá néhány szakaszt, ceruzával.
Nagyon szívesen odaadnám valakinek, aki még idén megy belőle. Sajnálom a sok fát, amit kivágtak miatta, és hátha jól jön még valakinek. 7000 ft volt mindezt kinyomtatni, de ingyen odaadom, csak egy másik lefűzős mappát kérek cserébe (vagy egy üveg bort:D). Tanuláshoz is lehet használni, mert a vizsgán nem gond az sem ha alá van húzgálva, vagy színessel kiemelve, annyi a lényeg hogy ne legyen közte BH, kommentár.
molnareve@hotmail.com

Becskereki # 2017.11.20. 15:28

Kidolgoztam a 32. tételt.A fiamnak segítettem.Nem vagyok jogász,de talán nem sok a hiba.
Irodalom: Wetzel Tamás, A bevándorlás kérdése Magyarországon. 2011. A bevándorlás (migráció) tekintetében hosszú távú stratégiára van szükség. (az illegális migrációval nem foglalkozik); Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban.2, Bp. 2013.

Európai Unió
menekültügy és bevándorlás

32. tétel:
Az Európai Unió menekültügyi politikájának kialakulása és fejlődése (EUMSZ 77-80. cikk)

Az Európai Unió 36 szakpolitikai területeinek egyike a Bel- és igazságügy, amelybe a menekültügy és bevándorlás kérdése is tartozik.

Intézmények, szervezetek:

Európai Tanács
(1974-től), az Európai Unió legfőbb politikai szerve, amelyet a közösségi ügyek megvitatása céljából az Egységes Európai Okmány 1986/1987) helyezett be a közösségi jogba. A tagállamok állam-, ill. kormányfőiből, az Eu Tanács elnökéből (D. Tusk) és az Eu Bizottság elnökéből (J.-C. Juncker) és az Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselőjéből (Fr. Mogherini) áll. Meghatározza az Unió általános politikai irányait és prioritásait, stratégiai céljait. Következtetéseket fogad el, iránymutatásokat, határozatokat hoz.

Európai Bizottság
Migrációügy és uniós belügyek

Az Európai Bizottság az EU politikailag függetlenséget élvező végrehajtó szerve. Kizárólagos hatáskörébe tartozik az új uniós jogszabályjavaslatok kidolgozása, prioritásai közé tartozik a migráció, ennek érdekében meghatározza az egységes európai migrációs stratégia célkitűzéseit. 28 tagú a biztosi testület. A biztosok együtt határozzák meg a Bizottság politikai és stratégiai célkitűzéseit, a migrációs biztos (2014-2019) Dimitris Avramopoulos. A szakpolitika kialakítása és megvalósítása a Főigazgatóság feladata. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság a következő területekre vonatkozó uniós szakpolitikákat alakítja ki és hajtja végre:

  1. Migrációs és menekültügyi politika
  2. Határvédelem és biztonság

Európai Parlament 20 állandó bizottsága közül Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) az illetékes.a jogalkotási folyamatban. A (Tanáccsal) társjogalkotási egyeztetések során természetesen más bizottságok is érintettek lehetnek s napirendre tűzhetik: pl. Költségvetési Bizottság, Külügyi Bizottság, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság stb.

Európai Unió Tanácsa 10 különféle tanácsi formációban ülésezik, ezek közé tartozik a Bel- és Igazságügy. A Bel- és Igazságügyi (IB) Tanácsot az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei alkotják. Ez felel a menekültügyi és bevándorlási politika alakításáért - A jelenlegi, az észt elnökség alatt a Bel- és Igazságügyi Tanács. elsősorban a következő kérdésekkel foglalkozik: legális migráció, irreguláris migráció, a külső határok ellenőrzése, az uniós kékkártyáról szóló irányelv felülvizsgálatával, harmadik országokkal közösen a visszaküldési arány javításával.

  • 2016: partnerségi keret (Szükséghelyzeti Alap), É-Afrikai fejlesztési programok, (irreguláris migráció okainak kezelése) együttműködés az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetével, menekültügyi főbiztosságával.

Ügynökségek
Operatív feladatokat látnak el, ezek:

  • a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA)2013
  • az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a Frontex 2005. május 1-től)
  • az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal - European Asylum Support Office (2011.-től) (EASO) Valletta, Malta (439/2010/EK). 2011-ben a líbiai polgárháború következményeként Maltát érte először az illegális menekülthullám, a hivatalt ekkor hozták létre. Feladata: információ, áthelyezés, közös európai menekültügyi rendszer koordinálása. Az Európai Bizottság Javaslata 2016/0131 (COD): amely azt az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségévé nevezi át, és teljes jogú Ügynökségévé alakítja át. Az áttelepítést, áthelyezést és szervezést szakértői központ végezné 500 fővel.
  • az Európai határ- és parti őrségről szóló rendelet 2015/0310 (COD) A rendelettervezetet meghatározza az európai integrált határigazgatás általános elveit és létrehozza az Európai Határ- és Parti Őrséget, valamint a Frontexből kialakított Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget. EU külső határainak különböző szakaszaira és az uniós fogadóállomásokra kiküldött személyzettel: határőrökkel, biztonsági tisztviselőkkel, a kiküldés vízi, szárazföldi, légi járműveket, eszközöket is magába foglal.

Jogszabályok, jogforrások

  • Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67–89. cikke (A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség)
  • Jogalkotási aktusok: alapszerződések, Európai Bizottság, Parlament, Tanács rendeletei, határozatai, irányelvei stb.

Bírósági itéletek: menekültek áthelyezéséről szóló (Mo:1294 személy) 2015/1601 tanácsi határozat megsemmisítését kérő Szlovákia, Magyarország kontra EU keresetet (EUMSZ 68. cikk megsértése, az Európai Tanács 2015.6.25-26-i következtetéseinek megsértése stb. Mo.10 jogalapra hiv.) az EU Bíróság elutasította (C-647/15) - érvek: szükséghelyzet, átmeneti intézkedések stb. (EUMSZ 78. cikk (3) bek vitatott-

  • nem nevesített dokumentumok: stratégiák, cselekvési tervek - nem jogalkotási aktusok: ajánlások, vélemények, amelyek nem rendelkeznek kötelező erővel, jogi kötőerővel.

Intézkedések
Az EU Bizottság: ún. „rendeletre irányuló javaslatai”: olyan jogalkotásra irányuló kezdeményezések, amelyek a tagállamok közös joggyakorlását kiszorítják az adott szabályozási területeken. Ezekre az Európai Tanácstól kellene felhatalmazást kapnia. Az általános hatásköri klauzula alkalmas a jogkör bővítésére EUMSZ 352. cikk (1) - az EKSz. korábbi 308. cikke. Ha a Szerződésekben meghatározott politikák keretében az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Szerződésekben foglalt célkitűzések valamelyike megvalósuljon, és a Szerződések nem biztosítják a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag elfogadja a megfelelő rendelkezéseket.
Az európai migrációs válság évében (2015) született menekültügyi intézkedéseket (cselekvési terv, stratégia stb.) követően az Európai Bizottság a múlt évben (2016) a közös európai menekültügyi rendszer teljes körű reformjára irányuló javaslatcsomagot készített. A két javaslatcsomag 7 jogalkotási javaslatból áll, (jogalap EUMSZ 77-80. cikk), 2016. május 4. és 2016. július 13. óta az Európai Bizottság asztalán van. Ezekről Európai Parlamenti, Tanácsi és egyes tagállami intézményekkel folyamatos egyeztetések vannak napirenden. Célja: a menekültek egyenlőtlen eloszlásának felszámolása. Lényege: az Európába jutás legális és biztonságos megszervezése és egy fenntartható, méltányos, ún. korrekciós elosztási mechanizmus kialakítása, egy állandó éves uniós áttelepítési keret létrehozása a tagállamok területére történő áttelepítéshez. Végrehajtása egy Magas Szintű Áttelepítési Bizottság iránymutatása alapján történne. Az egy éves uniós áttelepítési tervet, a létszámot tagállami bontásban, egy vagy több áttelepítési program keretében hajtanák végre. Ehhez a tagállamoknak a Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alap 10 ezer euro/fő támogatást biztosít (2014. április 16.) - 516/2014/EU. A betelepítési programban való részvételt megtagadó tagállamok a Bizottság javaslata szerint 250.000 EUR/fő szolidaritási hozzájárulást tartoznak fizetni - 2016/0133(COD). (Jogalap: EUMSZ 260. cikk (2.) bek. szerint ha Bíróság megállapította a tagállam kötelezettségszegését, ezért átalányösszeg és/vagy kényszerítő bírság kiszabása a szankció.)
Az áttelepítési rendelet 5. cikke nem tesz különbséget migráns és menekült között. A genfi konvenció (1951) alapján menekült az, akit üldöznek. A nemzetközi védelemre szoruló személyek körét, a lisszaboni alapszerződés általános megfogalmazása alapján, a jogosultsági feltételeket, a kiszolgáltatott személyek szerint kategorizál, és a jogszabály hatályát a társadalmi vagy gazdasági tekintetben kiszolgáltatott személyekre is kiterjesztve határozza meg. Az indoklás szerint: a legális (jogszerű) migráció megszervezése ”elősegíti az Európai Unióban a munkaképes korú népesség zsugorodásának és a munkaerőpiacon levő strukturális szakemberhiány kezelését”. A javaslatok célkitűzése között szerepel a minőségi bevándorlás segítése is: a Kék Kártya (2009/50/EK tanácsi irányelv), a viszonylag képzetlen tömeg bevándorlása helyett, amelynek szociális és integrációs költségei nagyok, akadálya Törökország, amely a képzett, diplomás munkaerőt visszatartja (Eu-Töröko. Nyilatkozat 2016. március 18.) Az illegális migráció legalizálására tett sorozatos intézkedések azonban újabb illegális migrációs hullámokat indítanak el.
1.Dublini Rendelet (Dublin III /2013/ reformja): a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása - 2016/0133 (COD)
2.Eurodac rendszer : EU szintű az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló adatbázis - 2016/0132 (COD)
3.Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről 2016/0131 (COD)
4.Menekültügyi eljárási rendelet (eddig irányelv): az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról(valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről
5.Kvalifikációs eljárási rendelet: a nemzetközi védelemre jogosultként való elismerés szabályai – 2016/0223 (COD)
6.Eljárási következmények: a befogadási feltételekről szóló irányelv – 2016/0222 (COD)
7.Az Unió áttelepítési programja: rendelet az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, (valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról) – 2016/0225 (COD)

EUMSZ.
V. CÍM
SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (67. cikk-80. cikk)
2. FEJEZET
A HATÁROK ELLENŐRZÉSÉVEL, A MENEKÜLTÜGGYEL ÉS A BEVÁNDORLÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK
77. cikk (az EKSz. korábbi 62. cikke)
(1) Az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja:
a) annak biztosítása, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül,
mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól,

  1. a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon,
  2. a külsőhatárok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:
a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika,
b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külsőhatárokat átlépő személyeket alá kell vetni,
c) azok a feltételek, amely mellett harmadik országok állampolgárai rövid ideig szabadon mozoghatnak az Unión belül,
d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés,
e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.
(3) Ha az Unió fellépése szükségesnek bizonyul a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jog gyakorlásának megkönnyítéséhez, és amennyiben a Szerződések nem biztosítottak hatáskört az ilyen fellépésre, a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében az útlevelekre, személyazonosító igazolványokra, tartózkodási engedélyekre vagy bármilyen egyéb ilyen jellegű okmányra vonatkozó intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
(4) E cikk nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a nemzetközi joggal összhangban megállapítsák földrajzi határaikat.
78. cikk (az EKSz. korábbi 63. cikkének 1. és 2. pontja és a 64. cikkének (2) bekezdése)
(1) Az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában:
a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára,
b) egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük,
c) közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére,
d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan,
e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások,
f) előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan,
g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából.
(3) Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.

79. cikk (az EKSz. korábbi 63. cikkének 3. és 4. pontja)
(1) Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni megerősített küzdelem.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:
a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is,
b) a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is,
c) illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is,
d) küzdelem az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme ellen.
(3) Az Unió harmadik országokkal megállapodásokat köthet a területén tartózkodó olyan személyek származási vagy abba az országba való visszafogadása érdekében, ahonnan érkeztek, akik a tagállamok egyikének területére való belépés vagy tartózkodás feltételeinek eleve nem, vagy már nem felelnek meg.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg – kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját – azoknak a tagállami intézkedéseknek az ösztönzésére és támogatására, amelyek a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének elősegítésére irányulnak.
(5) E cikk nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy meghatározzák, harmadik országok hány olyan állampolgárát engedik be területükre, akik a harmadik országból azzal a szándékkal érkeznek, hogy önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként vállaljanak munkát.

80. cikk
Az Unió e fejezetben meghatározott politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is. Az Unió e fejezet alapján elfogadott jogi aktusaiban, minden olyan esetben, amikor erre szükség van, megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az alkalmazásáról.

Egyéb: Az Európai Unióról szóló szerződésnek az egyes uniós tagsági jogok felfüggesztéséről a szerződés 7. cikke rendelkezik: az Európai Tanács egyhangúlag megállapíthatja, hogy valamely tagállam súlyosan és tartósan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, miután a tagállamot felkérte észrevételei benyújtására (az érintett tagállamot képviselő tag ilyenkor nem vesz részt a szavazásban.). ld. jelenleg Lengyelország: a jogállamiság megsértésének vádja.

Története röviden: Európában először az 1950-es évek konjunktúrája teremtett munkaerőhiányt, ekkor kezdtek D-Európából, Törökországból és az egykori gyarmatokról munkaerőt toborozni. Az egykori gyarmattartó államok a függetlenség megadásakor jelentős tömegeket fogadtak be. A folyamat a szervezett bűnözés által ellenőrzött illegális migrációvá terebélyesedett, amellyel szemben - a liberális bevándorlási- és menekültpolitika, az engedékeny idegenrendészeti és menedékjogi gyakorlat következményeként - az idegenrendészetek egyre tehetetlenebbek lettek, egyre gyengébb helyzetbe kerültek az embercsempészettel, emberkereskedelemmel foglalkozó globális bűnszervezetekkel szemben. Kezdetben az alapító közösségi szerződések (1957) és az 1967-es egyesítési Jegyzőkönyv a menekültet és a menekültügyet nem definiálta, hanem a nemzetközi szerződésekre, a genfi konvencióra (1951) hivatkozott. - Európai Unió alapszerződései: Maastricht (1992) a Tanács többségi döntéshozatala a harmadik pillérben (még) kizárt. Harmadik pillér: bel- és igazságügyi együttműködés Amszterdam (1997): menekültügy, bevándorlás az első pillér hatásköre lett. Lisszabon (2007): egységes uniós jogrendszer létrejötte.
Az elmúlt két évben a 2. vh. óta legnagyobb mértékű menekülthullámot megelőzően az Európai Unió már 1999 óta dolgozik a közös európai menekültügyi szabályozáson. A tamperei, a hágai és legfőképpen a stockholmi program után Franciaország 2008-ban uniós elnöksége egyik prioritásává tette a migráció kérdéskörét és elfogadtatta az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumot. (2008. szeptember 24.), amely egy lépés a közös szabályozás felé. Az egységes európai migrációs politika azóta van napirenden. Az Eurostat adatai szerint a menedékkérelmek száma 1992-ben volt a legmagasabb (672 ezer), majd 2013-tól ismét megugrik. 1990-től rohamosan emelkedő az átmenő illegális bevándorlás Magyarországon is, amelynek Németország. a célországa. A délszláv háború idején 1992-93 volt a csúcs, majd az ún. „arab tavasz” és a líbiai polgárháború (2010/2011-ben) indított el újabb menekült és illegális határátlépési hullámot. 2014-ben Magyarországon már 43 ezer kérelmet adtak be, ami 126 %-os emelkedés (koszovói+afgán és szír) Létrejött a migránscsempészés elleni EU Központ. Magyarországon a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2000. jan. 1.-én jött létre. 2004/2005: Magyarország migrációs stratégiája nem készült el.Az Európai migrációs válság évében 2015 januárja és novembere között az Unió külső határain az illegális határátlépők becsült száma elérte a 1,5 milliót ezért számos tagállam újból bevezette a határellenőrzést belső határainál. Schengeni Egyezmény 1985/Egységes Európai Okmány 1986: mondja ki a személyek szabad mozgásának célkitűzését. Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg és Hollandia 1985-ben létrehoztak egy belső határok nélküli területet, a „schengeni övezet" (módosítás:1990) majd ezt az Amszterdami Szerződéshez (1997/1999) csatolt jegyzőkönyv beépíti az EU keretrendszerébe. Csatlakozások után a Schengeni Megállapodás értelmében megszűnt a határellenőrzés az EU belső határai mentén Kivételt képeznek ez alól a schengeni térséghez még nem tartozó uniós tagállamok Bulgária, Románia, Ciprus (Svájc mint társult ország pedig 2008. december 12-én lett tagja). Napirenden: az irreguláris migráció visszaszorításával párhuzamosan, a szolidarítás és felelősség igazságos megosztása elvének alkalmazásával (EUMSZ 80. cikk) a felső korlát nélküli folyamatos áttelepítés megszervezése, önkéntes humanitárius befogadási rendszer, magánszponzorok, civil szervezetek bevonásával további 50 E fő áttelepítése az EU határain kívülről (Líbiából) 2019 októberéig. A hatásköri vita azonban folytatódik: Szlovákia a “rugalmas szolidarításra” Lengyelország: “hatékony szolidarításra” tett javaslatot.

Impossible # 2017.11.20. 20:48

Húbammeg :D a fiadnak akkor segítettél volna ha nem engedted volna jogra.

KSzZsó # 2017.11.22. 12:24

Sziasztok!

Hosszabb kihagyás után (3 gyerek) én is nekivágok és előre is köszönöm a segítséget.
Jelenleg egy kérdés: tudja valaki, hogy a C tételsorban milyen módosítások lesznek január 1. után, az Ákr. miatt?

KSzZsó # 2017.11.22. 12:38

Megtenné valaki, hogy a közös anyagokhoz hozzáférést biztosít és leírja az elérés útját?
Köszönöm: konyaszoke.zsofia@gmail.com

Ildikó12 # 2017.11.25. 10:07

Sziasztok!
Ha valakinek van sikeres vizsga után feleslegessé vált Munkajog (Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina; Novissima K. harmadik kiadás ) könyve, kérem írjon, akár új áron is megvenném.

Dr.J # 2017.11.25. 10:46

Sziasztok! Eladó egy dec. 15-i vizsga időpont,a halasztási díjért, azaz 20000 ft.

minona7 # 2017.11.28. 04:34

Sziasztok!

Miért volt szükség a közös e-mail cím jelszavának megváltoztatására ismét? Hogy mások ne férjenek hozzá?!

Kérem, szíveskedjen közölni az új jelszót az, aki megváltoztatta!

Köszönöm!

f.p.katalin # 2017.11.30. 20:42

"C" vizsgához az alábbi könyveim eladóak:

Jakó Nóra, Mikes Lili, Szabó Zsolt: Alkotmányjog – jogi szakvizsga felkészítő kötet
(Szakmai lektor: Sulyok Tamás), Patrocinium Kiadó, 2016.

Csáki-Hatalovics Gyula, Gyekiczky Tamás, Gyergyák Ferenc, Tóth András
(szerkesztette Tóth András): Közigazgatási jog – jogi szakvizsga felkészítő kötet,
Patrocinium Kiadó, 2016;

Dr. Jeney Petra, Dr. Kende Tamás, Dr. Lövenberg Viktória: Az Európai Unió joga Harmadik kiadás, Novissima kiadó 2015

3000,-Ft/db
pigniczki.katalin@gmail.com

BZoltan # 2017.12.02. 18:17

Kedves Fórumozók,
Esetleg valaki megtudná osztani az alábbi tételt? Sokat segítene!
"Az elektronikus közigazgatás szabályozásának alapjai, az elektronikus kapcsolattartás szabályai, az elektronikus ügyintézés alapelvei és egy szabadon választott elektronikus ügyintézési szolgáltatás"
Az alábbi email címre: tealcsolva@gmail.com

Ildikó12 # 2017.12.04. 21:15

Sziasztok!
Még mindig Munkajog (Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina; Novissima K. harmadik kiadás ) könyvet keresek. Ha van valakinek és megválna tőle, kérem írjon, akár új áron is megvenném.

KSzZsó # 2017.12.05. 09:41

Sziasztok!

A közös anyagok elérhetőségéről akkor senki nem tud?

Illetve a másik korábbi kérdésem ismétlése: ÁKR kapcsán a 2018-as tételsor-változásról lehet tudni?

Köszönöm aki válaszol!

viktoria1201 # 2017.12.05. 15:02

Sziasztok! Ha megvan valakinek az Ates-féle EU jegyzet, nagyon megköszönöm, ha elküldené.

vargaviktoria1988@gmail.com

Örök hála érte!

Tegnap (12.04.) frissült a C/1 rész tételsor, figyeljetek rá!

biborka31 # 2017.12.06. 07:14

Sziasztok!

Szeretném ha elküldené valaki az új jelszót!

31biborka@gmail.com

Előre is köszönöm!

ewfuns # 2017.12.07. 08:05

Sziasztok!

Az új közig tételsorhoz van valakinek kidolgozott segédanyaga? És valaki meg tudná adni az új jelszót a közös e-mail címhez? Köszönöm előre is! :)

Zsuzsu1234 # 2017.12.07. 13:18

Sziasztok!
Láttam az új tételsort, de az a 2018.01.01.-től hatályos jogszabályok alapján készült, tehát aki még decemberben vizsgázik a régiből fog. Vagy rosszul gondolom? A tételek felett külön kiemelik, hogy mindig a hatályos joganyagból történik a vizsgázás.

ewfuns # 2017.12.13. 09:09

Úgy látom, teljesen lehalt az oldal. Elég sok jogszabályváltozás lesz januártól. Ha valaki tudna új kidolgozott tételeket adni ezekkel kapcsolatban, azt nagyon megköszönném. A közös e-mail címről semmi hír?

szakvizsga # 2017.12.17. 17:34

Eladó: Homicskó Árpád - Társadalombiztosítási jog Patrocínium 2017-es kiadás, szövegkiemelővel kihúzott. 4300 helyett 2800 Ft, átvétel személyesen Budapesten.

szakvizsga # 2017.12.18. 21:37

A lenti könyv elkelt.

Petra.m. # 2017.12.19. 18:58

Eladnàm sikeres vizsgám után az alábbi könyveimet:

Jakó Nóra, Mikes Lili, Szabó Zsolt: Alkotmányjog – jogi szakvizsga felkészítő kötet
(Szakmai lektor: Sulyok Tamás), Patrocinium Kiadó, 2016.

Karoliny,Komanovics,Mohay, Panovics,Szalayné: Az Európai Unió joga 2015.

Homicskó Àrpàd: TB jog 2017.

A könyvek alahúzva,helyenként kihúzóval is kiemelve.

Eredeti áruk összesen 14 ezer Ft, én összesen 8 ezer Ft-ért eladnam és ajándékba adnám a tetelsorban megjelölt jogszabályokat a teljesség igénye nélkül.

Impossible # 2017.12.20. 22:05

A teljesség igénye nennyibe kerül? :D

annaszisza # 2017.12.22. 13:17

Sikeres vizsgát követően eladók a következő könyvek:

Chronowski Nóra: Alkotmányjog (2013, Dialóg Campus), ára: 3.500 Ft (Bolti ár:4.980,-Ft),
Rózsás Eszter: Közigazgatási jog (2015, Dialóg Campus), ára: 2.800 Ft (Bolti ár: 5.980,-Ft),
Karoliny-Komanovics: Az Európai Unió joga (2015, Dialóg Campus), ára: 3.500 Ft (Bolti ár: 5.980,-Ft),
Homicskó Árpád: Társadalombiztosítási jog (2017, Patrocínium, második átdolgozott kiadás), ára: 3.000,-Ft (Bolti ár: 4.300,-Ft).

Osztovits András (szerk.): EU-JOG (második, aktualizált és bővített kiadás, 2015) – néhány helyen aláhúzott, megkímélt állapotú, 3.800,-Ft (Új ára: 4.400,-Ft)
Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban (második átdolgozott kiadás, 2013) – új állapotú, nem használtam, 5.600,-Ft (Bolti ára: 6.800,-Ft)
Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény (Kivonatok a vonatkozó jogszabályokból, Patrocínium, 2017): néhány helyen aláhúzott, új állapotú, 1.000,-Ft (Bolti ár: 1.890,-Ft)

Érdeklődni: annaszisza@gmail.com

ewfuns # 2017.12.29. 23:32

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, hogy a legutóbbi, tehát még 2017-ben hatályos alkotmány-közig kidolgozottat át tudná nekem valaki küldeni? Nagyon szépen köszönöm! pjudith26@gmail.com