Iucundus
2009.02.04. 17:23
Kacsa1111,
Már megint beléd! kötöttek :)
Ddr
Egy ügyvédjelölt már beperelte a principális
Kacsa1111
#
2009.01.14. 20:14
te befejezheted...én nem fogom:)
Kacsa11
Impossible
#
2009.01.14. 20:02
Jaja, de a valláson fennakadunk ugye-ugye...csak azon, semmi máson. Nem írom ki minden topicba, hogy befejeztük a kommunikációt, de ha 3 helyen leírom, talán sikerül megérteni.
Kacsa1111
#
2009.01.14. 19:35
OFF
Kedves Impossible,
szerintem se akadna fenn, de mivel annyit OFF-oltunk az utóbbi időben, inkább ott válaszolom meg;)
ON
Kacsa11
Impossible
#
2009.01.14. 18:52
Kacsa,
neked KDS-ed van? Múltkor elfelejtettem kérdezni. Csak úgy kíváncsiságból. (Persze ez meg nem az ügyvédjelölt feljelentette...topikba tartozik, de ezen senki sem fog fennakadni, figyeld majd meg. :D )
Kacsa1111
#
2009.01.12. 18:48
Kedves Impossible,
ügyvéd is állhat munkaviszonyban, csak adó és járulék szabályozunk miatt nem jellemző:)))
Kacsa11
Impossible
#
2009.01.12. 18:36
Ja, nem dolgoztathat, de te ha szeretnél, dolgozhatsz. Nem erről van szó? És akkor nincsen törvénysértés. Ahogy Kacsa írta: önként dolgoznak annyit. :)
A munkaviszonyos dolog pedig az én tévedésem volt, az ügyvédek nem állnak munkaviszonyban, nem a jelöltek, én meg a jelöltekre írtam, hogy nem állnak.
Egyjogász
#
2009.01.12. 12:15
A BH valóban nem új, csak azért gondoltam a beidézését, mert egy másik topicban tegnap volt akinek az újdonság erejével hatott, hogy egy jelöltre is az Mt. szabályai vonatkoznak, illetve, hogy a munkavállalói vonatkozásában egy nk. ügyvédi irodának is be kellene tartania az Mt. munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit is (azaz a jelöltek 12-14-16 órában dolgoztatása nem evidencia - nekem úgy tűnt, hogy sok jelölt is így gondolja -, hanem törvénysértés).
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.01.12. 11:50
A hír nem új, már tavaly kijött BH-ként is. Akkor volt is szó róla itt a fórumon. Az igazán meglepő számomra azóta is az első és másodfokú bíróság döntése.
Kacsa1111
#
2009.01.12. 11:08
csak arra akartam reflektálni, hogy az általad beidézett szövegből kimaradt a döntés a kereseti kérelemről...
Kacsa11
Egyjogász
#
2009.01.12. 10:21
A BH-kban a jogerős ítélet végrehajtásának eredménye nem szokott benne lenni.
De gondolom egy ügyvéd is jogkövető állampolgár, és egy jogerős ítélet rendelkezéseit önként teljesíti.
(Idetegyem a :) jelet???)
Vagy ha nem, hozzá is mehet a végrehajtó.
Kacsa1111
#
2009.01.12. 10:05
a lényeg lemaradt...fizet vagy nem fizet?
Kacsa11
Egyjogász
#
2009.01.12. 06:39
A gürizés minimálbérért és a Nemzetközi ügyvédi iroda
topicokban már beszélgettünk arról, hogy a jelölt munkaviszonyban áll-e, meg kell-e neki fizetni legalább a minimálbért, ill., hogy az Mt. szabályait figyelmen kívül hagyva lehet-e akár napi 12-14 órában dolgoztatni egy jelöltet.
Úgy tűnik egy Kolléga már megunta a principálisa packázását és elmenet a Legfelsőbb Bíróságig.
A dolog külön érdekessége, hogy az első és a másodfokú bíróság elutasította a kerestetét, vajon miért???
Persze azt is meg kell jegyezni, hogy a Kolléga csak ügyvéddé válása után perelte be a principálist, ami szerintem nem a bátorság hiányára, hanem a jelöltek nagyfokú kiszolgáltatottságára utal.
Alábbiak analógiájára szerintem eredményesen fel lehet(ne) lépni az ügyvédjelölteket 12-14-16 órában dolgoztató ügyvédekkel szemben is, lehet, hogy majd néhány százezres-milliós munkaügyi bírság után átgondolnák, hogy be kell-e tartaniuk az Mt-t.
BH2007. 384
Ha a felek egyidejűleg ügyvédjelölti tevékenységre munkaszerződést és együttműködési megállapodást is kötöttek, a törvény és a munkaszerződés alapján a jogvita elbírálására a munkaügyi bíróságnak van hatásköre.
A felperes ügyvédjelölt keresete 2002. június 1-jétől 2005. május 31-éig terjedő időre bruttó 7 200 000 forint munkabér, társadalombiztosítási járulékai, valamint nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányult.
A perben nem volt vitás, hogy a felperes az adott időszakban ügyvédjelöltként munkát végzett az alperesnél mint egyéni ügyvédnél, erre a munkaszerződésből, mind pedig az ugyanakkor kötött ún. együttműködési megállapodásból megalapozottan lehetett következtetni (együttműködési megállapodás 1. pontja szerint az alperes a felperest ügyvédjelöltként alkalmazza az irodájában).
A felperest ennek a foglalkoztatásnak alapján a B.-i Ügyvédi Kamaránál az ügyvédjelöltek lajstromába bejegyezték, az alperes 2004. október 12-én igazolta, hogy a felperessel mint ügyvédjelölttel a 2002. május 31-ével megkötött munkaszerződést 2005. május 31-éig érvényben tartja. A felperes a keresete és a felülvizsgálati kérelme jegyzése szerint utóbb egyéni ügyvéddé vált.
Az első- és a másodfokú bíróság mindezek ellenében, különösen az alperes saját írásbeli, és a perben tett tárgyalási nyilatkozatai ellenére törvénysértően következtetett arra, hogy a felek között a felperes ügyvédjelölti foglalkoztatására fennállt jogviszony nem volt munkaviszony, és a 2002. április 10-én megkötött munkaszerződés színlelt volt. A munkaszerződés érvényességét nem érinti, hogy a munkáltató képes-e a munkabért és a járulékokat megfizetni.
Az ügyvédjelölti tevékenység sajátos jellegénél fogva eltér a munkaviszonyban történt foglalkoztatás tipikus jellemzőitől, ez a körülmény azonban nem alkalmas a munkaviszony hiánya megállapítására.
Az Üt. előbbi rendelkezéseiből következően ugyanis az ügyvédjelölt az őt foglalkoztató ügyvéddel munkaviszonyban áll, az őt foglalkoztató ügyvéd rendszeres irányítása, felügyelete mellett, kizárólagosan utasításai alapján, és az ezek végrehajtásához szükséges gyakorlati útmutatásai szerint jár el, ehhez igazodó részben kötetlen munkaidőben tevékenykedik, mivel az ügyvédi szakvizsgához előírt gyakorlati idő megszerzése ezáltal biztosítható. A per adatai szerint a felperesnél mindezek megvalósultak, az alperes ennek megfelelő jognyilatkozatokat tett.
Azt a körülményt, hogy a felek között a megkötött munkaszerződés alapján és ténylegesen is munkaviszony állt fenn, nem érinti a munkaszerződéssel egyidejűleg megkötött ún. együttműködési megállapodás. Ennek kikötéseit, azok érvényességét a munkaszerződésre és a munkaviszonyra vonatkozó munkajogi szabályok szerint a munkavállalót illető jogok és a munkáltatóra jogszabály szerint háruló kötelezettségek alapján kell elbírálni, figyelemmel arra, hogy ezektől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek-e.
