Szerintem minden attól függ, hogy mikor milyen lehetőségek jönnek Veled szembe, és azokkal tudsz-e élni vagy sem.
Gondolok itt arra, hogy a Károlin végeztem, amit cseppet sem mondanék olyan egyszerűnek, mondjuk én nem a rendes képzésre jártam, hanem a 3 évesre, tantárgyak tömkelege egy időben,a számonkérés meg ugyanaz. Egy csomó tanár volt akkor ott olyan aki az ELTE-n is tanított meg olyan is aki Szegeden a jogon.
Nem tagadom, hogy vannak olyan álláshirdetések ahova kiírják, hogy csak ELTÉ-vel vagy csak min. cum laudéval jelentkezhetsz, azonban az ellenkezőjéről is be tudok számolni, jelenlegi helyemen a 6 fős jogász csapatból 3an a Károlin végeztünk, és a főninél ez nem volt negatívum a jelentkezésnél,mondjuk lehet, h azért mert már volt dolga Károlissal.
( neki spec. az a fontos, hogy ne legyél kezdő!, pedig mondjuk mindenkinek kell valahol kezdenie:)Az évfolyamunkból kevés olyanról tudok aki ne talált volna állást vagy aki elhagyta volna a pályát....
A tanárok segítőkészsége meg amiket még írtál szerintem ezek nem éppen az egyetemi életből valók, erre ekkora ember mennyiségnél elenyészve lenne lehetőség.
A társasági élet attól függ, mint mindenhol, hogy milyen az aktuális évfolyam.....ELTÉ-n nem tudom milyen, de azt tudom, hogy az Állig. Főiskolán isteni a légkör a Károli ehhez képest pocsék volt, de ez is olyan, hogy kinek mi. Elvégre ugyanarról a vizsgáról mint mindannyian tudjuk: jön ki olyan hallgató is, aki elégedett és boldog, és jön ki olyan is, akit nem éppen magasztaltak odabent fogalmazzunk így:)
Ja és szerintem bevett szokás, hogy egyik egyetemen a másik egyetem hallgatóit leszólják stb.... Mindig épp másikat sz....nak mint amelyiken éppen vagy.:)
