Csak tájékoztatásképp, ha valakit érdekel (minthogy számomra nem derült ki, ki mit tudott volna segíteni az ügyben - már, ha akart volna):
Vége a meghallgatásnak. A bíró - mint a legfontosabb tárgyban - előzetesen kioktatta az apát, hogy nem felperes, hanem kérelmező, és mivel ez nem tárgyalás, nem hívhatja magát felperesnek a kereseti kérelmen. Ezután közölte, hogy a gyermek azon jogai, amelyek az apa szerint sérültek (hogy joga van a sajátos nevelési igényének megfelelő nevelési intézményhez), túl általánosak, ezt ő nem vizsgálhatja. Közölte, hogy mivel ez csak meghallgatás, bizonyítani semmit nem kell, őt nem is érdekli, hogy ki mit tudna igazolni. Közölte, hogy mivel a keresetindítási határidő október 31-én valóban lejárt, az eljárást megszünteti.
Persze, felhívta még az apa figyelmét, hogy ha a gyerek valóban nem megfelelő iskolába került, és azt tényleg nem fogja bírni, az apa újra keresetet indíthat október 31-ig, hogy ő is beleszólhasson az új intézmény kiválasztásába.
Az apa megkérdezte, hogy vajon honnan fogja azt egy 0. évfolyamon októberben még csak 1-2 hónapja tanulgató gyerek esetében tudni, hogy az év megterhelő lesz, és végül valóban ki akarja majd onnan venni az anyja, mikor most is becsapták? Tehát, hogy indíthatna így október 31-ig eljárást? Esetleg úgy, hogy keresetet nyújtok be most, de csak akkor tessék má’ vizsgálni, ha a tanév letelt, és az asszony megint hazudott és viszi a gyereket? A bíró felvilágosítása: azt nem tudja, hogyan lehet megvalósítani, de ez a törvény. Viszontlátásra.
továbbtanulás - Ki jogosult a jelentkezési lapot aláírni?
Köszi a válaszokat!
Értem kbs, tudom, hogy hihetetlen, de mégis fölvették a gyereket így is egy erős középiskolába, amiről a gyereknek fogalma nincs, kizárólag a mama elképzeléseit igyekszik teljesíteni. (Egyébként a felvételt nem a gyerek, hanem az édesanya nagyon erős érdekérvényesítő képességeinek tulajdonítom.)
A mama akkor szerezte be a szakvéleményeket, amikor kb. 4-5 évvel ezelőtt, több tartásdíjra tartott igényt. Az akkori jegyzőkönyvekben rögzítették, hogy a gyerek sajátos nevelési igényű, sőt, a perben a mama jelentősen el is túlozta a tényeket. Akkor adott be több szakértői véleményt is. Ekkor még alsó tagozatos volt a gyerek, majd, mivel felső tagozatban egyáltalán nem ment a nyelv, minden évben felmentették a gyereket, méghozzá az apának meg nem mutatott szakértői vélemények alapján. Ez a nyelv a német, de az angoltól is eltanácsolták 2-3 hónapos szenvedés után. Az adott középiskola 0. évfolyamán német a fő, és angol a második tanult nyelv, tehát kettőt kell tanulni, de természetesen nem ezért kéttannyelvű. :) Ha fel kell menteni, az ezen az évfolyamon heti 15 óra kiesést jelent, de valóban nem értem én sem, hogyan lehet így elkezdeni egy ilyen iskolát.
Az apa elpanaszolta, hogy a gyerek most, 8. osztály végén, egy teljes hétvége alatt sem volt képes a megyéink nevét megtanulni, és egyetlen olyan szót sem jegyez meg, amit nem hall naponta. A magyar fogalmazással és helyesírással is súlyos gondjai vannak.
„„a pedagógusok sem hülyék,egy idő után látni fogják,hogy a gyermeknél valami nem stim””
Ez pontosan így van, azonban a gyerekek szempontjából nem vigasz. Nem mindegy, hogy egy kamasz hogyan és hol kezd, és milyen benyomásokkal tölti a meghatározó 14-16 éves kor közötti életét. A nagyobb gyerekkel is pontosan ez történt, két év után menekült az anyja által választott iskolából, illetve, a mama vette ki, mert az osztályfőnök szerinte túlzottan beleszólt az ő ügyeibe.
Szóval, van valami kapaszkodó szerintetek, vagy el kell fogadni az elutasítást?
Hát nem tudom...
A kéttannyelvű középiskolákba elég durva felvételi szokott lenni, szinte kizártnak tartom, hogy olyan tanulót vegyenek fel, aki egyáltalán nem is tanulta az oktatás leendő nyelvét. Az is gyanús, hogy a kérdező a nulladik évfolyamon két intenzíven oktatott nyelről ír, holott ezekben az iskolákban egy nyelvet oktatnak a felkészítő évfolyamon: azt, amely majd a képzés nyelve lesz a magyar mellett. (Merthogy a kéttannyelvűben a képzés nem két idegen nyelven folyik, hanem egy idegen nyelven és magyarul.)
kaméleon
Az anyának ezt a szakértői véleményt minden iskolában be kell mutatnia,egyébként saját gyermekével cseszik ki,a pedagógusok sem hülyék,egy idő után látni fogják,hogy a gyermeknél valami nem stim,így anyuka felelőssége hol van?
Megvan állapítva az SNI ?
Azt írod igen,utána nem.
- szakértői bizottság véleményének beszerzésével nyílik meg, és amit szintén elmulasztott az anya?-
Pontosítanál...
Ó, ezer bocs'! Csak a topic címet néztem, nem vettem észre, hogy nem a megfelelő témakörhöz írok! Azért köszönöm, ha tudtok segíteni!
Szeretném a segítségeteket kérni!
A történet: a gyereknek igazoltan részképesség zavara van, ami kifejezetten a nyelvtanulás és az anyanyelvi kommunikáció olyan zavarát jelenti, amely miatt, pl. a nemzetiségi általános iskolában, a saját nemzetiségi nyelvének tanulása alól is felmentést kapott, de miután más nyelvvel is kudarcot vallott, maga a tanár javasolta, hogy a gyereket ne kínozzák további nyelvtanulással.
A különélő édesapa már októberben – írásban – kérte a gondozó szülőt, hogy az iskolaválasztásról egyeztessen vele, mert szeretné, ha a gyerek sajátos nevelési igényét nem hagyná figyelmen kívül. Az anya levélben nyugtatta meg, hogy ők csak a januári írásbelik után választanak, de együttműködőnek mutatkozott, és írásban jelezte azt is, hogy mindenképpen szem előtt tartja, hogy a nyelvtanulás biztos kudarc, ezért azokat az iskolákat, ahol ennek nagy a súlya, elkerüli. Végül, az apa ajánlatát elutasította, és csak egy gyenge gimnázium választásáról tájékoztatta, de ez elfogadható volt. A jelentkezési lapot nem mutatták meg. A felvétel után derült ki, hogy az első helyen írt gyenge gimnáziumba nem, hanem a következő, kéttannyelvű, erős közgazdasági szakközépiskolába vették fel a gyereket. méghozzá 0. évfolyamon arra a két nyelv tanulására ítélve heti 15 órában, amely nyelvekkel eddig kudarcot vallott, és amelyek alól eddig felmentették. Ráadásul abba az iskolába, amiről az anya név szerint megírta, hogy oda nem küldi, mert az biztos kudarc. Az apa kérte, hogy a pótfelvételin próbáljanak korrigálni, majd az elutasítás után keresetet indított, és a bíróság július végére tárgyalást tűzött ki.
A kérdésem az, hogy a 4/1987. (VI.14.) IM. r. 35.§ (1) bekezdése, ami azt mondja, hogy keresetet kizárólag a megelőző év október 31-ig lehet indítani, biztosan azt jelenti-e, hogy az eljárás lefolytatását a bíróság elutasítja, vagy van valami lehetőség, amire hivatkozhatunk, hogy mégis tegyenek valamit? (A másik fél hivatkozni fog erre a lejárt határidőre.)
(Mivel február 19. volt a jelentkezési lapok leadási határideje, minimum eddig az időpontig a különélő szülő, akit írásban vezettek félre, nem tudhatta, ezért nem is mondhatta, hogy nincs megegyezés. Nem dönteni akart, csak a biztos rossztól védeni. Nem igazán érthető, hogy október 31. után 15 nappal, már igazolási kérelem sem lehetséges.)
Esetleg jelenthet valami halvány reményt, hogy a Közokt. tv. 30.§ (1) bek. alapján hivatkoztunk arra is, hogy a sajátos nevelési igényű gyereknek joga van arra a különleges gondozásra, amire a joga a szakértői bizottság véleményének beszerzésével nyílik meg, és amit szintén elmulasztott az anya?
(Tudom, nem gyakori kérdés, de a gyerek érdekében fontosnak tartanám, hogy ne biztos kudarccal induljon, aztán 1-2 év múlva adja fel. Bocs’, hogy hosszú volt!)
RB22
Általánosságban igaz amit írtál, de itt szerintem nem erről van szó. Ha azt tartalmazza az Ildinek küldött végzés, hogy 8 napon belül észrevételeket terjeszthet elő az elsőfokú bíróságnál, akkor a férje nem ítélet ellen fellebbezett, hanem végzés ellen. Ami persze nem baj, de nem jelenti azt, hogy Ildi iskolaválasztását fogadták el helyesnek. Az Ildi által megadott információkból arra lehet következtetni, hogy idézés kibocsátása nélkül utasították el a keresetet. Ez esetben viszont elvileg újra benyújthatja a férj a keresetet, mivel az idézés kibocsátása nélküli elutasítás nem teremt ítélt dolgot, és kezdődik minden előről.
Köszönöm a választ!
Kedves Ildi42!
A csatlakozó fellebbezés a polgári eljárásjog-Pp.-egy fontos eljárásjogi rendelkezése.
Vulgarizálva annyit jelent Általánosságban:ha vki (akár a felperes,akár az alperes az elsőfokú ítélet ellen fellebbez,akkor a másik fél is benyújthat fellebbezést,ha valamilyen formában ő is a kérdéses ítélet megváltoztatását szeretné-ez úgymond egy járulékos jogintézmény,ami annyit jelent,hogy csak akkor nyújtható be a másodfokú bírósághoz,ha van egy "sima " fellebbezés az ítélet ellen bármelyik fél részéről.
A te esetedben: a volt férjed fellebbezett, de te nem nyújthatsz be ilyet,mert az (ha belegondolsz) logikátlan-te miért akarnád az ítéletet megváltoztatni,ha egyszer a férjed keresetét elutasították kvázi a te iskolaválasztásodat "fogadta" el a bíróság (nem talált benne kivetnivalót).
Sziasztok!
Iskolaválasztás megállapítása iránt indított pert a volt férjem. A városi bíróság elutasította, fellebbezett. Megkaptam a végzést, amiben az áll, hogy 8 napon belül az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthetek elő. Amit nem értek: "csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye". Ez mit jelent, segítsetek. Köszi.
Sziasztok!
Iskolaválasztás megállapítása iránt indított pert a volt férjem. A városi bíróság elutasította, ezután fellebbezett, így a másodfokú bírósághoz terjesztik fel. Fenti tárgyú végzést kézhez kaptam, de van benne, amit nem értek. "Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye".
Szeretném a segítségeteket kérni, hogy ez mit jelent?
.A beírásod dátuma óta, biztosan megoldódott a problémátok. A gyerekedet már fel is vehették azóta.
Saját tanári tapasztalatom, hogy akinél a gyereket elhelyezték az a szülő, illetve (házastársa, gyámja) nevelő apa is aláírhatja a jelentketési lapot.
Kócoska
Más az igazság és más a jog.
Sehol nem tudok hozzájutni ahhoz a rendeletszámhoz, vagy törvényszámhoz, ami azt szabályozza, hogy elvált szülők esetében ki jogosult aláírni a 14 éves gyermek továbbtanulási lapját. Továbbá új házasság esetében a jelenlegi férj, tehát a nevelőapa jogosult-e aláírni az édesanyával?
Köszönöm segítségetek!
Badi Ani
