Kelvin (törölt felhasználó)
2015.01.02. 15:03
Inkább kezdj el rendes munkás keresni, az energiádat inkább arra fordítsd, ezt meg fogd fel tanulópénznek.
Bíztatási kár, munkáltatói hitegetés
Dr.Attika
#
2012.02.06. 09:52
Kedves Szakira!
A jogi tanács ugyanúgy pénzbe kerül, mint a boltban a kenyér a tej stb. A fia is munkabér fejében dolgozna.
Ha nem jogi szakember, akkor a jogi szaktudást meg kell fizetni. Egyébként jogosan követelhetne a fia "biztatási" kártérítést. Már valószínűleg meg is kapta volna, ha ügyvédhez fordul és nem az internetes "jogfoltozást" választja.
Felháborodnia semmi esetre sem kellene.
kfgabri
#
2012.02.06. 09:07
Kedves Kérdező,
Online ennyi telik, a többi már egy ügyvédi megbízás tárgya.
El tudunk keseregni, sebnyalogatni, jogi kvaterkázni, de ennyivel ennyi.
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.02.06. 09:05
Kaptál választ. Meg kellett volna ismételjük még néhányszor?
Szakira
#
2012.02.05. 15:50
Kedves Fórum Társak!
Nem gondoltam volna, hogy 1 hét alatt mindössze egyetlen hozzászólás születik ügyemben...
Talán kiderül - segítség kérésemből -, hogy nem vagyok jogi szakember. Ezért vártam volna tanácsokat.
Elszomorít az az érdektelenség, ami esetünket kíséri.
Ennyire egyedi, esetleg bonyolult lenne történetünk?
Hasonló - precedens értékű - ügy nem volt még akár polgári, akár munkaügyi peres gyakorlatban?
Szakira
#
2012.01.31. 18:23
Idézet egy állásfoglalásból, amely a bíztatási kárt magyarázza:
"....olyan esetekben kötelezheti a bíróság a „bíztató” magatartást tanúsító
személyt kártalanítás fizetésére, ha a bíztató személy szándékos magatartásával, pl. ígéretével,
a másik jóhiszemű személyt cselekvésre készteti, melyből a cselekvőnek – saját hibáján kívül
- kára keletkezik..."
Ez szerintem teljes mértékben megfelel esetünkre nézve. Még akkor is, ha nincs megkötött munkaszerződés. Ha ez nem bíztatás illetve hitegetés, akkor mi az, ami annak minősűl?
A bíztató (leendő munkáltató) ígéretével (munkaviszonyt fog létesíteni fiammal) szándékosan késztette cselekvésre (albérlet lefoglalása, más munkahely keresésének mellőzése) a jóhiszemű személyt (fiamat).
A kérdések továbbra is nyitottak:
- Munkaügyi vagy polgári per indítható-e a hitegető munkáltató ellen bíztatási kár jogcímen?
- Hiteles „okiratnak” tekinthetők-e a kapott e-mail-ek?
- Az e-mail-eket figyelembe véve sikerrel járna-e a két havi albérleti díj (Szerződés van.) és az elmaradt több havi munkabér követelése?
Írunk tértivevényes levelet (ha kell). Mi legyen a tartalma (lényege)? Ugyanis - mint írtam - a leendő munkáltató mind a ma napig hiteget (bíztat) e-mail-ben...
kfgabri
#
2012.01.31. 10:11
A munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre, munkavállaló és munkáltató aláírásával. A munkaviszony így nem jött létre, így munkabérkövetelésed sem lehetséges.
Az más kérdés, hogy a felvázolt e-mailezés alapján történt-e jogellenesség és károkozás, illetve ennek ellentételezéséséül milyen mértékű a vagyoni és nemvagyoni kár.
Azt pedig off engedd meg nekem, hogy ritka mamlasz dolog volt október után várni.
Minimum odamenni személyesen/tértis levelet írni határidővel...
Szakira
#
2012.01.30. 17:24
Az alábbi eset kapcsán szeretnék kérni munkajogi tanácsot. Lehet-e, érdemes-e jogi útra terelni a történteket?
Pályakezdő friss diplomás fiam állásinterjún vett részt 2011. augusztus hónapban. Közölték vele szóban, hogy szeptember 1-től felveszik.
Szeptemberben telefonon értesítették: a munkakezdés időpontja október 1 lesz.
Mivel a munkavégzés nem azon a település lett volna, ahol állandó lakhellyel rendelkezik fiam, ezért albérletet foglalt le. A 2 havi kauciót ki is fizette, amelyet csak „lelakni” lehetett, visszaigényelni nem.
Október közepén e-mail érkezett a „munkaadótól”, melyben november 1-ét jelölték meg állományba vételként.
Novemberben újabb e-mail-ben azt írták: a felvétele tovább csúszik.
2012. januárban fiam e-mail-ben konkrétan rákérdezett, mikor várható az állás betöltése.
Válasz érkezett, mely szerint még mindig nem tud határozott választ adni (igen vagy nem) a leendő munkáltató.
Ezen idő alatt fiam nem keresett más álláslehetőséget, bízva az e-mail-ben kapott információkban.
A fent vázoltak alapján munkaügyi per indítható-e a hitegető munkáltató ellen bíztatási kár jogcímen?
Hiteles „okiratnak” tekinthetők-e a kapott e-mail-ek? (A szóbeli és telefonos ígérvények – gondolom – nem?)
Az e-mail-eket figyelembe véve sikerrel járna-e a 2 havi albérleti díj (Szerződés van.) és az elmaradt több havi munkabér követelése?
