Kedves Fórumtársak!
Már sokszor kaptam tőletek tanácsot, sikerült is elkerülnöm néhány csapdát. Most megint a segítségeteket kérem. Ma közölték velünk ( könyvesboltban dolgozom), hogy hétfőtől bezárunk, csürtörtökön mindenki megkapja a fizetését és a végkielégítést ( Nekem 3 hónap jár). Ez még nem lenne baj, hiszen számítottunk rá, igaz, a leltárt előbb is mondhatták volna. A gond inkább az új tulajdonossal van. Pénteken már átveszi az üzletet, addigra minden árut le kell csomagolni.( Hogy tízmilliós készlettel hogy végez négy ember ennyi idő alatt, az senkit nem érdekel, de ehhez már hozzászoktunk)
Sikerült néhány dolgot megtudnunk arról, az új tulajdonos milyen feltételekkel akar bennünket alkalmazni. Hát, nem túl szívderítő.
- Minimálbérért vesz fel mindenkit, reggel kilenctől este hétig kell nyitvalenni ( ez elég veszélyes, mert a környéken hatkor minden bezár, az utcán sem lehet végigmenni egyedül)
szabadnapról szó sem lehet, szabadságról ne is álmodjunk. Természetesen mindezt minimálbérért, túlóra nélkül. A jelenléti íven persze szabadnapként kell szerepelnie. Ha este záráskor jön az áru, addig nem mehetünk haza, míg nem végzünk. Szerintem ezekhez az elvárásokhoz kevés a minimálbér.
- Állandóan ellenőrizni fogják, ki kivel mennyit, hogyan beszélget, mikor megy WC-re... ha valami nem tetszik, meg sem kérdezik, vevővel beszélt-e, vagy csak lehajolt egy könyvért... mehet Isten hírével.
- A legérdekesebb és erre szeretnék választ kapni elsősorban: a fizetést kinek kell bérszámfejteni? A munkáltatónak, vagy a boltvezetőnek? Ráadásul nem akarják az adójóváírást figyelembevenni, pedig ez, úgy tudom, jár. Év elején, ha nyilatkozunk a munkáltatónak, köteles figyelembevenni év közben. Vagy megteheti, hogy csak év végén, az adóbevallásban érvényesíti? Ez havi kilencezer forint mínusz lenne és minimálbérnél ez az éhenhalást is jelentheti. Komolyan mondom, szabadalmaztatom fogyókúrás módszerként: aki fogyni akar, menjen el eladónak. Garantáltan nem fog elhízni.
Bocs, hogy ilyen sokat írok, de már közel állok a kiboruláshoz. Minket már senki nem vesz emberszámba? Pedig szeretem a munkámat, különben nem bírtam volna ilyen sokáig. De ez már nekem is sok.