Jerika
2018.02.08. 19:49
Igen, hibáztam én is. Azért mondom, hogy ez jó tanulópénz..
Munkajogi kérdések.
nonolet
#
2018.02.08. 18:09
Ezen meg(mint utólag kiderült), nem volt Casco.
Akkor nem igazán jogos az igény.
A cég UTÓLAG EGYOLDALÚAN (gondolom) rontott a feltételeken, az aláírásod után.
Illetve neked TISZTÁZNI kellett volna ezt kérdést az autó cseréjekor!
Önvédelemből... körültekintően eljárva.
Jerika
#
2018.02.08. 17:22
Köszönöm Nonolet!
Pont így gondoltam... Még ha jogszerűtlen levonás miatt vissza is kapnám egyszer a pénzem, utána ő perelne biztos a kár miatt. Tehát én nem nyernék semmit, csak sok huzavonát.
A kocsi kérdés meg bonyolult, mert az eredeti céges a Cascos volt, de beszámítás miatt odaadták helyette ezt addig, amíg nem jön meg az új. Ezen meg(mint utólag kiderült), nem volt Casco.
Szóval úgy érzem, nincs értelme pereskedni, ez így egy jó tanulópénz volt, hogy ezután mire kell figyelnem hasonló helyzetben.
Köszi!
nonolet
#
2018.02.08. 16:00
Meg az is, hogy az igénye jogszerű-e?
Mert a cégautón pl. szokott lenni nulla önrészű CASCO is...
- -
Mondjuk, ha nincs rajta, akkor meg
nem célszerű aláírni a kártérítési feltételt.
nonolet
#
2018.02.08. 15:56
Logikusan...
HA őt elmeszelik jogtalan eljárás miatt,
akkor
te visszakapod a jogtalanul levont pénzed.
- -
Az egy másik kérdés lesz,
hogy
tudja-e még újra jogszerűen is kérni a pénzét.
Jerika
#
2018.02.08. 11:50
Obudafan köszönöm!
Már csak az a kérdés, mit nyerhetek, ha jogi útra terelem a dolgot? Hisz tényleg kárt okoztam, ő viszont nem jogszerűen járt el. Ha őt megbüntetik, attól nekem nem lesz jobb....
nonolet
#
2018.02.08. 11:37
szolasok
"írásbeli tájékoztatást kell adni."
Van még kérdés?
- -
Követeljétek.
HA nem ad, jöhet a >> jogi út!
ObudaFan
#
2018.02.08. 11:30
Az Mt. szerint a munkáltató követelése fejében - ha nem előlegnyújtásból eredő követelés levonásáról van szó - a munkavállaló előzetes hozzájárulása szükséges. Ettől a munkaszerződésben sem lehet eltérni.
Jerika
#
2018.02.08. 10:35
Kedves Sándor!
Ha nekem válaszolt(!).
A kérdés csak annyi, hogy mindenféle megegyezés, határozat, stb nélkül is levonhatja-e.
Köszönöm!
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.08. 10:33
Ez kicsit zavaros. Idézed a vonatkozó szabályt, aztán megkérdezed, van-e rá szabály.
Jerika
#
2018.02.08. 10:31
Tisztelt Hozzáértők!
Az alábbi történetről szeretnék véleményt kérni:
2017 júliusában munkába álltam határozatlan idejű szerződéssel, 60 nap femondási idővel területi képviselőként. A szerződés egy külön kiegészítésében aláírtam, hogy gondatlan károkozás esetén a kárt a Mt alapján levonhatják a fizetésemből.
November hónapban parkolás közben csináltam 2 tenyérnyi horpadást az autón(semmilyen jegyzőkönyvel nem vettem át az autót, más is használta közben, kb 500.000 az értéke). Jeleztem a főnökömnek, de nem történt semmi.Decemberben lecserélték egy újra, elvitték innen 200 km-re.
Január elején felmondtam 60 nap felmondással. Pár nap múlva felmentettek a munkavégzés alól. Annyit mondtak, hogy a felmondási idő végéig állományban maradok.
Most kaptam meg a januári fizetést, illetve annak kb 60 %-át. Felhívtam a főnököt, hogy miért ennyi, erre elmondta, hogy kértek ajánlatot a javításra(ami márciusban fog megtörténni), ami 170.000 Ft, és ezt 2 részletben levonja a januári illetve a februári béremből.
Jól gondolom, hogy ez így nem korrekt?
Köszönöm előre is a segítséget!
szolasok
#
2018.02.08. 10:21
Mi szabályozza az Mt-ben a havi bérjegyzék munkavállalónak történő átadásának módját és körülményeit? Kell-e adni bérjegyzéket ha nem kéri a munkavállaló?
A munkabérről havi szinten írásos elszámolást (bérjegyzéket) kell adni a munkavállalónak.
Az Mt-ben is olvasható:
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 155. §~a értelmében a munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.
(2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
Kérdésem, amit nem találtam: szabályozza-e valami azt, ha a munkavállaló nem megy oda hónapról hónapra és nem kéri a bérjegyéket? És a munkáltató nem adja mondván hát nem is kérték?
Ugyanis. Hónapok óta nem kaptam (vagyis kaptunk mert más se kap) bérjegyzéket a munkahelyen.
Ha én bejelentem a céget a felügyeleti szervnél, akkor a munkáltató védekezhet-e azzal hogy hát kérem a dolgozó nem is kérte? Nem jött ide az irodára a bérszámfejtésre és nem kérte, hát nem adtunk neki? Kiállítottuk ugyan a bérjegyzéket de ki nem adtuk mert nem jöttek érte.
Védekezhet-e ezzel?
Ráadásul kis hely tizenpár fővel így még azzal se jöhet a munkáltató hogy ezren vannak és nem tud egyenként rohangálni az emberek után.
monoszkop
#
2018.02.07. 13:32
„gesztenye77 2018.02.07. 06:53
Üdvözlöm
Szeretném megkérdezni
Ha valaki betegállományban van, .....
a munkáltató kérhet e felülvizsgálatot hogy igaz e hogy beteg????
Előre is köszönöm!
”
Már megválaszolták, hogy igen, de egy kicsit részletesebben:
Tájékoztató a keresőképtelenség munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálatáról
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a járási hivatalnál.
A felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosban a XIII. Kerületi) hivatalához kell benyújtani.
A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (TAJ, név, lakcím, születési dátum, anyja neve, lakcíme), a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, adószáma), valamint telefonos és postai elérhetőségét.
A járási hivatal a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti.
Az 50/1996. (XII.27.) NM rendelet alapján a 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint kezdeményezett munkáltatói felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni. A jogszabály 1. számú mellékletének IV. sora szerint a fizetendő díj munkavállalónként 15 800 Ft.
A felülvizsgálat elvégzéséért fizetendő díjat a járási hivatal által megjelölt bankszámlaszámra kell utalni.
A járási hivatalok elérhetőségei a www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatók meg.
Budapest, 2017. augusztus 22.
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Egészségbiztosítási Főosztály
Forrás: https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…alatarol.pdf
nonolet
#
2018.02.07. 11:44
gesztenye77
ÉS... a munkáltató kérheti a táppénz jogalap kivizsgálását.
(azaz orvosi felülvizsgálatot, ha akar)
gesztenye77
#
2018.02.07. 06:39
Köszönöm
Immaculata
#
2018.02.07. 06:23
El lehet bocsátani, de csak akkortól lép életbe, amikor a munkavállaló újból munkába áll.
A munkavállaló kötelezettsége tájékoztatni munkáltatóját betegségéről, annak időtartamáról.
gesztenye77
#
2018.02.07. 05:53
Üdvözlöm
Szeretném megkérdezni
Ha valaki betegállományban van, el lehet e bocsájtani?
Felhívhatja e a munkáltató a dolgozóját ugyan mikor megy már dolgozni?
Megkérdezheti e mia baja?
Kérhet e felülvizsgálatot hogy igaz e hogy beteg????
Előre is köszönöm!
trendi
#
2018.02.06. 14:43
Még mindig nem írtam alá a módosított szerződést, ma küldték a bérlapokat, az alá nem írt szerződésen szereplő összeggel elszámolva. Utalni még nem utalták át, 10-éig kell. Továbbra sem kaptam semmiféle indoklást magyarázatot a pótlék csökkentésére (sem szóban sem írásban).
Tértivevényes levelet írtam, ebben kértem az indoklást.
Meddig várjak, vagy menjek munkaügyi felügyelőséghez azonnal, munkajogászhoz, munkaügyi bírósághoz????
Dorka18
#
2018.02.05. 11:48
Az előző kérdésemhez hasonló körben szeretném kérdezni, hogy civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége vezetője rendelkezhet-e képviseleti joggal, a vezető feladatát munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében láthatja-e el, munkáltatói jogot gyakorolhat-e? A szakértő válaszokat ismét köszönöm szépen!
Dorka18
#
2018.02.02. 17:08
Nagyon köszönöm a válaszokat!
Rexor
#
2018.02.02. 12:41
Elnézést, így már világos.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.02. 12:24
Rexor, nem figyelsz. Drbjozsef megjegyzésére reagáltam, miszerint saját maguk felett nem.
nonolet
#
2018.02.02. 12:14
Pont ezt írta (szerintem), hogy megbízottként, nem alkalmazott.
Ergo saját magával szemben nem értelmezhető a munkáltatói joga sem... és szüksége sincs rá.
Azaz drbjozsef felvetése hibás feltevésen alapult.
Rexor
#
2018.02.02. 11:53
Kbs: hol van az Mt-ben, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkáltatóval munkaviszonyban kell állnia?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.02. 11:41
Megbízottra nemigen értelmezhető a munkáltatói jog.
