Akkor is ki kell fizetnie a szabadságot, ha kilép valaki, azaz felmond? Én úgy tudtam, hogy ha pl. én felmondok a munkáltatómnál akkor kiadja a szabadságot és csak utána mondhatok fel, vagy pedig azonnal is felmondhatok, de akkor nem kapok egy nap kifizetett szabadságot sem. Nekem is ez a gondom. Én márciustól leszek gyesen és ki szeretnék lépni a munkáltatómtól, mert máshová mennék dolgozni. Ám a 60 nap szabadságomat nem szeretném elveszíteni, szeretném ha kifizetnék és nem akarom letölteni. Úgy tudtam, hogy a szabadságot csak akkor fizetik ki, ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaszerződés. Kérlek, adjatok erre választ, mert most már én is összezavarodtam.
GYED,GYES, táppénz
Kedves Fórumozók!
Kérdésem a GYED számításával kapcsolatos:
Jelenleg a második gyermekemet várom, a lányom pedig épp betöltötte 2. életévét. Az eddig kapott GYED-em majdnem maximális összegű volt. A munkaszerződésem szerint a bérem egy minimális órabérből, jutalékból, valamint teljesítménybérből áll. Jelenleg a szabadságomat töltöm, a 2. gyermek megszületéséig dolgozni már aligha tudok (a szabi után a fennmaradó 6-8 hétre táppénzre megyek).
A munkahelyemen pár hónapja még megnyugtattak, hogy a GYED-em meg fog egyezni az eddig kapottal, de most már bizonytalan választ adtak, hogy esetleg csak az órabérem után kapom majd, mely az átlagbérem alig fele.
A kérdésem tehát a következő: csupán az órabérem alapján kapok ezután ellátást, vagy az utolsó ledolgozott évem után, mint eddig? Tehetek-e bármit, hogy magasabb összeget "csikarjak ki"? Főleg, hogy ha kezdetben nem tájékoztatnak félre, úgy hamarabb visszamehettem volna, és a szülésig meg lenne a 180 napi jövedelem (ha jól értem a törvényt...).
Másrészről a szabadságot is csak az órabérem után fizetik, pedig ez még a ledolgozott évem (nem a tavalyi) után jár. Ez szabályos így? Azt már csak hozzáteszem, hogy eddig semmilyen - egyébként szabadság alatt járó - juttatást (cafetéria, étkezési jegy) nem kaptam, bár ennek szabályait mégúgysem ismerem.
Előre is köszönök minden segítséget!
A visszavétel nem akarta kérdése, az kötelező, a te döntésed szerinti időpontban. A rendkívli felmondás szakciószerű, ahhoz nagyon komoly kötelességszegés, súlyosan összférhetelen magatartás szükséges, az, hogy a munaköröd megszűnt nem ilyesmi. Az a munkáltató problémája, oldja meg. neked az jár, ezt tudták, ha nem tudnak munkát biztosítani, akkro anélkül, kell fizetniük és kész.
Kedves Fórumozók!
A következő kérdésben szeretném a véleményeteket kérni: most 4 hónapos a kisfiam. 2 éves kora után szeretnék visszamenni dolgozni. A régi vezetőséget elküldték, és az újak nem akarnak visszavenni. Azt értem, hogy gyes alatt nem rúghatnak ki rendes felmondással. De rendkívülivel igen. Ehhez milyen indokot kell találniuk? Vagy hivatkozhatnak-e arra, hogy megszűnt a munkaköröm, ha az utódom pozícióját átnevezik?
Előre is köszönöm a válaszokat!
A rendkívüli felmondás jogellenes lenne, a közös megegyezés meg nem felmondás. A ki nem adott szabadságokat a munkáltató a munkaviszony megszűntekor kifizeti.
Sziasztok!
GYES mellett vállalkozásba kezdtem. Fel akarok monfani a munkahelyemen, ahonnan szülni jöttem, megkapom-e a szabadságra járó pénzt, ill. milyen felmondást kezdeményezzek, közös, rendes???
Sürgős!!
köszönöm!
Na mi az? mindenki alszik?
Nem szeretik ezeket kifizetni. Ha van rá lehetőség, kivetetik inkább veled. Kivéve a minisztereknél. Lsd. híradó, napilapok.
kaali!
Nagyon Köszönöm!
Akkor kb. 22 nap jár.
Ha most kilépek, abban az esetben ki kell fizetniük?
Angelani! Mi volt a kérdés? Ha a szabi, akkor 2006-ra jár az egész, utána ,ha munkába állsz, arra az évre részarányosan
Jujj!
Elnézést kérek!
Ennyiszer nem szerettem volna:-)
Köszönöm szépen!
Nandy!
Akkor pontosítok.
2005. 09. 06-án szültem. Arra az évre (2005), az összes azévi szabimat kivettem.
2006.-ban tudomásom szerint, nem voltam szabadságon.
2006. Februári hónaptól kaptam GYED-et (de februárban, még TGYÁS-t is kaptam).
Gondolom Febr. 6-ig TGYÁS és 7.-től meg GYED.
2007. 09. 06-tól kapok GYES-t.
Huh, remélem, mindent leírtam.
A párom vette igénybe a plusz 2 napot a Gyermek után.
Köszönöm szépen!
Nandy!
Akkor pontosítok.
2005. 09. 06-án szültem. Arra az évre (2005), az összes azévi szabimat kivettem.
2006.-ban tudomásom szerint, nem voltam szabadságon.
2006. Februári hónaptól kaptam GYED-et (de februárban, még TGYÁS-t is kaptam).
Gondolom Febr. 6-ig TGYÁS és 7.-től meg GYED.
2007. 09. 06-tól kapok GYES-t.
Huh, remélem, mindent leírtam.
A párom vette igénybe a plusz 2 napot a Gyermek után.
Köszönöm szépen!
Nandy!
Akkor pontosítok.
2005. 09. 06-án szültem. Arra az évre (2005), az összes azévi szabimat kivettem.
2006.-ban tudomásom szerint, nem voltam szabadságon.
2006. Februári hónaptól kaptam GYED-et (de februárban, még TGYÁS-t is kaptam).
Gondolom Febr. 6-ig TGYÁS és 7.-től meg GYED.
2007. 09. 06-tól kapok GYES-t.
Huh, remélem, mindent leírtam.
A párom vette igénybe a plusz 2 napot a Gyermek után.
mmkata! Ismét elmondom, 19 éve vagyok óvónő, nincs rá jogszabály! Ott maradhat délután, senki sem ellenőrzi, és mire föl ellenőrizné? Próbálkoznak, sokkal jobb 4 gyereket altatni, mint 20-at. Velem is próbálkoztak, pedig a kerületben dolgozom, de nem volt sikerük. Az más téma, hogyha a sulinak vége, az ovist én se viszem többet, mert örülök, hogy nem kell reggel korán kelnem. De nem kötelezhet az ebéd utáni elvitelre!
Jogszabályról én sem tudok, de az tény, hogy nálunk is előszeretettel alkalmazzák ezt a (létező???) szabályt. Sőt, nyárra csak az viheti a gyermekét, aki munkáltatói igazolást visz!
Sajnos nagyon rugalmatlanok az óvódák, bölcsik, és ez főleg az ott dolgozó alkalmazottak miatt van. Akik du. 6 helyett már 4-kor hazamennek, így négy-hat óvónő helyett egy marad "ügyeletben". Hát persze, hogy akit lehet, hazaküldenek... Ők meg mennek a másodállásba (pl. takarítani).
Épp ma jelent meg erről egy cikk az indexen:
Ismerősömnek két kisgyermeke van, a picivel otthon van, a 4 éves délelőtt jár az oviba, de ebéd után érte kell mennie - náluk ez a módi. (Persze a gyerkőc mindig sír, hogy ő is ott akarna aludni...)
Kedves kbs és kaali!
Köszönöm hozzászólásotokat! Igazából nem az a problémám, hogy oviba nem mehetnek, mert oda járnak, csak délutánra nem maradhatnának. Én átbújtam a Netet, de sehol nem találtam olyan jogszabályt, ahol azt írnák, hogy gyes-es szülő gyermeke nem vehet részt délutáni képzésben. Tudtok valamit, ahol ilyet írnak? Mert én egyik törvényben sem találtam, sem a hozzá kapcsolódó szankciókat. Vagy hogy az ovit büntetnék, mert ilyet sem találtam. (az óvónők ugyanis ezt is említették)De lehet, hogy csak elkerülte valami a figyelmem, vagy rosszul értelmezem a jogszabályokat?!Köszi, ha tud valaki segíteni!
mmkata! Óvónőként, és hasonló cipőben járóként írok neked. Az óvodákban szoktak az óvónők ilyenekkel próbálkozni, hogy főként a szünetekre kevesebb gyerek legyen. Te a gyest a legkisebb, nem óvodába járó gyerek után kapod. A nagyoknak nemcsak hogy joguk van oviba járni, de 5 éves kortól kötelező. Ez persze a tanévre szól, ovikban ez szept. 1-től május 31-ig van. Utána, megkérhetnek, hogy ne vidd őket, de csak kérhetnek. Ha te azt mondod, hogy egész nyáron járni fognak mert dolgod van (pl, tanfolyamra jársz), nem tehetnek semmit. Úgyhogy Kbs-nek ismét igaza van, ne higgy annak, aki mondta.
Bárki mondta ezt neked, a jövőben inkább ne higgy neki.
Három gyermekem közül kettő óvodába jár, egy még pici. Az ellenőrzések miatt (mivel Gyesen vagyok) nem maradhatnának oviba délután a nagyok. Kérdésem: ki ellenőrzi, és milyen szankciókkal jár részemre, valamint az óvoda számára, ha mégis jár a gyermek.
Elveszik a Gyest, kiteszik a nagylányaimat az oviból?!
Aki tud erre jogilag alátámasztott véleményt írni, vagy javasolni, kérem tegye meg.
Köszönettel:mmkata
Köszönöm a segítséget mindenkinek!
Nem kell ahhoz jogszabályi felhatalmazás, hogy a munkavállaló bármikor megszakíthassa a törvény által biztosított fizetés nélküli szabadságát. Fordítva: az mutasson jogszabályhelyet, aki azt állítja, hogy nem térhet vissza bármikor a munkába.
A munkáltató természetesen kérheti, hogy egy alkalmasabb időpontot válasszon, javasolhat is konkrét időpontot. De ez csak kérés, javaslat. Ha a munkavállaló nem fogadja el, akkor nem fogadja el.
Kedves kbs!
Elnézést, hogy számtalanszor lerágott csontot dobtam be a GYED-ről, GYES-ről dolgozni visszamenni kívánó munkavállalókról. Szeretném pontosítani a kérdésem: mely paragrafus - vagy mely rendelkezések együttállása - biztosítja, hogy az anyuka a gyermek 3 éves kora előtt, az általa preferált időpontban jöjjön vissza. Másfelől: jogszerű-e ha a munkáltatóm későbbi időpontot ajánl fel, vagy akár megpróbál egyezkedni, hogy töltsem ki a 3 évet.
Köszönöm a türelmet és a válaszadást.
Üdvözlettel
Cimbike
Andsi:
Ebj. 42/D §
(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (1)-(3) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben nem említett jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli-ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
48. §
(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzjogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.
(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.