Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

obren # e-mail 2015.08.31. 16:57

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm a válaszát!
Akkor azt jelenti, hogy a könyvelőmnek kétszeresen kell engem kártalanítania?
A járulék befizetését, és azt a táppénz összeget, amit kaptam volna a betegség idejére.
Előre is köszönöm ismételt válaszát!

sortie # e-mail 2015.08.31. 14:09

o„bren 2015.08.27. 22:11
Tisztelt Szakértők!
Egy táppénzzel kapcsolatos problémám van, ebben szeretném a segítségüket kérni.
Egyéni vállalkozóként dolgozom, és 2014.12.18-12.31-ig,
majd 2015.01.01-01.12-ig voltam betegállományban.

A könyvelőm sajnos elfelejtette leadni a táppénzes papíromat, ez 06.hó végén derült ki, mikor rákérdeztem nála. Így 07.hóban adta le. Kaptam az OEP-től egy elutasító határozatot a decemberi táppénzre vonatkozóan.

A könyvelőm elismeri a tévedését, és véleménye szerint önrevízióval kellene megoldani a problémát, a járulék bevallást és az SZJA bevallást kellene módosítani.
Ez a megoldás jogszerű? Hiszen beteg voltam, az orvos kiállította a szükséges papírokat, amit késve ugyan, de leadtunk.
Az én álláspontom szerint csak kártalanítania kellene.
Önök szerint mi a helyes megoldás?
Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait csak 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni, mely határidő jogvesztő, azaz az igényét a 6 hónapon túli részre jogszerűen utasították el.

Ezzel anyagi veszteség érte, hiszen nem kapott tb. ellátást.

Ugyanakkor a Tbj. azt mondja, hogy az egyéni vállalkozó csak arra az időre mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól, amely időszakban táppénzben részesül.

(A jogszabály tehát nem a keresőképtelen, hanem a táppénzben részesül szót használja, azaz az elutasított időre –bár nem dolgozott és bevétele sem volt a betegség miatt- mégis kell járulékot fizetnie.

Ezzel –könyvelője hibájából- ismét anyagi veszteség érte.

Álláspontom szerint hiába önrevízióznak táppénzt a fenti időre nem fog kapni és a járulékokat is meg kell fizetni.

Gondolom a könyvelője –mint ahogyan az napjainkban az esetek 99%-ban történik- teljesen hivatalosan, írásos megállapodás alapján végzi a könyvelői teendőket.

Amennyiben igen vegye elő a megállapodást és nézze meg, hogy az mit tartalmaz a könyvelő mulasztása esetén.

(A megállapodásban kikötötte-e a könyvelő anyagi felelősségét?)

Ha nem itt az idő a módosításra.

Egyebekben a Ptk. felelősségi szabályai az irányadóak. Könyvelőjének –ha hivatalosan és nem „feketén” végzi a tevékenységet- elvileg kell hogy legyen felelősségbiztosítása. Ha van vegyék igénybe.

1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

  1. táppénzben, részesül- kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja .
iko25 # e-mail 2015.08.30. 15:10

Tisztelt szakértő!
A kérdésem a következő lenne van egy 2 éves és 2 hónapos fiam aki mellett jelenleg gyes-en vagyok 2015 06.13-tól.Munka viszonyom megmaradt,jeleztem munkáltatóm felé,hogy megy a gyerek bölcsibe,vissza megyek dolgozni.Ennek pontos dátumát szept.elején kell megnevezzem.Közben kiderült,hogy terhes vagyok kb.5-6 hetes ,erről nem szeretnék nekik szólni mivel korai stádiumban van,meg nehogy ez idő alatt amíg szabadságon vagyok,amit ki kell vennem kezdés előtt szerződést bontsanak.Kérdésem az lenne,hogy,táppénzre mikor mehetek,ha betöltöttem a 12 hetet?
Ha kezdéskor kiveszem a szabit és utána egyből táppénzre megyek akkor megmarad a gyes. is vagy kell legyen aktív ledolgozott munkanap(ha igen mennyi)
ahhoz,hogy mindkettőt megtarthassam?
Így,hogy össze jött a baba nem szeretnék ,munkába állni,mivel fizikailag és mentálisan is nagyon fárasztó.
Válaszát előre is köszönöm.

sortie # e-mail 2015.08.29. 10:14

Jereván2015.08.27. 15:07

„bikficbiborka 2015.08.26. 20:35
Tisztelt Szakértő!
Köszönöm szépen előző válaszát.
A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni.
1 hónap után barátnőmmel mai napon közölték próbaidő alatt, miután megtudták, hogy terhes, hogy 28-ával felmondanak neki.Ezt a papírt aláírta.Ha holnap még jogviszony alatt táppénzre megy jogosult e táppénzre, ha igen meddig.35 éves veszélyeztetett terhes.
Köszönöm előre is válaszát.

1.Nem, nem jogosult, csak amíg a jogviszonya fennáll. Un. passzív jogon (mv.megszűnése után)táppénzt senki nem kaphat még akkor sem, ha a keresőképtelenség a munkaviszony tartama alatt kezdődött.

2. Munkajogilag a jogviszony próbaidő alatt bármikor megszüntethető, de ha arra a terhesség miatt kerül sor az az Egyenlő Bánásmód Hatósága szerint aggályos.

Jogeseteket lásd a Hatóság honlapján.

Néhány friss jogeset:

Ügyiratszám: EBH/141/2015

Védett tulajdonság: anyaság (terhesség)
Diszkrimináció területe: foglalkoztatás
Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Jogsértést megállapító határozat

Kérelmező az egyenlőbánásmód-referens útján benyújtott panaszában arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont cég munkaerő kölcsönzés céljából, 90 nap próbaidő kikötésével foglalkoztatta eladó munkakörben, és a határozatlan idejű munkaviszonyát azonnali hatállyal, próbaidő alatt megszüntette. Kérelmező beadványában kifejtette, hogy álláspontja szerint a munkaviszonya megszüntetésére egyértelműen a terhessége - és az azzal összefüggésben álló táppénzes állományba vétele - miatt került sor.

Kérelmező a panaszával összefüggésben munkaügyi pert is indított a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, amelyre tekintettel a hatóság az eljárást felfüggesztette. A bíróság által megküldött bírósági meghagyás alapján a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította. A hatóság ezt követően az eljárás folytatásáról döntött, és megállapította, hogy kérelmező az általa csatolt - a várandósságát alátámasztó - ambuláns lap alapján a munkaviszonyának megszüntetése időpontjában rendelkezett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § l) pontjában meghatározott védett tulajdonsággal, valamint hátrányként értékelte a határozatlan idejű munkaviszonyának a próbaidő alatti megszüntetését.

A hatóság a döntésében rámutatott arra, hogy nem tartozik a hatóság hatáskörébe annak vizsgálata, hogy a kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (5) bekezdésére figyelemmel jogszerűen került-e sor, ugyanakkor az Ebktv. 8. § l) pontja alapján a hatóság előtti eljárásban vizsgálható, hogy a jogviszony próbaidő alatti megszüntetésével a munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított-e meg, és erre tekintettel az, hogy kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére terhessége miatt került-e sor.

A hatóság a határozatában hivatkozott az Alkotmánybíróság a 17/2014. (V.30.) határozatára is, amelyben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alaptörvény már a Nemzeti hitvallásban kifejezte elkötelezettségét az együttélés legfontosabb kereteit képező család és a nemzet mellett, valamint az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése ennek megfelelően rögzíti a család, mint nemzet fennmaradása alapjának védelmét, a (2) bekezdés pedig a gyermekvállalás támogatásának a kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fenti rendelkezések – Alaptörvény L) cikk (1) és (2) bekezdésére figyelemmel – megalapozzák az állam gyermeket vállaló nők védelmére vonatkozó intézményvédelmi kötelezettséget, és az Alaptörvény által előírt állami intézményvédelmi kötelezettséget további jogszabályok konkretizálják. A hatóság a döntésében kiemelte, hogy ugyan az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján a munkáltató azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti a munkaviszonyt a próbaidő alatt, azonban tekintettel arra, hogy az Ebktv. védelemben részesíti a gyermeket vállaló nőket, amennyiben az eljárás alá vont munkáltató kérelmező várandósága miatt szüntette meg a foglalkoztatási jogviszonyt, intézkedésével az Ebktv. 8. § l) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.

A hatóság a döntése meghozatala során, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során nem nyilatkozott, és bizonyítási indítványt sem terjesztett elő, a tényállást a kérelmező nyilatkozatában foglaltakra alapította. Az eljárás alá vontat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján az eljárás során az ügyfél jogai illették meg, és a Ket. 51. § (1) bekezdése alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során a nyilatkozattétel lehetőségével nem élt, és a kérelmező által előadottakat nem vitatta, valamint nem adta okát a munkaviszony próbaidő alatt történő megszüntetésének, az Ebktv. 19. § (2) bekezdése, valamint a 22. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem mentette ki magát. A hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján összességében arra a meggyőződésre jutott, hogy kérelmező munkaviszonyának a megszüntetésére terhessége miatt került sor.

A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendelte a jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével - anonimizált határozatának a hatóság www.egyenlobanasmod.hu internetes oldalán történő nyilvános közzétételét 30 napra, továbbá 300.000,- Ft bírság megfizetésében marasztalta.

A hatóság a szankció alkalmazásánál figyelembe vette, hogy kérelmező emberi méltóságát, egzisztenciális helyzetét egyaránt sértette, hogy az eljárás alá vont azt követően, hogy tudomást szerzett kérelmező várandósságáról, rövid időn belül, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette a munkaviszonyát. A hatóság a döntés meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy egy munkáltatónál a próbaidő alatt történő, azonnali hatályú, indokolás nélküli felmondást olyan szempontra alapítani, amely indokolatlanul kirekeszti a várandós nőket a munka világából, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetése elősegítésének elve szempontjából aggályos, és nem csak a hazai, hanem a nemzetközi normákkal is ellentétes. A hatóság a különböző szankciók egymás mellett történő alkalmazásával a jogsértés súlyosságára kívánta felhívni a figyelmet, amelynél figyelembe vette, hogy az elbocsájtás veszélyeztetheti a várandós munkavállaló pszichikai és fizikai helyzetét, és éppen a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI törvény (Csvt.) preambulumában megfogalmazott azon elvvel szemben hat, hogy a gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. A hatóság a pénzbírság összegének megállapítása során figyelembe vette az eljárás alá vont anyagi helyzetét, és azt, hogy vele szemben elmarasztaló döntés meghozatalára korábban nem került sor. A hatóság figyelemmel volt továbbá a kérelmezőt ért hátrány súlyára, miszerint terhességének veszélyeztetett voltára tekintettel a szülést megelőzően már nem tudott volna munkát vállalni.

(2015. júliusi döntés
http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015

4/2015 Egyezség

Védett tulajdonság: anyaság (terhesség) vagy apaság

A kérelmező 2013. február 4. óta dolgozott a bepanaszolt cégnél határozott idejű munkaszerződés keretében. A kérelmező munkaszerződését 2014. április 30-ig a munkáltató 4 alkalommal meghosszabbította. A kérelmező utolsó határozott idejű munkaszerződése 2014. február 1-től 2014. április 30-ig szólt. A kérelmező 2014. március végén megtudta, hogy várandós, amit az arról való tudomásszerzést követően jelzett a közvetlen felettesének, illetve e felettes közvetlen felettesének. A kérelmező 2014. április 8-tól táppénzen volt. 2014. április 22-i keltezéssel a kérelmező levelet kapott a munkáltatójától, miszerint 2013. február 4-től fennálló határozott időtartamú munkaviszonyát a munkáltatónak nem áll módjában meghosszabbítani, ezért az 2014. április 30-án megszűnik. A kérelmező álláspontja szerint a bepanaszolt munkáltató azzal, hogy miután a cég tudomására jutott, hogy várandós, nem hosszabbította meg a több mint egy éve folyamatosan fennálló munkaviszonyát, terhessége miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság a kérelemben foglaltak alapján eljárást indított a bepanaszolt céggel szemben, az eljárás során tett nyilatkozataikban a felek kifejezték nyitottságukat a hatóság előtt egyezség megkötésére, aminek eredményeként a felek között az alábbi tartalmú egyezség született.

Az egyezség keretében a felek rögzítették, hogy a kérelmező kérelmére a hatóság eljárást indított az eljárás alá vont céggel szemben. A hatóság előtt ezen eljárás során az eljárás alá vont cég a hatóságot arról tájékoztatta, hogy a kérelmezővel egyezséget kíván kötni és ennek keretében munkaviszonyának 2014. május 1-től való fenntartását ajánlotta fel a kérelmező számára. A hatóság 2014. október 10-én fax útján vette kézhez a felek által 2014. október 6-án aláírt megállapodást, melynek értelmében a felek a kérelmező 2014. április 30-án megszűnt határozott idejű munkaszerződését visszamenőleges hatállyal 2014. május 1-től határozatlan idejű munkaszerződésre változtatják. Hivatkozott megállapodás a hatóság előtt megkötött egyezség elválaszthatatlan részét képezi.

A hatóság a fenti egyezséget 2015. február 18-án határozattal jóváhagyta.

http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015

sortie # e-mail 2015.08.29. 09:45

Atsika 2015.08.26. 20:38
Tisztelt Szakértők!
Feleségem kérdése a következő lenne, remélem tudnak segíteni:
"A kérdésem a következő lenne van egy 13 hónapos kislányom aki mellett jelenleg gyeden vagyok. Munkaviszonyom megmardt a mai napig.
Megtudtam hogy érkezik a tesó és szeretném megigényelni a táppénzt.
Mi a hivatalos menete illetve a munkáltató köteles e kiadni a szabadságomat hogy táppénzre jöhessek. Előre is köszönjük!!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en lévő biztosított a gyermek egyéves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését.

Ha keresőképtelenné válik akkor pedig kaphatja a GYED-et és (a fizetés helyett, keresetpótló juttatásként) a táppénzt.

Mindezek figyelembevételével –álláspontom szerint- a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy minden GYED-en lévé egyidejűleg két tb ellátást is kapjon, azonban tény, hogyha a fizetésnélkülit megszakítja (ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelenteni) és rögtön a felhalmozódó szabadság kivételével kezdi, majd ha az lejár keresőképtelen állományba kerül jogosult GYED-re és táppénzre.

A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed és a gyed (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).

A munkáltató az Mt. Szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.

És azt se felejtse el, hogy a keresőképtelenség elbírálása is orvosszakmai kérdés és nem kívánságműsor, azaz nem a biztosított, hanem az orvos dolga eldönteni, hogy orvosilag indokolt-e a keresőképtelen állományba vétel.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

A tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP 2009 februárjában kelt 2009/1. számú Kifizetőhelyi tájékoztatója is. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

sortie # e-mail 2015.08.29. 09:38

M„amacica 2015.08.27. 22:08
Tisztelt Szakértő!
Gyed-en vagyok a második gyermekemmel. A gyed megállapítására 2015.05.13-án került sor. Mivel az első gyermek után nem mentem vissza dolgozni így a munkaszerződésbe szereplő összeg alapján került megállapításra a gyed napi díja. Mivel a fizetésem nagy részét nem az alapbér, hanem egyéb jutalékok tették ki sajnos ez az összeg az első gyerek után járó gyedhez képest jelentősen csökkent.
Mivel a kormány 2015.07.01 módosította a 1997. évi LXXXIII. tv-t immáron a 42/D § (5) bek. értelmében: („5) Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2) és (3) bekezdés alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.”
Viszont ugyanezen paragrafus (8) bekezdése kizárja a 2015.05.13-án meghozott határozatban megállapított napi díj módosítását.
Milyen lehetőségeim vannak, hogy mégis a magasabb összegű gyedhez jussak? Nem vet fel komoly aggályokat, hogy a már a rendszerben lévők esetében nem rendelkeztek az felülvizsgálatról? Lehetséges, hogy egy 6 héttel később született automatikusan megkapja azokat a lehetőségeket, amikből a törvény minket kizár?
Köszönettel várom válaszát!

Tisztelt Kérdező!

Pártunk és Kormányunk –az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével és előkészítése alapján- az utóbbi években immár rendszeresen, évente kétszer (januárban és júliusban) is módosítja az Ebtv-t, mely változások sokszor igen jelentősek és alapjaiban változtatják meg az eddigi gyakorlatot.

Sajnos ezen gyakori változtatások már a szakma számára is szinte követhetetlenek, de legalábbis jelentős kihívást jelent mind a megértésük, mind a végrehajtásuk a laikus biztosítottakról nem is beszélve.

A Kormány azt ígérte, hogy az adóbevallás rá fog férni egy söralátétre.

Sajnos az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak anyagi és eljárásjogi normái ahelyett, hogy egyszerűbbek és áttekinthetőbbek lennének egyre bonyolultabbá válnak.

Még néhány ilyen változtatás és az OEP dolgozóin kívül –beleértve a megyei egészségbiztosító és a megyei államkincstár TB ügyintézőinek a jelentős részét is- senki sem fog kiigazodni a jogi normák tengerében.

Rossz nyelvek szerint a gyakori változtatások oka az, hogy az OEP dolgozói különböző ankétokon a magas kormánytisztviselői illetményük mellé rendszeresen jelentős megbízási díjhoz jussanak azzal, hogy a könyvelőknek, kifizetőhelyi ügyintézőknek, vállalkozóknak stb. jó pénzért a változtatásokról előadásokat tartanak.

Megjegyzem, hogy az ilyen gyakori és egyben jelentős változtatások ellentétesek a jogbiztonság és a kiszámíthatóság követelményével.

Elfdogadhatatlan pl., hogy egy 3-4 hónapos (nappali, munkanélküli képzés) TB. ügyintézői OKJ-s tanfolyam végére a hallgatóknak azzal kell szembesülniük, hogy a megszerzett tudásuk már elavult, mert a jogszabályok jelentős része pár hónap alatt megváltozott.

Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy a Kormány olyan rendszert hoz létre, illetve azt folyamatosan úgy változtatja, hogy annak eredményeként a kismamák képtelenek átlátni a tgys, csed, gyed, gyes, gyet, gyed extra stb. rendszerét, illetve képtelenek az őket megillető összeget önállóan kiszámolni.

A számítási mód –különös tekintettel a különböző szabályokra előny és kedvezményszabályokra, kivételekre, hatálybaléptető rendelkezésekre stb. - a laikusok számára követhetetlen, bonyolult.

(Az lenne a cél, hogy a kismama átlássa, megértse a rendszert és ehhez ne kelljen TB diplomát is szereznie.)

Ezt tetézi, -és ezt igazolják vissza a fórumozók is-, hogy a gyakori és jelentős változások, valamint a bonyolult szabályozás miatt az egészségbiztosító/államkincstár ügyfélszolgálati munkatársai sem tudnak érdemi választ adni az ügyfelek ezirányú kérdéseire.

Természetesen a kopncepcióhiány, az újjítási vágy, illetve az átgondolatlan, hatásvizsgálatok nélküli gyakori változtatások automatikusan magukban hordozzák a különböző hibákat, igazságtalanságokat.

Javaslom, hogy kérdéseit az OEP Főigazgatójának tegye fel az oep@oep.hu email címen, aki készséggel áll a biztosítottak rendelkezésére.

(Amennyiben a felülvizsgálatra jogszerűen nincs lehetőség kérje, hogy akkor egyedi mérlegelés alapján, méltányosságból állapítsák/változtassák meg az ellátás napi összegét.)

sortie # e-mail 2015.08.28. 17:24

BSzilvia23

2015.08.27. 11:37

Kedves Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy a GYED kiszámításánál amennyiben 180 napnál több biztosítási jogviszonyom van, és a szülési szabadság előtti utolsó hónapban egyéni vállalkozóként szeretnék dolgozni, akkor a GYED-et az egyéni vállalkozóként befizetett járulékból számítják ki vagy a korábbi munkaviszonyom jövedelméből vagy esetleg a kettő átlagából?

Köszönettel: BSzilvia23

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem soha nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Tehát nem átlag, nem előző jogviszony jövedelme, hanem az aktuális biztosításban elért Peb. járulékalapot képező, bevallott jövedelem.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

A tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP 2009 februárjában kelt 2009/1. számú Kifizetőhelyi tájékoztatója is. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

sortie # e-mail 2015.08.28. 17:12

Ilibeni 2015.08.26. 23:06
Kedves Szakértő!
Segítségre lenne szükségem a szülés utáni szabadság kiszámításával kapcsolatban, mert nem tudok eligazodni és több szakembert megkérdeztem, mondanom sem kell mindenki mást mond :(
31 éves vagyok
1 gyerekem van
TGYÁS időszaka: 2013.12.29-2014.06.14
GYED időszaka: 2014.06.15-2014.12.14
Munkába állás kezdete: 2015.10.01
Mielőtt szülni mentem minden szabadságot kivettem.
Nagyon nagy segítség lenne számomra válasza!
Mire tudok (törvényre) hivatkozni a számításnál? (mivel a munkahelyemen 15 napot számoltak amit nagyon keveslek)
Előre is köszönöm!

Kedves Kérdező!

A különböző válaszok oka valószínűleg az, hogy nem adott meg minden, az érdemi válaszhoz szükséges adatot.

Nem ismert pl. a szülés időpontja. (TGYS-t nem csak a szülés napjától, hanem azt megelőző 28 nappal is igénybe lehet venni, arra az időre viszont gyermek utáni pótszabadság nem illeti meg.

Ha tehát csak 2014-ben szült a 2013-ra járó szabadság kiszámításánál azt nem lehet figyelembe venni.

Nem közölte azt sem, hogy milyen jogviszonyban áll.

(Nem ugyanannyi a szabadsága a közalkalmazottnak, köztisztviselőnek, munkaviszonyban állónak, vagy a közfoglalkoztatottnak….)

A kért jogi normák:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

  1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  2. a szabadság,
  3. a szülési szabadság,
  4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e)60 a keresőképtelenség,

  1. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
  2. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
117. § (1) A munkavállalónak

  1. huszonötödik életévétől egy,
  2. huszonnyolcadik életévétől kettő,
  3. harmincegyedik életévétől három,
  4. harmincharmadik életévétől négy,
  5. harmincötödik életévétől öt,
  6. harminchetedik életévétől hat,
  7. harminckilencedik életévétől hét,
  8. negyvenegyedik életévétől nyolc,
  9. negyvenharmadik életévétől kilenc,
  10. negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

(2) A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti.

118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,

  1. két gyermeke után négy,
  2. kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

  1. Ha Ön ma 31 éves és egy gyermeke van 2015. évre 20 munkanap alapszabadságra, 3 mnap életkor miatti és kettő nap gyermek miatti pótszabadságra jogosult. (Összesen 25 mnap/év)
  2. 2013-ben viszont csak 29 éves volt, így 2013-ra csak 2 mnap életkor miatti pótszabadságra jogosult.
  3. Ugyanez a helyzet 2014-ben.
  4. Szabadság a szülési szabadság tartamára (168 nap, azaz közel fél év) és a GYED első fél évére jár.
  5. 2013-ra (feltételezve, hogy a gyermeke 2013.12.29-én született és 2013.12.28-ig megillető szabadságát kivette) 24/365*3=0.19 mnap szabadság illeti meg, ami a kerekítési szabály figyelembevételével 0 mnap.
  6. 2014-re 24/365*348=22.88 nap, azaz 23 munkanap szabadság illeti meg.
  7. A 2013-ra és 2014-re járó szabadságra járó bér kiszámításánál a 2015-ös jövedelmét (és nem a 2013-as, vagy 2014-es jövedelmét) kell figyelembe venni, ha azt 2015. októberétől veszi igénybe.
  8. A szabadságot nem Önnek, hanem a munkáltatónak kell kiszámolni. (Viszont annak helyességét ellenőrizheti...)
obren # e-mail 2015.08.27. 22:11

Tisztelt Szakértők!
Egy táppénzzel kapcsolatos problémám van, ebben szeretném a segítségüket kérni.
Egyéni vállalkozóként dolgozom, és 2014.12.18-12.31-ig,
majd 2015.01.01-01.12-ig voltam betegállományban.
A könyvelőm sajnos elfelejtette leadni a táppénzes papíromat, ez 06.hó végén derült ki, mikor rákérdeztem nála.Így 07.hóban adta le. Kaptam az OEP-től egy elutasító határozatot a decemberi táppénzre vonatkozóan.
A könyvelőm elismeri a tévedését, és véleménye szerint önrevízióval kellene megoldani a problémát, a járulék bevallást és az SZJA bevallást kellene módosítani.
Ez a megoldás jogszerű? Hiszen beteg voltam, az orvos kiállította a szükséges papírokat, amit késve ugyan, de leadtunk.
Az én álláspontom szerint csak kártalanítania kellene.
Önök szerint mi a helyes megoldás?
Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!

Mamacica # e-mail 2015.08.27. 22:08

Tisztelt Szakértő!

Gyed-en vagyok a második gyermekemmel. A gyed megállapítására 2015.05.13-án került sor. Mivel az első gyermek után nem mentem vissza dolgozni így a munkaszerződésbe szereplő összeg alapján került megállapításra a gyed napi díja. Mivel a fizetésem nagy részét nem az alapbér, hanem egyéb jutalékok tették ki sajnos ez az összeg az első gyerek után járó gyedhez képest jelentősen csökkent.

Mivel a kormány 2015.07.01 módosította a 1997. évi LXXXIII. tv-t immáron a 42/D § (5) bek. értelmében: („5) Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2) és (3) bekezdés alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

Viszont ugyanezen paragrafus (8) bekezdése kizárja a 2015.05.13-án meghozott határozatban megállapított napi díj módosítását.

Milyen lehetőségeim vannak, hogy mégis a magasabb összegű gyedhez jussak? Nem vet fel komoly aggályokat, hogy a már a rendszerben lévők esetében nem rendelkeztek az felülvizsgálatról? Lehetséges, hogy egy 6 héttel később született automatikusan megkapja azokat a lehetőségeket, amikből a törvény minket kizár?

Köszönettel várom válaszát!

Jereván # e-mail 2015.08.27. 15:07

bikficbiborka 2015.08.26. 20:35
Tisztelt Szakértő!
Köszönöm szépen előző válaszát.
A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni.
1 hónap után barátnőmmel mai napon közölték próbaidő alatt, miután megtudták, hogy terhes, hogy 28-ával felmondanak neki.Ezt a papírt aláírta.Ha holnap még jogviszony alatt táppénzre megy jogosult e táppénzre, ha igen meddig.35 éves veszélyeztetett terhes.
Köszönöm előre is válaszát.

1.Nem, nem jogosult, csak amíg a jogviszonya fennáll. Un. passzív jogon (mv.megszűnése után)táppénzt senki nem kaphat még akkor sem, ha a keresőképtelenség a munkaviszony tartama alatt kezdődött.

2. Munkajogilag a jogviszony próbaidő alatt bármikor megszüntethető, de ha arra a terhesség miatt kerül sor az az Egyenlő Bánásmód Hatósága szerint aggályos.

Jogeseteket lásd a Hatóság honlapján.

Zengőbérci # e-mail 2015.08.27. 14:59

Virag 07

2015.08.25. 12:28

Tisztelt Tanàcsadó! Jelenleg 3 hónapos kismama vagyok. Valutapénztárosként dolgozozom, 2014 novemberétől vagyok a Kft.-nél. Érdeklődnék mi alapjàn szàmoljàk a Gyedet, illetve ha mondjuk november hónaptól tàppénzre mennék, befolyàsolja- e a Gyed illetve a Csed mértékét,ha elmegyek ennyivel koràbban tàppénzre. Pontosan mi alapjàn szàmìtjàk a Gyed-et? Segìtségét előre is köszönöm! Üdvözlettel

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Zengőbérci # e-mail 2015.08.27. 14:54

””jv84 2015.08.24.

Tisztelt Szakértő!

Második babás kérdésem van.

Pedagógusként dolgoztam 2011 januárjától, innen mentem veszélyeztetett terhesként táppénzre 2014. januárban.

Megszületett a lányom 2015 május 15-én, jelenleg vele vagyok gyed-en.

A gyed letelte után szeretnék a második terhességgel itthon maradni táppénzen.

Mi lesz a táppénz es a csed alapja?

Tudom ez most bonyolult mert többféle számítás is szóba jöhet,de ha az előző táppénz ill. tgyás összegénél nem kapnék kevesebbet, akkor rendben lenne a családi költségvetés.””

Ha jól értem 2015-ben arról érdeklődik, hogy két év múlva, 2017.májusában hogyan fogják kiszámolni a táppénz összegét.

Tekintettel arra, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen, évente kétszer (január és július) változtatja, mely változtatások sokszor alapvető módosításokat jelentenek és amely gyakori változtatások nem segítik sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, kérdésére felelősen érdemi választ adni nem lehet.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a táppénz és csed összegét az alábbiak szerint kell meghatározni:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

BSzilvia23 # e-mail 2015.08.27. 11:37

Kedves Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy a GYED kiszámításánál amennyiben 180 napnál több biztosítási jogviszonyom van, és a szülési szabadság előtti utolsó hónapban egyéni vállalkozóként szeretnék dolgozni, akkor a GYED-et az egyéni vállalkozóként befizetett járulékból számítják ki vagy a korábbi munkaviszonyom jövedelméből vagy esetleg a kettő átlagából?

Köszönettel: BSzilvia23

Ilibeni # e-mail 2015.08.26. 23:06

Kedves Szakértő!

Segítségre lenne szükségem a szülés utáni szabadság kiszámításával kapcsolatban, mert nem tudok eligazodni és több szakembert megkérdeztem, mondanom sem kell mindenki mást mond :(

31 éves vagyok
1 gyerekem van
TGYÁS időszaka: 2013.12.29-2014.06.14
GYED időszaka: 2014.06.15-2014.12.14
Munkába állás kezdete: 2015.10.01

Mielőtt szülni mentem minden szabadságot kivettem.
Nagyon nagy segítség lenne számomra válasza!
Mire tudok (törvényre) hivatkozni a számításnál? (mivel a munkahelyemen 15 napot számoltak amit nagyon keveslek)
Előre is köszönöm!

Atsika # e-mail 2015.08.26. 20:38

Tisztelt Szakértők!
Feleségem kérdése a következő lenne, remélem tudnak segíteni:

"A kérdésem a következő lenne van egy 13 hónapos kislányom aki mellett jelenleg gyeden vagyok. Munkaviszonyom megmardt a mai napig. Megtudtam hogy érkezik a tesó és szeretném megigényelni a táppénzt. Mi a hivatalos menete illetve a munkáltató köteles e kiadni a szabadságomat hogy táppénzre jöhessek. A gyedet le kell e mondani és utána újra megigényelni?"

Előre is köszönjük!!

bikficbiborka # e-mail 2015.08.26. 20:35

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm szépen előző válaszát.
A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni.
1 hónap után barátnőmmel mai napon közölték próbaidő alatt, miután megtudták, hogy terhes, hogy 28-ával felmondanak neki.Ezt a papírt aláírta.Ha holnap még jogviszony alatt táppénzre megy jogosult e táppénzre, ha igen meddig.35 éves veszélyeztetett terhes.

Köszönöm előre is válaszát.

monoszkop # e-mail 2015.08.25. 16:35

Ikrek76 2015.08.23. 15:17

Jó napot kivánok. Azzal a kérdéssel fordulok ,hogy gyes mellett dolgozom és az iker gyermekeim közül az egyiknek mandulamütétje lesz mehetek-e táppénzre? Segitségét előre is köszönöm

Igen, ha a GYES mellett dolgozik, akkor mehet. Eddig a GYES mellett kapta a munkabért, most a GYES mellett kaphatja a táppénzt.
(Annak, hogy ikrei vannak ebben az esetben nincs jelentősége.)

vaczkor... # e-mail 2015.08.25. 16:33

H„ajnalfeny82 2015.08.17. 01:00

Tisztelt Szakértő!

Bonyolult helyzetem miatt kérnék segítséget.
15 hónapos kisfiammal GYED-en vagyok itthon május közepéig. Most terveztünk 2. babát.

A munkáltatóm kedden bejelentette, hogy kivonul Magyarországról, de kiderült, az IT részleg marad (én nem ott dolgoztam), a többi részleget márciusig építik le teljesen. Az IT-t nem tudni meddig marad,az is rejtély, miért.

1. kérdésem, hogy ha terhes leszek a 2. babával, jár-e juttatás a kistesó születése után, ha a cég pl 5 hónapos terhesen megszűnik?

VÁLASZ:

  • Az új babával összefüggésben táppénzre, csed-re és gyed-re főszabály szerint nem lesz jogosult, mivel táppénz csak a biztosítás tartama alatt folyósítható, azaz azt munkaviszonyban álló nem kaphatja; csed és gyed pedig szintén csak annak jár, aki a szüléskor biztosított.
  • A szülés napjától jogosult viszont GYES-re, anyasági támogatásra és családi pótlékra.

2. kérdésem, hogy fizetésnélküli szabin vagyok a gyed végéig, eddig íratta alá a munkáltatóm. Mi történik utána? GYES-re kell fizetésnélküli szabadság?

VÁLASZ: Igen, kell.

H„a igen, mikor kell megkérni?

Mielőtt lejár a GYED miatti fiznélküli. (Kb. 30 nappal előtte célszerű előterjeszteni a kérelmet.)
Mert pl a helyzetemben májusban lehet, hogy nem lesz már rá lehetőség, vagy ha épp lenne, már nem adják meg, és felmondanak.

VÁLASZ: Akinek nincs munkaviszonya, annak nem kell fiznélkülit kérni.

Akinek viszont fennáll, azoknak a munkáltató köteles engedélyezni.

Nagyon szeretnénk a kistesót, de csak gyes-re nem biztos, hogy be mernénk vállalni.
Előre is köszönöm a segítséget!

vaczkor... # e-mail 2015.08.25. 16:30

poszti86 2015.08.18. 20:13 Tisztelt Szakértő,

CSED-del kapcsolatos kérdésem lenne, arra vonatkozóan, hogy esetünkben mi lenne a CSED számításának alapja.

A feleségem éppen CSED-en van első gyermekünkkel, és a második gyerkőcöt tervezzük. A pici várhatóan már a GYES időszakára érkezhet. Ha a két gyermek születése között a feleségem nem megy vissza dolgozni, és nem szerez a Gyesen kívül más jogcímen sem jövedelmet, akkor a második CSED-et mi alapján határozzák meg?

Megegyezik az első gyermek születése után kapott CSED-nél számításba vett jövedelembázissal, vagy a GYED-et és GYES-t tekintik a CSED alapjának? Számunkra ez a kérdés kritikus ugyanis ha az első gyermek után kapott ("magas" jövedelem alapján számított) CSED összegéhez közeli lenne a második baba után járó CSED, akkor örülünk és "belehúzunk", ha viszont a második eset igaz, akkor sajnos halasztanunk kell a gyermekvállalást, első baba a bölcsibe, a feleségemnek pedig ismét vissza kellene menni dolgozni a második gyerkőc érkezése előtt.

Leírom az előzményeket is a pontosság kedvéért: A diploma megszerzését követően párom biztosítási jogviszonya folyamatos, 7 év munkaviszonnyal rendelkezik.

2014. december 8-ig dolgozott, 2014. december 9-től 2015. február 24-ig táppénzen volt,
Kisfiúnk 2015. február 25-én született és a CSED folyósítását ettől az időponttól vesszük igénybe, mely ellátásra 2015. augusztus 11-ig vagyunk jogosultak, ezt követően GYED-en lesz a párom.
Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Üdv,
Kiss Gábor

Tisztelt Kiss Gábor!

A táppénz, csed. gyed ellátások kiszámítására más-más és viszonylag bonyolult szabályok vonatkoznak, mely ellentétben az adóbevallással egy söralátéten nem férnek el.

Nem segíti sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen, évente kétszer is –sokszor igen jelentősen- (január és július) változtatja, ezért felelősen azt megmondani, hogy mi lesz egy egy-két év múlva születendő babára járó ellátás kiszámításának módszere, pláne összege nem lehet.

Jelenleg a csed ellátását a következő módszerrel, illetve sorrend figyelembevételével kell kiszámolni.

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Virag 07 # e-mail 2015.08.25. 12:28

Tisztelt Tanàcsadó! Jelenleg 3 hónapos kismama vagyok. Valutapénztárosként dolgozozom, 2014 novemberétől vagyok a Kft.-nél. Érdeklődnék mi alapjàn szàmoljàk a Gyedet, illetve ha mondjuk november hónaptól tàppénzre mennék, befolyàsolja- e a Gyed illetve a Csed mértékét,ha elmegyek ennyivel koràbban tàppénzre. Pontosan mi alapjàn szàmìtjàk a Gyed-et? Segìtségét előre is köszönöm! Üdvözlettel

jv84 # e-mail 2015.08.24. 13:41

Tisztelt Szakértő!
Második babás kérdésem van.
Pedagógusként dolgoztam 2011 januárjától, innen mentem veszélyeztetett terhesként táppénzre 2014. januárban. Megszületett a lányom 2015 május 15-én, jelenleg vele vagyok gyed-en.A gyed letelte után szeretnék a második terhességgel itthon maradni táppénzen. Mi lesz a táppénz es a csed alapja? Tudom ez most bonyolult mert többféle számítás is szóba jöhet,de ha az előző táppénz ill. tgyás összegénél nem kapnék kevesebbet, akkor rendben lenne a családi költségvetés.

Ikrek76 # e-mail 2015.08.23. 15:17

Jó napot kivánok. Azzal a kérdéssel fordulok ,hogy gyes mellett dolgozom és az iker gyermekeim közül az egyiknek mandulamütétje lesz .mehetek-e táppénzre? Segitségét előre is köszönöm

poszti86 # e-mail 2015.08.18. 20:13

Tisztelt Szakértő,
CSED-del kapcsolatos kérdésem lenne, arra vonatkozóan, hogy esetünkben mi lenne a CSED számításának alapja. A feleségem éppen CSED-en van első gyermekünkkel, és a második gyerkőcöt tervezzük. A pici várhatóan már a GYES időszakára érkezhet. Ha a két gyermek születése között a feleségem nem megy vissza dolgozni, és nem szerez a Gyesen kívül más jogcímen sem jövedelmet, akkor a második CSED-et mi alapján határozzák meg? Megegyezik az első gyermek születése után kapott CSED-nél számításba vett jövedelembázissal, vagy a GYED-et és GYES-t tekintik a CSED alapjának? Számunkra ez a kérdés kritikus ugyanis ha az első gyermek után kapott ("magas" jövedelem alapján számított) CSED összegéhez közeli lenne a második baba után járó CSED, akkor örülünk és "belehúzunk", ha viszont a második eset igaz, akkor sajnos halasztanunk kell a gyermekvállalást, első baba a bölcsibe, a feleségemnek pedig ismét vissza kellene menni dolgozni a második gyerkőc érkezése előtt.
Leírom az előzményeket is a pontosság kedvéért: A diploma megszerzését követően párom biztosítási jogviszonya folyamatos, 7 év munkaviszonnyal rendelkezik. 2014. december 8-ig dolgozott, december 9-2015. február 22-ig táppénzen volt, melyet 2015. február 23-március 1-ig kórházi benntartózkodás követett. Kisfiúnk 2015. február 25-én született és a CSED folyósítását ettől az időponttól vesszük igénybe, mely ellátásra 2015. augusztus 11-ig vagyunk jogosultak, ezt követően GYED-en lesz a párom.
Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Üdv,
Kiss Gábor

Hajnalfeny82 # e-mail 2015.08.17. 01:00

Tisztelt Szakértő!
Bonyolult helyzetem miatt kérnék segítséget.
15 hónapos kisfiammal GYED-en vagyok itthon május közepéig. Most terveztünk 2. babát.
A munkáltatóm kedden bejelentette, hogy kivonul Magyarországról, de kiderült, az IT részleg marad (én nem ott dolgoztam), a többi részleget márciusig építik le teljesen. Az IT-t nem tudni meddig marad,az is rejtély, miért.

  1. kérdésem, hogy ha terhes leszek a 2. babuval, jár-e juttatás a kistesó születése után, ha a cég pl 5 hónapos terhesen megszűnik?
  2. kérdésem, hogy fizetésnélküli szabin vagyok a gyed végéig, eddig íratta alá a munkáltatóm. Mi történik utána? GYES-re kell fizetésnélküli szabadság? Ha igen, mikor kell megkérni? Mert pl a helyzetemben májusban lehet, hogy nem lesz már rá lehetőség, vagy ha épp lenne, már nem adják meg, és felmondanak.

Nagyon szeretnénk a kistesót, de csak gyes-re nem biztos, hogy be mernénk vállalni.
Előre is köszönöm a segítséget!