Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Moncsifanni # e-mail 2018.09.22. 14:18

Tisztelt Szakértő!

Ezúton köszönöm a forumozó sorstársaim nevében is, az Önök szívélyes segítségnyújtását, abban hogy eligazodhassunk a jogszabályok, rendeletek igen csak kacifántosan megfogalmazott sorai között.
Kislányom 20 hónapos, GYED-en vagyok vele otthon, a munàltatatómnál fizetés nèlküli szabadságomat töltöm. Mielőtt lejár a GYED munkába kívànok állni. Mikor kell és hogyan bejelenteni ezt a munkáltatónál?
Ha jól gondolom dolgozhatok 8 órában és megmarad a GYED-em is!?
Eleinte a felgyülemlett szabadságomat tölteném le aztán àllnék aktívan munkàba.
Mivel első gyermekünk is töbszöri próbàlkozàsok után fogant meg így a második babaproject is elindult már és az is előfordulhat, hogy mikor visszamegyek dolgozni hamarosan teherbe esem. Amennyiben így lenne gondolkozás nélkül elmennék táppénzre, mert veszélyes anyagokkal foglalkozom nem szeretnék terhesen dolgozni. Ebben az esetben milyen ellátásokat kaphatok? Jól gondolom, hogy Gyed + fizetés majd igazolt várandósság esetén Gyed+ táppénz? Ha első gyermekem január 25-én betölti a két éves kort azután pedig GYES + táppénz? Ha fent leírtak gyakorlatban kivitelezhetőek, milyen kötelezettségeim vannak akár a munkáltató irányában akár más hivatalos szerv irányába gondolok itt akàr az igénybejelentésekre?

Előre is köszönöm válaszait!
Üdvözlettel:
Mónika

M.e. # e-mail 2018.09.21. 11:22

Tisztelt Szakértő,

Abban szeretném kérni a segítségét,.hogy én jelenleg gyeden vagyok itthon és lehet megszűnik a cég ahonnan eljöttem. A kérdésem az lenne, hogy ami jár csed és gyed idejére szabadság azt kötelesek nekem kifizetni, ha tényleg megszüntetik a céget?

Köszönettel,

M. Eszter

Zengőbérci #   2018.09.13. 12:29

Lexxa 2018.09.11. 18:51
Tisztelt Szakértő!
Legyen szíves segíteni nekem!
Ugye 2 év alatt 365 nap biztosított jogviszony legyen meg a GYEDhez.
Leírom, hogy dolgoztam:
2017 január 1 - május 19 munkaviszony.
Utána regisztráltam a munkanélkülibe. Kaptam 3 hónapon keresztül június július augusztus munkakeresési járadékot. A fizetésem jóval több mint felét...
Utána voltam segélyen október végéig, mert nem sikerült elhelyezkednem.
Majd 1 hónapig novemberben voltam egyéni vállalkozó. Fizettem magam után a járulékot.
Aztán elvégeztem egy 3 hónapos tanfolyamot, ami közfoglalkoztatott jogviszonynak számított.
Majd napi bejelentővel dolgoztam az új szakmámban, de később kiderült mégsem jelentettek be hónapokon keresztül...
Július 9 től van ismét rendes munkaviszonyom. Amiből 2 hetet voltam táppénzen.
És most készülök menni terhes táppénzre, 7 honapos leszek. Jár így vajon ezek után gyed, amiket felsoroltam? Valamint ez a táppénz is beleszamít majd mint biztosított jogviszony?
Köszönöm szépen a választ előre is! Alexa

Kedves Alexa!
  • A két évet a szülés napjától kell számolni.
  • A 2017 január 1-től május 19-ig tartó munkaviszony Tbj. 5. § szerinti biztosítási idő, azaz beszámítható belőle mindazon rész, ami a szülés napját megelőző 2 évbe beleesik.
  • A 90 nap álláskeresési járadék folyósításának az időtartama szinté Tbj. 5. § szerinti biztosítási idő, azaz beszámítható.
  • A segély és a napi bejelentő viszont nem.
  • A 2018.július 9-től fennálló munkaviszonyom szintén beszámítható függetlenül attól, hogy ez időszak alatt dolgozott, vagy táppénzen volt.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Jusztasz #   2018.09.13. 12:19

Hanna81 2018.09.12. 16:24
”Tisztelt Szakertők!
Szeretném megköszönni a gyors válaszukat. Néhány napja érdeklődtwm.
Igazán rendkívülinek tartom, hogy Önök a szabadidejükből arra fordítanak, hogy emberek gondjain segítsenek.
Kérhetném segítségüket abban hogy a konkrét körülményeimre értelmezhessem a rendeleteket ?
Kissé nehezen olvasok a sorok között ebben a szakszövegben.
Röviden 22 hónapos kisfiammal gyed-en vagyok, most várandós lettem.
A terhességgel kapcsolatosan táppénzre venne az orvos. Nem akarok hibás döntést hozni.
Jól következtettem-e ki .
Ha a GYED-ről vagy gyes -ről veszélyeztetett terhesként táppénzre megyek ( anélkül hogy munkahelyemen munkába állnék) a gyes nem jár tovább csak a táppénz.

-IGEN, ez így van az ellátások közül választhat. Táppénz viszont annak jár, aki keresőképtelen. Ha Ön fizetés nélküli szabadságon van a „keresőképtelenség” nem értelmezhető. Ugyanis az minősük keresőképtelennek, aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni. Ön nem dolgozik, így nem igaz az sem, hogy betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni. Ha pedig nem minősül keresőképtelennek táppénzre sem jogosult. Tudom, hogy „jogászkodásnak” tűnik, de ez az oka, hogy bár az Ebtv. a lehetőségét megadja a gyakorlatban munkába állás nélkül miért nem adható táppénz a gyes helyett.

Ilyen formában is el lehet menni táppénzre gyes ről vagy gyedről egyből, vagy csak ha munkába állok akàr 1 napra is.

  • ELVILEG igen, a gyakorlatban viszont csak az utóbbi esetben.

Ha táppénzre megyek a gyed vagy gyes automatikusam megszűnik vagy ezt papíron kell kérelmezni.

-BE KELL jelentenie a változást, azaz hogy keresőképtelenné nyilvánították és a gyed/gyes helyett táppénzt igényel.

A gyed-em összege a maximum gyed.
Két hónap múlva kezdődne a gyese 28.500,- 9Ft.
A csed előtt természetesen a szükséges feltételek megvoltak, mint alkalmazott.
Ha megszületett a második baba az elsőre még 6 hónapig járna a GYESE , akkor tölti be a három évet kisfiam. Azt újra megigényelhetem a második baba születésekor, ha most táppénzre megyek? A megfelelő nyomtatványon. Mivel táppénzen kennék a szülésig.

-IGÉNYELNI bármit lehet. Ahogy korábban már tájékoztattuk táppénzre és gyes-re csak akkor jogosult, ha munkába áll és ez időszak alatt keresőképtelenné válik. Egyéb esetben az ellátások közül választhat.

Ha jól olvastam a szabályok szerint egyszerre kapkatok csed et a második gyerekre és gyest az elsőre.

  • IGEN, ez –főszabály szerint-valóban így van.

A táppénz negatívan befolyásolhatja-e a második gyerekre járó csed, gyed juttatás összegkét?

-A TÁPPÉNZ összege nem alapja egy következő TB ellátásnak.

Megköszönöm hogy soraimat elolvasták.

Példátlan az interneten, egy ilyen fórum, ahol segítséget kaphatnak a kismamák enben a bonyolult kérdéskörben.

Igazán rendkívülinek tartom, hogy Önök a szabadidejükből arra fordítanak, hogy emberek gondjain segítsenek.

  • KÖSZÖNJÜK a dicséretet. Egyrészt Salamon Bélát idézve kérdezzük: Nem kaphatnák ezért egy Kossuth díjat? (Békeffi-Kellér: Pomócsi marad)

-MÁSRÉSZT ETTŐL sokkal részletesebb tájékoztatást kaphat, ha a Facebook-on csatlakozik valamelyik (akár több) hasonló témájú zárt csoporthoz.

Ha konkrét válaszokat nem kaphatok, hol tudom személyesen megkérdezni ezeket melyik hivatalban?

  • MÁR FELHÍVTUK rá a figyelmét korábban, hogy

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Türelmüket, megértésük köszönöm.
Hanna

monoszkop #   2018.09.13. 11:51

tuncike 2018.09.13. 09:47

Tisztelt Szakértő!

11 hetesen elvesztettem a lombik babám veszélyeztet terhesként. Ez idő alatt megoldták a helyettesítésemet. Most jeleztem, hogy mennék vissza a vezetőm nem volt biztos benne mit kellene csinálnia. A hr viszont közölte persze jövök vissza a helyemre. A kérdésem az lenne van-e bármilyen védelem rám nézve illetve mivel folytatjuk a programot arra nézve van-e védelmem?
Köszönöm előre is!

Kedves Tüncike!

Igen, van.

Mt. 65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

(2) A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,

  1. a szülési szabadság,
  2. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
  3. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  4. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt.

(4) A (3) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés esetén a 75. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó.

(5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.
(6) A felmondás visszavonása esetén a 83. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni.

tuncike # e-mail 2018.09.13. 09:47

Tisztelt Szakértő!

11 hetesen elvesztettem a lombik babám veszélyeztet terhesként. Ez idő alatt megoldták a helyettesítésemet. Most jeleztem, hogy mennék vissza a vezetőm nem volt biztos benne mit kellene csinálnia. A hr viszont közölte persze jövök vissza a helyemre. A kérdésem az lenne van-e bármilyen védelem rám nézve illetve mivel folytatjuk a programot arra nézve van-e védelmem?
Köszönöm előre is!

Hanna81 # e-mail 2018.09.12. 16:24

Tisztelt Szakertők!

Szeretném megköszönni a gyors válaszukat. Néhány napja érdeklődtwm.
Igazán rendkívülinek tartom, hogy Önök a szabadidejükből arra fordítanak, hogy emberek gondjain segítsenek.
Kérhetném segítségüket abban hogy a konkrét körülményeimre értelmezhessem a rendeleteket ?
Kissé nehezen olvasok a sorok között ebben a szakszövegben.
Röviden 22 hónapos kisfiammal gyed-en vagyok, most várandós lettem. 
A terhességgel kapcsolatosan táppénzre venne az orvos. Nem akarok hibás döntést hozni.

Jól következtettem-e ki .

Ha a GYED-ről vagy gyes -ről veszélyeztetett terhesként táppénzre megyek ( anélkül hogy munkahelyemen munkába állnék)  a gyes nem jár tovább csak a táppénz. 

Ilyen formában is el lehet menni táppénzre gyes ről vagy gyedről egyből, vagy csak ha munkába állok akàr 1 napra is.

Ha táppénzre megyek a gyed vagy gyes automatikusam negszünik vagy ezt papíron kell kérelmezni. 
A gyed-em összege a maximum gyed. 
Két hónap múlva kezdődne a gyese 28.500,- 9Ft.
A csed előtt természetesen  a szükséges feltételek megvoltak, mint alkalmazott.

Ha megszületett a második baba az elsőre még 6 hónapig járna a GYESE , akkor tölti be a három évet kisfiam.Azt újra megigényelhetem a második baba születésekor, ha most táppénzre megyek? A megfelelő nyomtatványon. Mivel táppénzen kennék a szülésig. 

Ha jól olvastam a szabályok szerint egyszerre kapkatok csed et a második gyerekre és gyest az elsőre.
A táppénz negatían befolyásolhatja-e a második gyerekre járó csed, gyed juttatás összegkét?
Megköszönöm hogy soraimat elolvasták. Példátlan az interneten, egy ilyen fórum, ahol segítséget kaphatnak a kismamák enben a bonyolult kérdéskörben.
Ha konkrét válaszokat nem kaphatok, hol tudom személyesen megkérdezni ezeket melyik hivatalban?
Türelmüket, megértésük köszönöm. 
Hanna

Lexxa # e-mail 2018.09.11. 18:51

Tisztelt Szakértő!
Legyen szíves segíteni nekem!

Ugye 2 év alatt 365 nap biztosított jogviszony legyen meg a GYEDhez.

Leírom, hogy dolgoztam:

2017 január 1 - május 19 munkaviszony.

Utána regisztráltam a munkanélkülibe. Kaptam 3 hónapon keresztül június július augusztus munkakeresési járadékot. A fizetésem jóval több mint felét...

Utána voltam segélyen október végéig, mert nem sikerült elhelyezkednem.

Majd 1 hónapig novemberben voltam egyéni vállalkozó. Fizettem magam után a járulékot.

Aztán elvégeztem egy 3 hónapos tanfolyamot, ami közfoglalkoztatott jogviszonynak számított.

Majd napi bejelentővel dolgoztam az új szakmámban, de később kiderült mégsem jelentettek be hónapokon keresztül...

Július 9 től van ismét rendes munkaviszonyom. Amiből 2 hetet voltam táppénzen.

És most készülök menni terhes táppénzre, 7 honapos leszek. Jár így vajon ezek után gyed, amiket felsoroltam? Valamint ez a táppénz is beleszamít majd mint biztosított jogviszony?
Köszönöm szépen a választ előre is! Alexa

sortie #   2018.09.11. 13:14

Tisztelt Szakértő!
Párommal babát tervezünk, remélhetőleg a jövő évben. 2017.03.01.-től szakmunkás közfoglalkoztatotti munkaviszonyom van nettó 70.000 Ft.
2018.03.01.-től kaptam egy megbízási jogviszonyt is ami nettó 30.000Ft-ot takar.
Az a kérdésem lenne, hogy ezekből a jövedelmekből körülbelül milyen és milyen mértékű ellátásokra számíthatok.
Válaszát előre is köszönöm!
Evelyn

Kedves Evelyn!

Amennyiben (a szüléskor) két, egyidejűleg fennálló jogviszonya van az ellátásra való jogosultságot és azok összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni, megállapítani. (Feltéve, hogy az igényt mindkét jogviszonyában előterjeszti.)

Tehát megnézik, hogy a munkaviszonyából jogosult-e csed/gyed ellátásra és kiszámolják annak az összegét.

Illetve megnézik, hogy a megbízási jogviszonyából jogosult-e csed/gyed ellátásra, ha igen (biztosítottnak minősül és 2 éven belül van 365 nap biztosítási ideje a megbízási jogviszonyában) és kiszámolják annak az összegét.

Fontos azonban tudni, hogy a megbízási jogviszonyában álló személy csak akkor biztosított, ha a bruttó megbízási díj 10%-kal csökkentett hányada több, mint a bruttó minimálbér 30%-a.

Hiányában nem minősül biztosítottnak, aki pedig nem biztosított, az nem jogosult (abban a jogviszonyában) csed6gyed ellátásokra.
Jó esetben tehát akár két csed és gyed ellátási is kaphat.

A csed/gyed mértéke 70%, azaz a bruttó keresetének a 70%-a lesz a havi ellátása.

Amennyiben a szüléskor nem áll fenn a megbízási jogviszonya, úgy abból a jogviszonyból ellátásra nem jogosult, sőt az abban elért jövedelmét sem lehet figyelembe venni (beszámítani) a közalkalmazotti jogviszony jövedelmébe.

További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat pl. ekként.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Evelyn1 # e-mail 2018.09.11. 12:58

Tisztelt Szakértő!

Párommal babát tervezünk, remélhetőleg a jövő évben. 2017.03.01.-től szakmunkás közfoglalkoztatotti munkaviszonyom van nettó 70.000 Ft.
2018.03.01.-től kaptam egy megbízási jogviszonyt is ami nettó 30.000Ft-ot takar.
Az a kérdésem lenne, hogy ezekből a jövedelmekből körülbelül milyen és milyen mértékű ellátásokra számíthatok.

Válaszát előre is köszönöm!

Evelyn

Jereván #   2018.09.11. 09:26

sinandkri 2018.09.10. 12:23

Tisztelt Szakértő!
A következő szituációval kapcsolatban lenne kérdésem:
Eljöttem a munkahelyemről szülni, jelenleg GYEDen vagyok, de gyermekem 1 éves koránál egyéni vállalkozásban kezdtem, mint GYED-en lévő kisadózó KATAs. Most ismét terhes vagyok, érdeklődni szeretnék, hogy ez mennyiben fogja befolyásolni a következő gyermekemnél a CSED/GYED összegét?
Köszönöm!
Krisztina

Kedves Krisztina!

Amennyiben (a szüléskor) két, egyidejűleg fennálló jogviszonya van az ellátásra való jogosultságot és azok összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni, megállapítani. (Feltéve, hogy az igényt mindkét jogviszonyában előterjeszti.)

Tehát megnézik, hogy a munkaviszonyából jogosult-e csed/gyed ellátásra és kiszámolják annak az összegét.

Illetve megnézik, hogy a vállalkozói jogviszonyából jogosult-e csed/gyed ellátásra, ha igen (biztosítottnak minősül és 2 éven belül van 365 nap biztosítási ideje a vállalkozásában) és kiszámolják annak az összegét.

Jó esetben tehát akár két csed és gyed ellátási is kaphat.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

sinandkri #   2018.09.10. 12:23

Tisztelt Szakértő!
A következő szituációval kapcsolatban lenne kérdésem:
Eljöttem a munkahelyemről szülni, jelenleg GYEDen vagyok, de gyermekem 1 éves koránál egyéni vállalkozásban kezdtem, mint GYED-en lévő kisadózó KATAs. Most ismét terhes vagyok, érdeklődni szeretnék, hogy ez mennyiben fogja befolyásolni a következő gyermekemnél a CSED/GYED összegét?
Köszönöm!
Krisztina

Jusztasz #   2018.09.06. 10:42

Hanna81 2018.09.06. 09:53

Tisztelt Szakértők!
22 hónapos az első gyermekem, akivel jelenleg gyed- en vagyok.
Most lettem újra várandós.
Veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba
vennének, nem tudom érdemes-e ezt elintéznem.Gondolom igen.
Lassan betölti a kisfiam a két éves kort ezután már csak a 28.500. Ft járna.
Ha a második baba miatt táppénzen vagyok az elsőre gondolom nem jár majd a gyes. ( amit még nem igényeltem meg)
Ha még a gyed alatt ami két hónap betegállományba megyek akkor a gyed is jár?
Várjak a táppénzzel amig a kisfiam két éves lesz? Úgy jobban járok?
Illetve ha nem jár akkor be kell jelentenem hogy a gyed megszünjön?
A táppénzt a munkabérem után kapom majd? Annak hány százaléka lesz. 60 %?
Válaszukat hálásan köszönöm.
Hanna

Kedves Hanna!

I.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak. (Mt.133. § (2) bek.)

Fontos még, hogy a keresőképtelenség elbírálása (megállapítása) orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. Ebtv. 45. § (2) bek.(Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik.

Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

II.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

III.

A táppénz mértéke 50, vagy 60%. (Függ a folyamatos biztosítási idő hosszától, illetve hogy kórházi ápolásban részesül-e ez idő alatt.)

IV.

A hogyan járnék jobban kérdésekre jelen fórum keretei között -a SZÜKSÉGES ADATOK HIÁNYA MIATT- nem áll módunkban érdemi választ adni.

v.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Hanna81 # e-mail 2018.09.06. 09:53

Tisztelt Szakértők!
22 hónapos az első gyermekem, akivel jelenleg gyed- en vagyok.
Most lettem újra várandós.
Veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba
vennének, nem tudom érdemes-e ezt elintéznem.Gondolom igen.
Lassan betölti a kisfiam a két éves kort ezután már csak a 28.500. Ft járna.
Ha a második baba miatt táppénzen vagyok az elsőre gondolom nem jár majd a gyes. ( amit még nem igényeltem meg)
Ha még a gyed alatt ami két hónap betegállományba megyek akkor a gyed is jár?
Várjak a táppénzzel amig a kisfiam két éves lesz? Úgy jobban járok?
Illetve ha nem jár akkor be kell jelentenem hogy a gyed megszünjön?
A táppénzt a munkabérem után kapom majd? Annak hány százaléka lesz. 60 %?
Válaszukat hálásan köszönöm.
Hanna

sortie #   2018.09.04. 09:44

Mónimami 2018.09.03. 21:58
Tisztelt Szakértők!
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Kisfiam 2017 márciusában született, jelenleg GYED-en vagyok vele, most 17 hónapos.
A munkahelyemen 2016. december 31-ig dolgoztam, 2017. január 1-ével jöttem el, a szülésig táppénzen voltam, azt követően CSED-et, majd GYED-et vettem igénybe.
A munkahelyemmel határozatlan idejű szerződésem van, visszavárnak.
Közalkalmazott vagyok.
Férjemmel a második gyermekünk születését 2019 nyarára, augusztusra tervezzük.
Tanácstalan vagyok a tekintetben, mit kellene tennem, mert az elsőszülött gyermekemre igénybe vehető GYED-em 2019. márciusában lejár, és mivel egyetemi tanulmányokat kezdek idén ősszel, valamint ismét gyermeket tervezünk, nem szeretnék visszamenni dolgozni a köztes, rövid időszakra (március-augusztus).
A GYES igénybe vétele anyagilag nem megfelelő megoldás számunkra, de a munkahelyemmel sem szeretnék inkorrekt lenni.
Amennyiben március elején mégis jelezném munkába állási szándékomat és elkezdeném tölteni a CSED időszakára visszamenően járó szabadságomat, a várandósságom bejelentését követően rögtön elmehetnék táppénzre, veszélyeztetett terhességgel?
( A munkám ténylegesen megterhelő szellemileg és fizikailag is, gyermekvédelem területe.)
Így a táppénz összege kedvezőbb lenne a második gyermek után járó CSED igénybe vételéig, mint pusztán a GYES. De ez az eljárás nem etikátlan a munkáltatómmal szemben? A várandósság tudatában, a munkáltatóm elől eltitkolva, jelezni munkába állási szándékomat, majd azt követően hogy visszavettek, a szabadság ideje alatt közölni a terhességet és táppénzre menni? Nagyon bizonytalan vagyok, de sajnos a GYES összegénél még a táppénz is kedvezőbb, és a gyermekek érdekében az anyagi szempontok az elsődlegesek. Segítségüket előre is köszönöm!

T. Kérdező!

  • Jelen fórum keretei között etikai dilemmáira tanácsot adni nem áll módunkban.

(Egyébként mi gátolja abban, hogy a munkáltatójával közölje az újabb terhességét?)

  • A hatályos jogszabályok alapján ha és amennyiben visszaáll dolgozni és közben keresőképtelenné válik, úgy kaphatja mind a GYES, mind pedig a táppénz ellátást azzal, hogy a keresőképtelenség orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni.

Ebtv. 45. § (2) bek.

  • Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik. Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.

További kérdéseivel, erkölcsi dilemmáival –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat pl. ekként.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Mónimami # e-mail 2018.09.03. 21:58

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Kisfiam 2017 márciusában született, jelenleg GYED-en vagyok vele, most 17 hónapos. A munkahelyemen 2016. december 31-ig dolgoztam, 2017. január 1-ével jöttem el, a szülésig táppénzen voltam, azt követően CSED-et, majd GYED-et vettem igénybe. A munkahelyemmel határozatlan idejű szerződésem van, visszavárnak. Közalkalmazott vagyok. Férjemmel a második gyermekünk születését 2019 nyarára, augusztusra tervezzük. Tanácstalan vagyok a tekintetben, mit kellene tennem, mert az elsőszülött gyermekemre igénybe vehető GYED-em 2019. márciusában lejár, és mivel egyetemi tanulmányokat kezdek idén ősszel, valamint ismét gyermeket tervezünk, nem szeretnék visszamenni dolgozni a köztes, rövid időszakra (március-augusztus). A GYES igénybe vétele anyagilag nem megfelelő megoldás számunkra, de a munkahelyemmel sem szeretnék inkorrekt lenni. Amennyiben március elején mégis jelezném munkába állási szándékomat és elkezdeném tölteni a CSED időszakára visszamenően járó szabadságomat, a várandósságom bejelentését követően rögtön elmehetnék táppénzre, veszélyeztetett terhességgel? ( A munkám ténylegesen megterhelő szellemileg és fizikailag is, gyermekvédelem területe.) Így a táppénz összege kedvezőbb lenne a második gyermek után járó CSED igénybe vételéig, mint pusztán a GYES. De ez az eljárás nem etikátlan a munkáltatómmal szemben? A várandósság tudatában, a munkáltatóm elől eltitkolva, jelezni munkába állási szándékomat, majd azt követően hogy visszavettek, a szabadság ideje alatt közölni a terhességet és táppénzre menni? Nagyon bizonytalan vagyok, de sajnos a GYES összegénél még a táppénz is kedvezőbb, és a gyermekek érdekében az anyagi szempontok az elsődlegesek. Segítségüket előre is köszönöm!

cincinnatus #   2018.09.03. 08:57

P.Anita83 2018.09.01. 18:18
Tisztelt SzakértŐ!
2017 februától dolgozom a CBA-ban határozatlan szerződássel.A napokban jelentette be a főnököm hogy a CBA Spár lesz,és neki 30 % -a lesz a cégből.
Pontos adatokat nem tudok ,de azt hallottam hogy marad ő a főnökünk csak más lesz a tulajdonos.
Kétségbe vagyok esve,mert gyereket szeretnék .

Kérdésem az lenne hogy ha januártól Spár lennénk ,és én közben teherbe esnék ,kapnám e a gyedet és mindent amit a kismamák kapnak. Iyenkor készítenek e új szerződést, fel e mondhatnak nekem . Szeretnék még terhesen is dolgozni pár hónapot ,amíg birom.
Nagyon várom a válaszát!
Előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Pontos adatokat hiányában kérdéseire érdemi válasz nem adható.

Ha a főnökétől konkrétumokat is sikerül megtudnia, akkor érdemes a fentiekre visszatérni. (Mi szerepel a megállapodásban, a cég megszűnik, vagy beolvad, fennáll-e a munkajogi jogutódlás... stb.)

Egyebekben:

Ebtv. 40. § (1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

  1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
  2. a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
cincinnatus #   2018.09.03. 08:45

Msbora 2018.09.01. 21:58
Tisztelt Szakértők!
Egy olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van-e valamilyen útja annak, hogy kérelmezhessem a Diplomás GYED-et abban az esetben is, ha a biztosítottságom feltételei miatt (mely feltétel így szól: "a szülést megelőző 2 éven belül rendelkeztem legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel") csupán a félállású munkaviszonyomból adódó GYED összegét szabad kérelmeznem - miközben az jóval kisebb, mint a Diplomás GYED összege?
Leírnám részletesebben, hogy milyen helyzetben vagyok:
Mielőtt gyermekünk megszületett tavaly (2017. okt.), egyszerre volt hallgatói- (4 félév: 2015. szept. - 2017. aug.) és félállású munkaviszonyom is (a félállású státusz folyamatosan 2015. aug. óta állt fenn), azonban szülés után mégis az utóbbi szerint voltam kénytelen beadni a kérelmemet CSED-re, majd 6 hónap után GYED-re, mivel habár a doktori nappali hallgatói jogviszonyból adódóan magasabb lett volna a Diplomás GYED-em, azonban a biztosítottságom végett csupán a félállású munkaviszonyból adódó GYED-et kérelmezhettem, amely egy sokkal alacsonyabb összeg, mint az előző (Diplomás GYED).
Így kérdésem lenne, hogy az én esetemben van-e arra lehetőség, hogy mégis a Diplomás GYED-et kérelmezzem a GYED helyett, illetve arra is van-e lehetőségem, hogy az elmúlt hónapok (2017. okt. óta) kapott CSED és GYED, valamint a Diplomás GYED összege közötti különbözetet visszamenőleg is kérelmezzem?
Lehetséges, hogy fel kellett volna mondanom a félállást biztosító munkahelyemen ahhoz, hogy a doktori nappali képzésem szerint kapjam a Diplomás GYED-emet?
Amennyiben ez az eset áll fenn, mik lettek volna ehhez a pontos teendőim? Úgy értem, hogy a gyerek születése előtt milyen feltételeket kellett volna biztosítanom, hogy a fennálló jogszabályok mellett a magasabb GYED-et kapjam?
A Diplomás GYED egyébként jár majd a többi születendő gyermekünk után is, ha egyszer megkapja az ember? Amennyiben igen, mi ennek a feltétele? (Pl. Bizonyos határidőn belül kell szülessen a következő gyermek?)
Köszönöm minden munkájukat és segítségüket!

Tisztelt Kérdező!

Természetesen kérni bármit lehet, azonban a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv kérelmének akár jogszabályi rendelkezés, akár méltányossági alapon helyt adjon.

A diplomás gyedre vonatkozó jogi szabályozást az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E szakaszában találja.

Ebtv. 42/E. § (1) A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

  1. a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
  2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
  3. a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
  4. a gyermeket saját háztartásában neveli,
  5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
  6. a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díjra az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő

  1. meghal, vagy
  2. az (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult.

(4) A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.

(4a) A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege

  1. a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
  2. a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum

70 százaléka.

(6) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy a gyermek születésének napján biztosított és a számítási időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a 48. § (1) és (2) bekezdése alapján kell kiszámítani azzal, hogy az ellátás összege nem lehet kevesebb az (5) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott összegnél, valamint nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál.

(7) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult biztosított a számítási időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb az (5) bekezdésben meghatározott összegnél.

(8) Ha az (1) vagy a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy az (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követő 1 éven belül válik jogosulttá az ellátásra és az ellátás összege nem állapítható meg a (6) bekezdés alapján, a gyermekgondozási díj összegét az (5) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell megállapítani.

(9) Az (5) és a (6) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(10) Az (1)–(9) bekezdés szerint megállapított gyermekgondozási díjra a 42/B–42/D. § rendelkezései közül azokat kell alkalmazni, amelyektől eltérő rendelkezést az (1)–(9) bekezdés nem tartalmaz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Msbora # e-mail 2018.09.01. 21:58

Tisztelt Szakértők!

Egy olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van-e valamilyen útja annak, hogy kérelmezhessem a Diplomás GYED-et abban az esetben is, ha a biztosítottságom feltételei miatt (mely feltétel így szól: "a szülést megelőző 2 éven belül rendelkeztem legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel") csupán a félállású munkaviszonyomból adódó GYED összegét szabad kérelmeznem - miközben az jóval kisebb, mint a Diplomás GYED összege?

Leírnám részletesebben, hogy milyen helyzetben vagyok:

Mielőtt gyermekünk megszületett tavaly (2017. okt.), egyszerre volt hallgatói- (4 félév: 2015. szept. - 2017. aug.) és félállású munkaviszonyom is (a félállású státusz folyamatosan 2015. aug. óta állt fenn), azonban szülés után mégis az utóbbi szerint voltam kénytelen beadni a kérelmemet CSED-re, majd 6 hónap után GYED-re, mivel habár a doktori nappali hallgatói jogviszonyból adódóan magasabb lett volna a Diplomás GYED-em, azonban a biztosítottságom végett csupán a félállású munkaviszonyból adódó GYED-et kérelmezhettem, amely egy sokkal alacsonyabb összeg, mint az előző (Diplomás GYED).

Így kérdésem lenne, hogy az én esetemben van-e arra lehetőség, hogy mégis a Diplomás GYED-et kérelmezzem a GYED helyett, illetve arra is van-e lehetőségem, hogy az elmúlt hónapok (2017. okt. óta) kapott CSED és GYED, valamint a Diplomás GYED összege közötti különbözetet visszamenőleg is kérelmezzem?

Lehetséges, hogy fel kellett volna mondanom a félállást biztosító munkahelyemen ahhoz, hogy a doktori nappali képzésem szerint kapjam a Diplomás GYED-emet?
Amennyiben ez az eset áll fenn, mik lettek volna ehhez a pontos teendőim? Úgy értem, hogy a gyerek születése előtt milyen feltételeket kellett volna biztosítanom, hogy a fennálló jogszabályok mellett a magasabb GYED-et kapjam?

A Diplomás GYED egyébként jár majd a többi születendő gyermekünk után is, ha egyszer megkapja az ember? Amennyiben igen, mi ennek a feltétele? (Pl. Bizonyos határidőn belül kell szülessen a következő gyermek?)

Köszönöm minden munkájukat és segítségüket!

P.Anita83 # e-mail 2018.09.01. 18:18

Tisztelt SzakértŐ!

2017 februától dolgozom a CBA-ban határozatlan szerződássel.A napokban jelentette be a főnököm hogy a CBA Spár lesz ,és neki 30 % -a lesz a cégből. Pontos adatokat nem tudok ,de azt hallottam hogy marad ő a főnökünk csak más lesz a tulajdonos .Kétségbe vagyok esve ,mert gyereket szeretnék .
Kérdésem az lenne hogy ha januártól Spár lennénk ,és én közben teherbe esnék ,kapnám e a gyedet és mindent amit a kismamák kapnak. Iyenkor készítenek e új szerződést, fel e mondhatnak nekem . Szeretnék még terhesen is dolgozni pár hónapot ,amíg birom.

Nagyon várom a válaszát!
Előre is köszönöm!

monoszkop #   2018.08.27. 09:56

booka 2018.08.25. 19:21
Tisztelt Szakértők!
2012. április 1. napjától 2018. június 17. napjáig folyamatosan biztosított voltam,
2018. június 17. napján szűnt meg a jogviszonyom.

2018. június 25. napján regisztráltam álláskeresőként, tehát pont egy hét megszakításom keletkezett a biztosításomban.

2018. július 1. napjától munkaviszonyban állok, határozott idejű szerződéssel 2019. február 15. napjáig.
Jelenleg 2. gyermekemet várom, a szülés várható időpontja 2019. február 3. Terveim szerint a szülést megelőző 28 nappal megkezdeném a CSED-et, de ha bármilyen okból kedvezőbb kivárni a szülés tényleges idejét, az sem probléma.
A kérdésem a biztosításomban történt egy hét megszakítás miatt merült fel. Ez milyen módon befolyásolja a CSED-et? Figyelmen kívül hagyják az azt megelőző időszakot? Ha jól számolom az az egy hét pont abba a 180 napba esne, ami alapján a CSED összegét kiszámolják. Ez esetben a jelenlegi béremmel számolnak?
Előfordulhat, hogy az egy hét megszakítás miatt a minimálbér kétszeresével számolnak csak? Mivel a fizetésem mindvégig meghaladta / meghaladja ezt az összeget, így számomra ez elég kedvezőtlen lenne.
Ha a szülésig esetleg táppénzre kerülök, az milyen módon befolyásolja a CSED számítását?
Végezetül? Mivel a CSED alatt 2019. febr. 15-én megszűnik a jogviszonyom, ugye jól tudom, hogy passzív jogon a GYED járni fog részemre?
Válaszukat előre is köszönöm.

T. Kérdező!

  • Az ellátás összegét a jelen jogviszonyban elért keresete alapján kell megállapítani, egy előző jogviszony keresetét (függetlenül a jogviszonyok közötti megszakítás hosszától) figyelembe venni nem lehet.
  • Igen, ha jogosulttá vált rá a csed ellátás a munkaviszony megszűnése után is folyósítható.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

booka # e-mail 2018.08.25. 19:21

Tisztelt Szakértők!

2012. április 1. napjától 2018. június 17. napjáig folyamatosan biztosított voltam, 2018. június 17. napján szűnt meg a jogviszonyom.
2018. június 25. napján regisztráltam álláskeresőként, tehát pont egy hét megszakításom keletkezett a biztosításomban.
2018. július 1. napjától munkaviszonyban állok, határozott idejű szerződéssel 2019. február 15. napjáig.

Jelenleg 2. gyermekemet várom, a szülés várható időpontja 2019. február 3. Terveim szerint a szülést megelőző 28 nappal megkezdeném a CSED-et, de ha bármilyen okból kedvezőbb kivárni a szülés tényleges idejét, az sem probléma.

A kérdésem a biztosításomban történt egy hét megszakítás miatt merült fel. Ez milyen módon befolyásolja a CSED-et? Figyelmen kívül hagyják az azt megelőző időszakot? Ha jól számolom az az egy hét pont abba a 180 napba esne, ami alapján a CSED összegét kiszámolják. Ez esetben a jelenlegi béremmel számolnak?

Előfordulhat, hogy az egy hét megszakítás miatt a minimálbér kétszeresével számolnak csak? Mivel a fizetésem mindvégig meghaladta / meghaladja ezt az összeget, így számomra ez elég kedvezőtlen lenne.

Ha a szülésig esetleg táppénzre kerülök, az milyen módon befolyásolja a CSED számítását?

Végezetül? Mivel a CSED alatt 2019. febr. 15-én megszűnik a jogviszonyom, ugye jól tudom, hogy passzív jogon a GYED járni fog részemre?

Válaszukat előre is köszönöm.

Jusztasz #   2018.08.24. 08:02

Serenity32 2018.08.23. 14:40
Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én a 20 hónapos kisfiammal vagyok gyeden itthon, de szeptemberben már állományban leszek. Mivel az apuka fizetése több, így a gyed extrát ő venné igénybe. Olyan kérdésem lenne, hogy ő visszamenőleg is igényelheti a gyed extrát, még akkor is ha én voltam a gyermekkel itthon gyeden? Vagy olyat is mondtak, hogy előbb amit én kaptam kell vissza fizetni, és úgy kaphatja megy egyben ő az egészet? Vagy a kettő nincs össze függésben?
Köszönöm mielőbbi válaszát!
Tisztelettel: Mónika

Kedves Mónika!

  • Igen, lehetősége van az apukának is az igényt 6 hónapra visszamenőleg igényelni. (Ebtv. 61. § (2) bek.)
  • Igen, ez esetben Önnek vissza kell fizetnie az erre az időre kapott GYED-et + a munkáltatójának a bevallását módosítania kell
    • Ön ebben az időszakban nem fog biztosítottnak minősülni (egy következő baba születésekor a szükséges 365 napba ez az idő nem számít be) és

(mivel erre az időre a Tbj. értelmében –mivel nem Ön kapta a GYED-et, ezért szünetel a biztosítása),

ezért köteles erre az időre utólag megfizetni a havi 7.320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Kérdés, hogy így is megéri-e Önöknek.

A visszafizetéssel kapcsolatos szabályokat a 217/1997. (XII.1) Kormányrendelet 25/B szakaszaiban találja.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Serenity32 # e-mail 2018.08.23. 14:40

Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én a 20 hónapos kisfiammal vagyok gyeden itthon, de szeptemberben már állományban leszek. Mivel az apuka fizetése több, így a gyed extrát ő venné igénybe. Olyan kárdésem lenne, hogy ő vissza menőleg is igényelheti a gyed extrát, még akkor is ha én voltam a gyermekkel itthon gyeden? Vagy olyat is mondtak, hogy előbb amit én kaptam kell vissza fizetni, és úgy kaphatja megy egyben ő az egészet? Vagy a kettő nincs össze függésben?
Köszönöm mielőbbi válaszát!
Tisztelettel: Mónika

Jereván #   2018.08.23. 14:33

mosolyogi 2018.08.23. 13:11
Tisztelt Szakértők!
Véleményüket szeretném kérni az alábbi személyes ügyemben. 2015. június 30.-án született (második) gyermekem után CSED-re mentem. 3 hónapon keresztül utána még nem a CSED-et kaptam, hanem (kinevezésmódosítási hibák miatt) a munkabéremet utalta a munkáltatóm, amit 3 hónap után visszautaltam számára, mivel a magas összeg nekem is feltűnt és rákérdeztem akkor.
2015. december végén lejárt a CSED időtartama, azonban csak 2016 február 15.-én igényeltem meg a GYED-et. (Amit egyébként 6 hónapra visszamenőleg igényelhetek.) Ez alatt az idő alatt újra a munkabéremet utalta számomra a munkáltatóm. Mivel nem voltam tisztában azzal, hogy mennyi lesz pontosan a GYED-em összege, ez nem tűnt föl akkor nekem. 2016. február 15.-e után már a GYED összegét utalta a munkáltatóm.
Ezidáig ez senkinek nem tűnt fel (1000 fős, állami intézetről van szó). Most, hogy lejárt a GYES időtartama is, a jelenlegi munkabéremből vonták azt a 2 hónapnyi túlfizetést, amire rákérdeztem, hogy ez mitől lehet, így derült ki.
A szakértők véleményét szeretném kérni. A munkáltatóm engem szúrt le, hogy mindez az én hibám, ezért ne csodálkozzak a bérlevonáson. Az érdekelne, hogy ez valóban csak az én hibám, hogy nem vettem észre, hogy többet utal a munkáltatóm? (Nem az első ilyen problémám, szinte minden új támogatásigénylés esetében problémás volt.) A munkavállalónak valóban ennyire fillérre pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy mennyit és miért utal a munkáltatója? És ha a munkáltatója hibázik (pl. a kinevezésmódosítások csúszása okán), akkor azért is a munkavállalót lehet felelősségre vonni? Nincs olyan, ami ilyen esetben védelmezné a munkavállalót?
Nem sok pénzről van szó, de igazság szerint már nagyon bosszantanak ezek a sorozatok.
Válaszukat előre is köszönettel!

T. Kérdező!

  • Az Ön által megjelölt időszakban, a KIRA bevezetése előtt, a KIR3 utólagos térítményezési rendszer keretében az Ön által hivatkozott probléma gyakran előfordult a MÁK Illetmény-számfejtési Irodán.
  • Az Mt. 164. § értelmében a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie…

Ez pedig szinte mindig alkalmazható, hiszen a dolgozónak a kifizetett munkabérről érthető elszámolást kell kapnia.

(Elvárható, hogy ezt áttanulmányozza és ha nem a megszokott összeget kapta, akkor azt jelezze.)

  • A visszakövetelés tehát jogszerű azzal, hogy a MÁK ISZI bérszámfejtőitől, illetve TB ügyintézőitől ebben az időben elvárták, hogy a túlfizetést a táppénzre/csedre kerülés időpontjában rendezzék.

(A munkáltató kapott egy értesítést a MÁK-tól, hogy mennyi a jogalap nélkül kifizetett munkabér, és hogy azt mielőbb követeljék vissza.)

Ennek ellenére időnként az is előfordult, hogy azt azonnal nem, csak évek múlva, amikor a kismama visszaállt dolgozni rendezték.

  • Azt, hogy mit kell, vagy nem kell felismerni vita tárgyát képezheti, melyről végső soron a bíróságnak kell dönteni.

Az érdekelne, hogy ez valóban csak az én hibám, hogy nem vettem észre, hogy többet utal a munkáltatóm?

  • Nem, ezt kellő körültekintés mellett (folyamatba épített belső ellenőrzés, listaegyeztetés stb.) látnia kell mind a MÁK ISZI-nek, mind pedig a munkáltatónak, ennek ellenére a jogalkotó elsődlegesen a munkavállaló felelősségévé teszi azt, hogy ezt észlelje és jelezze.

Egyebekben pedig a munkajog mögöttes joganyaga a polgári jog.

A PTK. HATODIK RÉSZ
EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK XXXII. CÍM
A JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS

6:579. § ekként rendelkezik: [Jogalap nélküli gazdagodás]

(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.