Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Zengőbérci #   2017.04.25. 13:22

mAJTI3 2017.04.21. 13:51

Zengőbérci
Koszonom válaszát!
A táppénz nem a fizetés 60%-a 9-es kód esetén?
Inkább a GYED összege lenne fontosabb, hogy melyik a jogosultság kezdő napja? Mert ha 2016-ban jobban kerestem, akkor ezek szerint érdemes lenne minél előbb táppénzre mennem?
Köszönettel

De, feltéve, hogy van legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött ideje és nincs kórházban.

Amelyik naptól igényli a gyed ellátást. GYED-et legkorábban a csed lejártát követően (leegyszerűsítve a gyermek féléves korától)veheti igénybe. (Csed ellátást pedig vagy a szülés napjától, vagy az azt megelőző 28.naptól veheti igénybe és 24 hétig (168 nap), azaz majdnem fél évig folyósítható.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

mAJTI3 # e-mail 2017.04.21. 13:51

Zengőbérci
Koszonom válaszát!
A táppénz nem a fizetés 60%-a 9-es kód esetén?
Inkább a GYED összege lenne fontosabb, hogy melyik a jogosultság kezdő napja? Mert ha 2016-ban jobban kerestem, akkor ezek szerint érdemes lenne minél előbb táppénzre mennem?
Köszönettel

Zengőbérci #   2017.04.21. 12:09

mAJTI3 2017.04.21. 10:51

Tisztelt Jogi Fórum!
Rengeteg helyen kerestem volna a választ a kérdésemre, de sajnos nem jutottam információhoz, ezért szeretnem az Önök segítségét kérni!
Jelenleg több mint 2 éve dolgozom 1 cégnél, kiderült, hogy jön a baba, viszont veszélyeztetett terhes vagyok. A kérdésem a következő, bár tudom, hogy még távoli, de ha most elmegyek táppénzre 9-es kóddal, és a baba várhatóan novemberben születik, akkor a GYED számításánál melyik hónapokat veszik figyelembe, mivel azt olvastam, hogy a táppénz nem számít bele, ill. melyik naptól leszek jogosult rá? Amikor a baba megszületik, vagy az után mikor lejár a CSED, ami 168 nap, így az már 2018 lenne, és itt akkor már a 2017-es évet nézik, amikor ha táppénzre megyek eléggé lecsökkentené a GYED összeget?
Nagyon várom a segítséget, válaszukat!
Koszonettel

T. Kérdező!

Röviden és főszabály szerint A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem.

Ha tehát ma (2017.04.21.)elmegy táppénzre a táppénz alapja a mai napot megelőző harmadik hónap utolsó napjától (2017.január 31-től) visszafelé számított 180 napi jövedelem.

Minden további új ellátást (Csed, Gyed) ugyanezen módszerrel a csed/gyed igénybevételének a napjához igazítva kell kiszámolni azzal, hogy a 180 napot a táppénzen töltött napok kitolják, meghosszabbítják.

Hosszabban:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

mAJTI3 # e-mail 2017.04.21. 10:51

Tisztelt Jogi Fórum!
Rengeteg helyen kerestem volna a választ a kérdésemre, de sajnos nem jutottam információhoz, ezért szeretnem az Önök segítségét kérni!
Jelenleg több mint 2 éve dolgozom 1 cégnél, kiderült, hogy jön a baba, viszont veszélyeztetett terhes vagyok. A kérdésem a következő, bár tudom, hogy még távoli, de ha most elmegyek táppénzre 9-es kóddal, és a baba várhatóan novemberben születik, akkor a GYED számításánál melyik hónapokat veszik figyelembe, mivel azt olvastam, hogy a táppénz nem számít bele, ill. melyik naptól leszek jogosult rá? Amikor a baba megszületik, vagy az után mikor lejár a CSED, ami 168 nap, így az már 2018 lenne, és itt akkor már a 2017-es évet nézik, amikor ha táppénzre megyek eléggé lecsökkentené a GYED összeget?
Nagyon várom a segítséget, válaszukat!
Koszonettel

Vicente22 # e-mail 2017.04.20. 22:19

Tisztelt jogi szakértők!
Jelenleg Gyeden vagyok 11 hònapos kisfiammal ès Gyed extràval ùjra munkàba àlltam januàrtól rèszmunkaidőben egy multinàl. Nemrèg közöltèk, hogy a cégem magyarorszàgi rèszlege, ahol èn is dolgozom, megszűnik idén jùniustòl, ès ezèrt vissza kell tèrnem csak gyedre. Èrdeklődnék, hogyha a közeljövőben találnèk àllást a cègen belül, àm külföldön, ahol tovàbbra is működik az én mostani rèszlegem, akkor mi törtènne a gyedemmel? 

Köszönettel,

Adrienn

pazs #   2017.04.19. 14:02

Igen, felmondási védelem alatt állsz. Addig vagy biztosított, amíg van munkaviszonyod (praktikusan amíg nem törlik a céget a cégjegyzékből, felszámolás esetén ez évekig tarthat) illetve amíg csedet, gyedet vagy gyest kapsz. Járni fog a végkielégítés is (és ha nem marad pénz, a Bérgarancia Alap helytáll). Nyugodj meg, a bevételeid szempontjából nincs nagy baj.

Hajni79 # e-mail 2017.04.19. 13:09

Tisztelt szakértők! Segítséget szeretnek kérni, 2009.01-tol folyamatosan fennálló munkaviszonyom van. 2017 .03.01-tol veszélyeztetett terheskent 9-és kóddal táppénzen vagyok. Munkáltatom ellen februártól csődeljárás folyik. Úgy hallottam hogy nem jött létre a csődegyezség és felszámolás fog indulni ellenük. Kérdésem az lenne hogy én felmondási védelem alatt állok? Meddig vagyok biztosított? Várhatóan októberben születik a baba. Járni fog a csed? És a GYED? És a végkielégítés? Nagyon tanácstalan vagyok, kérem mielőbbi válaszukat. Köszönettel Hajni

Jusztasz #   2017.04.19. 12:33

Thom72 2017.04.19. 11:32
Tisztelt szakértők!
Egy kis segítséget szeretnék kérni Önöktől, mivel már mindenhol falakba ütközünk.
Húgom 2017.március 27-én szült egy egészséges kisfiút.
Sajnos munkahelye felmondással megszűnt,volt álláskeresési segélyen is.
Most olyan problémákba ütközött,hogy semmire nem kap választ.
Kérdései arra vonatkoznának : ha a munkahelyén megvolt a 2 év munkaviszonya, és volt álláskeresési segélyen jár e neki valamilyen juttatás /CSED GYED stb / vagy csak a GYES-re jogosult...amíg terhes volt felkereste az egészségbiztosítási pénztár kihelyezett fogadóóráját Celldömölkön és azt mondták neki ott, hogy a munkahelyi bejelentés rendben van de kellene még 3 hónapot valahogy igazolnia ez év januártól.Nos ezt megtették mire vissza mentek azt mondták az már nem aktuális,mert ez év februártól változtak a jogszabályok.
Nos erről sehol semmit nem találunk.
Ha húgom nem jogosult a fenti ellátásokra, a gyermek édesapja igényelheti e ezeket, ha igen hol és milyen formában...és kinek jár ezek mellett a GYES...valamint az apa dolgozhat e emelett. Várom megtisztelő válaszukat a : tamas.kovacs72@gmailcom címre!!

T. Tamás!

1. Az baj, ha az ügyfél az erre hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervtől nem kapja meg a szükséges tájékoztatást. Ezzel kapcsolatban javasolt elolvasni ezt:

http://convert.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

2. CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.)

A biztosításnak (munkaviszonynak, álláskeresési járadék folyósításának stb.) a szülés napján kell fennállni.

3. Bár a TB jogszabályok az utóbbi időben valóban évente kétszer (január és július) változnak, februári változásról nem tudunk.

4. Az apa csed ellátást nem kaphat, mivel a gyermeknek, annak féléves koráig (a szoptatás miatt) az anyára van szüksége. Az apa a gyermek féléves korától kaphat GYED ellátást, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.

5. Igen, az apa dolgozhat a GYED mellett, de akkor az anyának –biztosítás/munkaviszony hiányában természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie akkor is, ha nincs jövedelme.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Thom72 # e-mail 2017.04.19. 11:32

Tisztelt szakértők!
Egy kis segítséget szeretnék kérni Önöktől, mivel már mindenhol falakba ütközünk.
Húgom 2017.március 27-én szült egy egészséges kisfiút.
Sajnos munkahelye felmondással megszűnt,volt álláskeresési segélyen is.
Most olyan problémákba ütközött,hogy semmire nem kap választ.
Kérdései arra vonatkoznának : ha a munkahelyén megvolt a 2 év munkaviszonya, és volt álláskeresési segélyen jár e neki valamilyen juttatás /CSED GYED stb / vagy csak a GYES-re jogosult...amíg terhes volt felkereste az egészségbiztosítási pénztár kihelyezett fogadóóráját Celldömölkön és azt mondták neki ott, hogy a munkahelyi bejelentés rendben van de kellene még 3 hónapot valahogy igazolnia ez év januártól.Nos ezt megtették mire vissza mentek azt mondták az már nem aktuális,mert ez év februártól változtak a jogszabályok.
Nos erről sehol semmit nem találunk.
Ha húgom nem jogosult a fenti ellátásokra, a gyermek édesapja igényelheti e ezeket, ha igen hol és milyen formában...és kinek jár ezek mellett a GYES...valamint az apa dolgozhat e emelett. Várom megtisztelő válaszukat a : tamas.kovacs72@gmailcom címre!!

monoszkop #   2017.04.18. 11:47

Piteca # e-mail Jelentem! 2017.04.17. 10:43

Tisztelt Szakértő!
A következő kérdésem lenne: férjem vállalkozásában dolgoztam, majd két évvel ezelőtt megszületett első gyermekünk. A gyed idén májusban jár le, utána gyesre leszek jogosult. Kérdésem az lenne,hogy ha a második gyermeket vállalom mi az ami érdemes, vissza menni dolgozni pár hónapot vagy a gyesről menni szülni? A keresetem 140ezer forint /hó volt. Válaszát előre is köszönöm. Deákné

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

monoszkop #   2017.04.18. 11:45

vera12 2017.04.15. 03:23

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg gyesen vagyok, és egy egészségügyi probléma miatt kórházi kezelés, hosszabb lábadozás előtt állok. Mekkora juttatást kapnék, ha gyesről mennék táppénzre, illetve férjemnek jár-e bármilyen kedvezmény, ha kezelésem alatt ő marad a gyerekekkel? Milyen lehetőségeink vannak ebben az esetben?
Válaszát előre is köszönöm.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

Amennyiben indokolt a férje jogosult gyermekápolási táppénzre.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

monoszkop #   2017.04.18. 09:47

A szabadságot pénzben megváltani csak akkor lehet, ha a munkaviszony megszűnik és a szabadság kiadására nem volt lehetőség.

Mt. 122. § (5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.

125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

monoszkop #   2017.04.18. 09:45

Firefighter1 # e-mail Jelentem! 2017.04.17. 22:33

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi kérdésekkel dordulnánk önökhöz!

Feleségem 2014 novemberében mint veszélyeztetett terhes táppénzre került, majd 2015 május 31.-én megszületett kisfiunk!
GYED-e elvileg ezév május 31.-én jár le, és ezzel egyidőben szeretne munkaviszonyát megszüntetni!

Amik a kérdéseink lennének:
május 31 vagy júni 1 kell szerepeljen a felmondásba?-
ezen idöszakra /táppénz+ gyed időszaka/ jár neki szabadság illetve (amúgy rendes idöszakban havi 10.000Ft/hu) cafeteria vagy csak a 2014. évben benmaradt rendes szabadság?
kérheti ezek kifizetését?

Megtisztelő válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!

A felek a jogviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

Amennyiben a munkáltató a közös megegyezésbe nem megy bele, úgy a munkavállalónak kell felmondania. Ez esetben alkaqlmazni kell az Mt. 69. szakaszában foglaltakat. (felmondási idő)

Igen, a felmondási idő alatt mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól, ha az idő alatt szabadságon van.

Szabadság az alábbi időtartamokra illetik meg:

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

  1. a szabadság,
  2. a szülési szabadság,
  3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának, és
  4. a keresőképtelenség,

tartama.

A cafetériára való jogosultságról a munkáltató belső szabályzata rendelkezik. (Ez cégenként eltérő, de adott cégen belül mindenkire kötelező.)

pazs #   2017.04.18. 09:44
  1. Amelyiket akarjátok.
  2. szabadság a szülési szabadság idejére plusz a gyereknevelés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár (összesen kb. egyévi szabadság). Cafeteria pedig a cafeteria-szabályzat alapján, azt én nem ismerem (általában harminc napot meghaladó távollét után már nem szokott járni, de még egyszer, én ezt nem tudhatom).
  3. kérni lehet, de lehet, hogy inkább kiadják (és azalatt telik a felmondási idő).
Firefighter1 # e-mail 2017.04.17. 22:33

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi kérdésekkel dordulnánk önökhöz!

Feleségem 2014 novemberében mint veszélyeztetett terhes táppénzre került, majd 2015 május 31.-én megszületett kisfiunk!
GYED-e elvileg ezév május 31.-én jár le, és ezzel egyidőben szeretne munkaviszonyát megszüntetni!

Amik a kérdéseink lennének:

  • május 31 vagy júni 1 kell szerepeljen a felmondásba?-
  • ezen idöszakra /táppénz+ gyed időszaka/ jár neki szabadság illetve (amúgy rendes idöszakban havi 10.000Ft/hu) cafeteria vagy csak a 2014. évben benmaradt rendes szabadság?
  • kérheti ezek kifizetését?

Megtisztelő válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!

Piteca # e-mail 2017.04.17. 10:43

Tisztelt Szakértő!
A következő kérdésem lenne: férjem vállalkozásában dolgoztam, majd két évvel ezelőtt megszületett első gyermekünk. A gyed idén májusban jár le, utána gyesre leszek jogosult. Kérdésem az lenne,hogy ha a második gyermeket vállalom mi az ami érdemes, vissza menni dolgozni pár hónapot vagy a gyesről menni szülni? A keresetem 140ezer forint /hó volt. Válaszát előre is köszönöm. Deákné

vera12 # e-mail 2017.04.15. 03:23

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg gyesen vagyok, és egy egészségügyi probléma miatt kórházi kezelés, hosszabb lábadozás előtt állok. Mekkora juttatást kapnék, ha gyesről mennék táppénzre, illetve férjemnek jár-e bármilyen kedvezmény, ha kezelésem alatt ő marad a gyerekekkel? Milyen lehetőségeink vannak ebben az esetben?
Válaszát előre is köszönöm.

pazs #   2017.04.13. 13:37

Ha kaptál értesítést arról, hogy csoportos létszámleépítéssel meg fog szűnni a munkaviszonyod, akkor az nem közös megegyezéssel fog megszűnni.
Természetesen a cég dönthet úgy, hogy mégsem szünteti meg a munkaviszonyodat és akkor járható, amit kitaláltatok és a főnököd is jóváhagyott.

Úgyhogy szerintem mielőtt bármit bejelentesz/kezdeményezel, nézz utána a HR-en vagy a főnöködnél, hogy mi a helyzet ezzel az előzetes tájékoztatással.

Szabicska # e-mail 2017.04.13. 13:05

Tisztelt Szakértők!
2016.januárban született meg a kisfiam, azóta GYED-en vagyok itthon. 2013.09-től dolgozom, a munkahelyemről jöttem el szülési szabadságra. Jelenleg 10 hetes kismama vagyok, novemberre várom a babát. Szeretnék visszamenni a munkahelyemre dolgozni, igénybe venném a GYED extrát, és a terhesség miatt táppénzre írna az orvosom. Kivennék a bent maradt szabadságaimból annyit, amennyi szükséges, ezt követően mennék táppénzre. Ez eddig jogilag lehetséges, a főnökömnek nincs kifogása ellene.
A probléma az, hogy tavaly június elején csoportos létszámleépítés zajlott a munkahelyemen, és minden otthon lévő kismamának küldtek egy tájékoztatót, amiben leírják, hogy a leépítés miatt meg kívánják szüntetni a munkaviszonyt. Ez egy előzetes értesítés/tájékoztatás volt, a HR szerint a teendőm annyi, ha vissza szeretnék menni dolgozni, megnézik, hogy van e nyitott pozíció, ha nincs, akkor közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonyom.
A kérdésem az lenne, hogy ha most a fent említett módon visszemennék dolgozni, kirúghatnak-e? Valamint ebben az esetben tényleg lehetséges-e az általam említett opció?
Köszönettel!

Dödölle1 #   2017.04.13. 13:02

A különböző fórumokon és közösségi oldalakon rendszeresen felmerülő kérdés, hogy táppénz, csed, gyed ellátások esetében hány nap az ügyintézési idő, illetve mi történik akkor, ha a közigazgatási szerv késedelembe esik. Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló.

Igényérvényesítési és igény elbírálási, hatásköri és illetékességi szabályok, valamint ügyintézési határidők és jogorvoslati eljárás táppénz, csed, gyed és baleseti táppénz esetén 2017.01.01-től.

  • Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
  • A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
  • Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
  • A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
  • Amennyiben a munkáltatónál működik úgynevezett tb. kifizetőhely (a munkáltatónál több, mint 100 fő dolgozik és foglalkoztatnak legalább 1 fő, OKJ-s TB végzettséggel rendelkező ügyintézőt), úgy az igényt a TB kifizetőhely bírálja el és folyósítja, ha 100 fő alatti vállalkozásról van szó, akkor a munkáltatónak Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt szükséges kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül meg kell küldenie a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyeszékhely járási hivatalának. (Vhr. 38. § )

Ügyintézési idő

  • Az ügyintézési idő nem azzal a nappal kezdődik, amikor a munkavállaló leadja az orvosi igazolásokat a munkáltatójának, hanem azzal a nappal, amikor az megérkezik a járási hivatalhoz, vagy a TB. kifizetőhelyhez.
  • A Ket. (Közigazgatási eljárásról szóló törvény) szerint az általános ügyintézési idő 21 naptári nap.
  • 2016.01.01-től bevezetésre került az un. sommás (egyszerűsített, gyorsított) eljárás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, többnyire egyszerű ügyekben ezen 21 nap helyett 8 nap alatt kell az ügyeket elbírálni, a kérelemről érdemben dönteni és az ellátást kiutalni.
  • Amennyiben az ügyfél, illetve a munkáltatója minden, a jogszabályban előírt okmányt (szabályosan kiállított orvosi igazolás, minden pontjában kitöltött foglalkoztatói igazolás stb.) benyújt és így a tényállás tisztázott az ügyintézési határidő tehát 8 nap.
  • Ha azonban valami mégis hiányzik, akkor un. függő hatályú végzést kell kibocsátani. Ebben az ügyfelet tájékoztatják arról, hogy az ügyét valami miatt (pl. hiányos adatszolgáltatás) nem lehet 8 napon belül elbírálni, így az ügyében legfeljebb 60 napon belül fognak dönteni. Ugyancsak ebben a végzésben (a végzés azt jelenti, hogy nem végleges, hanem közbenső döntést hoztak) tájékoztatják az ügyfelet arról, hogyha mégsem döntenének az ügyében érdemben (azaz véglegesen) 60 napon belül, úgy a részére, mintegy a késedelem reparálásaként 10.000 forintot köteles a hatóság megfizetni.

Késedelmi kamat

  • A 10.000 forint kifizetése nem mentesíti a hatóságot (járási hivatal/tb. kifizetőhely) az egyéb jogszabályokban előírt kamatfizetési kötelezettsége alól. Ha ugyanis az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelembe esik az Ebtv. 69. § értelmében köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot is fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

A közigszerv további büntetése

  • Sőt a Ket. egy másik rendelkezése értelmében amennyiben az előírt ügyintézési időn belül az igényt nem bírálják el (az igényelbírálás azt jelenti, hogy eldöntik jogosult-e valaki táppénz, csed, gyed stb. ellátásokra, és ha igen milyen összegben) –mintegy büntetésként- az igényelbíráló szerv (járási hivatal, vagy Tb. kifizetőhely) köteles a központi költségvetésbe befizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illeték összegét. (3.000 Ft)

Amennyiben az igényelbíráló szerv az előírt ügyintézési idő kétszeresét is túllépi, mintegy büntetésként az igényelbíráló szerv (járási hivatal, vagy Tb. kifizetőhely) köteles a központi költségvetésbe befizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illeték kétszeresét. (Arra, hogy egy közigazgatási szerv magától befizetné a fenti büntetést sajnos nem nagyon van példa…

Indokolási kötelezettség fellebbezésnél

  • Már volt szó róla, hogy a fellebbezés (jogorvoslati eljárás) az ügyfél számára ingyenes, azaz nem kell érte illetéket fizetni, vagy arra illetékbélyeget ragasztani. Változás viszont, hogy 2016.01.01-től az ügyfélnek a fellebbezését indokolni kell, azaz nem elég leírni azt, hogy nem ért egyet a döntéssel, vagy a megállapított táppénz, csed, gyed stb. összegével, hanem azt is ki kell fejtenie, hogy szerinte a döntés miért nem megalapozott, vagy az összeg miért nem helyes.

Hatáskör/illetékesség

  • Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) kapcsolatos igények elsőfokú elbírálását

*a munkáltatónál működő TB kifizetőhely, vagy
*a közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói esetében a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája (MÁK ISZI), mint központi kifizetőhely, vagy
*a megyeszékhely szerinti járási hivatalok,
*a főváros esetében pedig a XIII. kerületi hivatal végzi.

A méltányossági kérelmek (méltányossági táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) és az egyszeri gyógyszersegélyek iránti kérelmek elbírálását a kormányhivatalok végzik.

Másodfokon, ha az elsőfokú döntést a kifizetőhely hozta a kormányhivatal, ha pedig az elsőfokú döntést a megyeszékhely szerinti járási hivatalok, vagy a főváros esetében a XIII. kerületi hivatal hozta Budapest Város Kormányhivatala jár el.

http://convert.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

http://convert.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

monoszkop #   2017.04.12. 13:22

AdriennT 2017.04.12. 12:25
Tisztelt Fórum!
Alább olvastam, hogy amennyiben jelenleg gyeden vagyok, és gyed ideje alatt érkezik a második baba, akkor meg kell szakítanom a fizetés nélküli szabadságom, hogy táppénzt vegyek igénybe veszélyeztetett terhesség miatt. (Illetve ebben az esetben törvény szerint maradna a GYED is, mint GYED extra).
A fizetés nélküli szabadság megszakításának mi az útja a munkáltató felé?
Írhatok egy hivatalos levelet a munkáltatómnak (munkaügy), hogy szeretném megszakítani a fizetés nélküli szabadságom, és egyidejűleg szeretnék táppénzre enni veszélyeztetett terhesség miatt?
Ekkor fizikailag dolgozni egy napra sem szükséges visszamenni?
Amennyiben a baba nem marad meg, utána folytatható a gyed az első gyermek 2 éves koráig, és újra munkába kell állni, vagy otthon maradhatok az első gyermek 3 éves koráig (GYED majd GYES)?
Köszönettel:
AdriennT

Kedves Adrienn!

Nem, nem ezt olvasta!

Azt olvasta, hogy GYED mellett csak az kaphat táppénz ellátást, aki a gyed mellett munkába áll és ez időszak alatt bármilyen okból keresőképtelenné válik.

Ha munkába állási szándék nélkül, kizárólag azért szakítja meg a fizetésnélküli szabadságot, hogy egyidejűleg két tb. ellátást is igénybe vegyen azzal a jogot nem rendeltetésszerűen használja.

A keresőképtelenség elbírálása orvos szakmai kérdés és nem kívánságműsor.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
XXXIX. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK

Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

Azt, hogy a fizetésnélküli szabadságát meg szeretné szakítani a munkába állást megelőzően legalább 30 nappal korábban be kell jelentenie a munkáltatójának. A jognyilatkozatot célszerű írásba foglalni.

Mt. 133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Természetesen bármikor dönthet úgy, hogy ismét kéri a fizetésnélküli szabadságot.

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

AdriennT # e-mail 2017.04.12. 12:25

Tisztelt Fórum!

Alább olvastam, hogy amennyiben jelenleg gyeden vagyok, és gyed ideje alatt érkezik a második baba, akkor meg kell szakítanom a fizetés nélküli szabadságom, hogy táppénzt vegyek igénybe veszélyeztetett terhesség miatt. (Illetve ebben az esetben törvény szerint maradna a GYED is, mint GYED extra).

A fizetés nélküli szabadság megszakításának mi az útja a munkáltató felé?
Írhatok egy hivatalos levelet a munkáltatómnak (munkaügy), hogy szeretném megszakítani a fizetés nélküli szabadságom, és egyidejűleg szeretnék táppénzre enni veszélyeztetett terhesség miatt?
Ekkor fizikailag dolgozni egy napra sem szükséges visszamenni?

Amennyiben a baba nem marad meg, utána folytatható a gyed az első gyermek 2 éves koráig, és újra munkába kell állni, vagy otthon maradhatok az első gyermek 3 éves koráig (GYED majd GYES)?

Köszönettel:
AdriennT

intentio #   2017.04.11. 08:13

redeliz 2017.04.10. 19:38
Tisztelt Fórum!
Férjem február 24. óta kórházban van, és mivel súlyos az állapota várhatóan még jó ideig kórházban lesz.
A munkáltatója kérdezi tőlem, hogy a táppénz folyósításához mikor viszek dokumentumokat.
Lehet csak én nem tudom ilyenkor az eljárást, ugyanis jelenleg nekem nincs a kezemben semmilyen orvosi dokumentum, amivel a háziorvosnál intézhetném a táppénz folyósítását.
Gondolom amíg kórházban lesz és nincs zárójelentése addig ezt nem is tudom intézni.
Tehát az a kérdésem, hogy egy olyan beteg esetén aki hosszú hónapokig kórházban van, csak utólag a kórházi zárójelentések birtokában lehet intézni a táppénz folyósítását?
Előre is köszönöm a választ!

T. Kérdező!

  • Rosszul gondolja.
  • A kórház –kérésre- a keresőképtelenséget szakaszosan is igazolhatja, azaz kérheti, hogy kéthetente, vagy havonta állítsák ki a keresőképtelenséget igazoló kórházi igazolást. (Így táppénzt, mint keresetpótló juttatást is rendszeresen fog kapni és nem kerül veszélybe a létfenntartása.)
  • Ugyancsak rosszul tudja, hogy a keresőképtelenséget a háziorvosnak kell igazolni, mivel a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének értelmében „A kórházi kezelés időtartamára a kórház igazolja a keresőképtelenséget.” A fekvőbeteg gyógyintézet (kórház) a keresőképtelenséget az előbb hivatkozott jogszabály 7. számú mellékletén köteles igazolni.

Ezzel kapcsolatban a 10. § (2) ekként rendelkezik: A kórházi kezelés idejét az ,,Igazolás fekvőbeteggyógyintézetben történő gyógykezelésről'' elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

redeliz # e-mail 2017.04.10. 19:38

Tisztelt Fórum!

Férjem február 24. óta kórházban van, és mivel súlyos az állapota várhatóan még jó ideig kórházban lesz.

A munkáltatója kérdezi tőlem, hogy a táppénz folyósításához mikor viszek dokumentumokat.

Lehet csak én nem tudom ilyenkor az eljárást, ugyanis jelenleg nekem nincs a kezemben semmilyen orvosi dokumentum, amivel a háziorvosnál intézhetném a táppénz folyósítását.

Gondolom amíg kórházban lesz és nincs zárójelentése addig ezt nem is tudom intézni.

Tehát az a kérdésem, hogy egy olyan beteg esetén aki hosszú hónapokig kórházban van, csak utólag a kórházi zárójelentések birtokában lehet intézni a táppénz folyósítását?

Előre is köszönöm a választ!

Jereván #   2017.04.10. 08:27

Enikő760323 2017.04.09. 14:04
Tisztelt Szakértő!
Segítségét szeretném kérni. Átolvastam a témákat, de hasonlót nem találtam az enyémhez. Rövid történetem: 2017. január 8-án lejárt a gyed-em, pillanatnyilag gyesen vagyok , illetve mivel vissza szerettem volna menni dolgozni (óvodapedagógus vagyok) a fent megadott időpontól fizetés nélküli szabimat töltöm, julius 8-ig, onnantól pedig a felhalmozott szabikat veszem ki, szeptembertől pedig kezdtem volna a munkát. Viszont, mint kiderült, újra babát várok. Kérdésem a következő: Akkor innentől kezdve mi jár nekem, újra gyed? Vagy várjam meg, míg visszakerülök aktiv munkaviszonyba és akkor jöjjek el gyedre?
Nagyon kérem segítsen, mert annyira nem értek az ilyen dolgokhoz és ugye rosszul sem szeretnék járni anyagilag sem.
Köszönet és tisztelet: Enikő

Kedves Enikő!

Mindenekelőtt szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy Önnek joga van teljeskörű tájékoztatást kérni és kapni az alábbiak alapján.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatalának, ezen belül is annak társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.
Dr. Bogdán Zsuzsanna főosztályvezető szintén a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen érhető el.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Végül a konkrét kérdéseire a válasz.

Mi jár Önnek?

  • CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
  • Önnek fennáll a munkaviszonya, így az első feltételnek megfelel.
  • Ha a fizetésnélküli szabadság alatt gyed és gyes ellátásban részesül(t) akkor biztosítottnak minősül, így a második feltételnek is megfelel, azaz a megadott adatok alapján az új babára is jogosult lesz előbb csed, majd gyed és azt követően gyes ellátásokra.
  • Felhívom továbbá a figyelmét arra, hogy a gyed extra csomag részeként, amennyiben az új baba a gyes ideje alatt születik, úgy egyidejűleg kaphatja az első babára a gyes-t és a másodikra a csed-et.