Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Ikata # e-mail 2016.07.01. 11:43

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz. Kisfiam 08.02-án tölti be a 2 évet. Munkahelyemre 08.01-jén megyek vissza dolgozni. Mivel újra babát várok a szabadságaimat szeretném kivenni (kb. 2 hónap) és ezt követően táppénzen lennék a baba születésééig. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a december végén/január elején születendő baba után milyen ellátást fogok kapni?

Köszönettel és tisztelettel
Ikata

Ikata # e-mail 2016.07.01. 11:42

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz. Kisfiam 08.02-án tölti be a 2 évet. Munkahelyemre 08.01-jén megyek vissza dolgozni. Mivel újra babát várok a szabadságaimat szeretném kivenni (kb. 2 hónap) és ezt követően táppénzen lennék a baba születésééig. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a december végén/január elején születendő baba után milyen ellátást fogok kapni?

Köszönettel és tisztelettel
Ikata

yuki # e-mail 2016.06.30. 13:48

Tisztelt Szakértő!

A következő kérdéssel fordulok önhöz!

A lányom 3 hónapos kismama és táppénzen van .Határozott idejű munkaszerződése ma járt le és nem hosszabbították neki. De ugyanezen cégnél már jun 15-én meg van az egy éves munkaviszonya határozott idejű munkaszerződés hosszabbításokkal. Kérdésem az lenne hogy mivel kismama és veszélyeztetett terhes kóddal van táppénzen megszüntetheti-e a cég a munkaviszonyát attól függetlenül hogy határozott idejű a munkaszerződése? Megilleti-e a felmondási védelem? Válaszát előre is köszönöm!

cincinnatus # e-mail 2016.06.30. 09:45

Melinda1980 2016.06.29. 13:30

Tisztelt Szakértő,

az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:

Jelenleg gyesen vagyok kislányommal, aki novemberben tölti a 3. évét. Kiderült, h a kistesó úton van...kérdésem arra irányul, h anyagilag hogyan járnék a legjobban.

Az első gyermek születése előtt 10 évet dolgoztam folyamatosan, magas bejelentett bérrel multinál.

Táppénzre vétel előtt érdemes visszamenni dolgozni, vagy szabadságot kivenni h újra aktív állományba kerüljek? Máshogy számolódna így a táppénz összege, mintha gyesről mennék táppénzre? Ha igen hány napot, kell eltölteni aktív állományban?
Ha aktív állományból megyek táppénzre jól tudom, h a gyesem is megmaradna?

Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel Kovács Melinda

Kedves Melinda!

Igen, jól tudja aki a GYES ideje alatt dolgozik és ez időszak alatt bármilyen ok miatt (pl. terhesség) keresőképtelenné válik a GYES mellett kaphat táppénz ellátást is.

Tekintettel az évente kétszer változó TB jogszabályokra, valamint a hiányzó, de az elbíráláshoz elengedhetetlen releváns adatokra a "hogyan járnék jobban kérdésekre" érdemben nem szoktunk válaszolni ezzel javasolt a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagyha a közszférában dolgozik a MÁK ISZI-hez fordulni ekként:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Megértését köszönjük. (The team.)

cincinnatus # e-mail 2016.06.30. 09:34

bozsa 2016.06.28. 16:26
Tisztelt Szakértő,
azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy családi okok miatt vissza kell mennem dolgozni GYED-ről, kislányom anyai nagymamája elmehet e a kislánnyal GYED-re, ha nem tudnám megoldani gyermekem bölcsődében való elhelyezését.
Ill. ennek milyen feltételei lennének, vagy csak GYES-re mehet el a kislánnyal. Valamint az is érdekelne, hogy ha jogosult lenne a nagymama a GYED-re, akkor annak az összegét kinek a keresete alapján állapítják meg. (én vagy a nagymama)
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel Bajcsai Józsefné

T Kérdező!

Nem, GYED-re csak az apa, vagy az anya mehet el, a nagyi nem!

Ha a GYED-et az anya veszi igénybe annak összegét az anya béréből, ha az apa, akkor az apa jövedelméből számolják ki. (Feltéve, hogy a szükséges feltételekkel -fennálló munkaviszony, 365 nap bizt idő- rendelkezik.)

Igen, az alacsonyabb összegű GYES-t az anya/apa lemondó nyilatkozata alapján, helyettük nagymama is igénybe veheti, de csak a gyermek 1 éves korától. Lásdd lent!

(Ekkor viszont a szülő nem kaphat GYED-et!)

Jó, ha tudja, hogy a GYED mellett immár korlátlanul lehet dolgozni, azaz ha Ön GYED-en van, (kapja a GYED összegét) mellette dolgozhat és kaphatja a fizetését is.

Vagy, ha úgy döntenek, hogy a GYED-et nem az anya, hanem az apa veszi igénybe az apa kaphatja a GYED-et és kaphatja a fizetését is.

Ha a bölcsődét nem tudja megoldani a nyugdíjas nagyi is vigyázhat a gyermekre, Ő viszont ez esetben nem jogosult TB ellátásra.

(Gondolom így jobban járnának, mintha a nagyi lenne GYES-en és kapná a bruttó 28.500 Ft-os GYES-t.)

A nagymama GYES feltételeit itt találja:

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

20/A. § (1) A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha

  1. a gyermek az első életévét betöltötte,
  1. a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
  2. a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
  1. a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ennek módját lásd az előző válaszok végén.

Melinda1980 # e-mail 2016.06.29. 13:30

Tisztelt Szakértő,

az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:

Jelenleg gyesen vagyok kislányommal, aki novemberben tölti a 3. évét. Kiderült, h a kistesó úton van...kérdésem arra irányul, h anyagilag hogyan járnék a legjobban.

Az első gyermek születése előtt 10 évet dolgoztam folyamatosan, magas bejelentett bérrel multinál.

Táppénzre vétel előtt érdemes visszamenni dolgozni, vagy szabadságot kivenni h újra aktív állományba kerüljek? Máshogy számolódna így a táppénz összege, mintha gyesről mennék táppénzre? Ha igen hány napot, kell eltölteni aktív állományban?
Ha aktív állományból megyek táppénzre jól tudom, h a gyesem is megmaradna?

Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel Kovács Melinda

bozsa # e-mail 2016.06.28. 16:26

Tisztelt Szakértő,

azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy családi okok miatt vissza kell mennem dolgozni GYED-ről, kislányom anyai nagymamája elmehet e a kislánnyal GYED-re, ha nem tudnám megoldani gyermekem bölcsődében való elhelyezését. Ill. ennek milyen feltételei lennének, vagy csak GYES-re mehet el a kislánnyal. Valamint az is érdekelne, hogy ha jogosult lenne a nagymama a GYED-re, akkor annak az összegét kinek a keresete alapján állapítják meg. (én vagy a nagymama)

Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel Bajcsai Józsefné

cincinnatus # e-mail 2016.06.28. 09:51

Borostyánka 2016.06.27. 21:28
Tisztelt Szakértő!
Az alábbiakban kérném a tanácsát, segítségét:

Jelenleg gyeden vagyok a 8 hónapos babával, lenne most egy munkám ami 2 hónapig (július, augusztus) tartana.
Ez a projekt a korábbi munkáltatómtól teljesen független, más jellegű munkavégzés.
Hogyan kell nekem, mint magánszemély és milyen formában szerződnöm erre a 2 hónapos megbízásra?
A családtámogatási és társadalombiztosítási főosztály ill. az adóhatóság felé kell ezt a munkavégzést előre jeleznem, vagy elég az adóbevallásnál a keresett összeg után adóznom?
Köszönöm a figyelmet és a segítséget!

GYED mellett akár a jelenlegi, akár egy másik munkáltatónál is korlátlanul dolgozhat azzal, hogy az új jogviszony létesítéséről a jelenlegi munkáltatót az Mt. szerint tájékoztatnia kell.

Mt. 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Amennyiben megbízásról van szó, úgy a Polgári Törvénykönyv szerinti módon köthet megbízási szerződést, létesíthet megbízási jogviszonyt.

Lásd 2013. évi V. törvény 6:272. § - 6:280. §

Nem, a GYED melletti munkavégzést a folyósító szerv felé bejelenteni nem kell.

Igen, a Tbj. 5. § g) szerinti biztosítási jogviszonyt eredményező megbízási jogviszonyt az általános szabályok szerint a megbízónak be kell jelentenie, a közterheket le kell vonnia, azt meg kell fizetnie. (Önnek csak adóbevallási kötelezettsége keletkezik. Ügyeljen a 10%-os költséghányad szabályra.)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

cincinnatus # e-mail 2016.06.28. 09:16

Leevi 2016.06.27. 15:40
Sziasztok!
Szerintetek, ha valaki keresőképtelen akkor ezen időszak alatt dolgozhat-e megbízási szerződés alapján máshol? Kell-e erről értesítenie a munkáltatóját, illetve az OEP-et (1997. évi LXXXIII tv. 80.§ (3) bek. alapján)?

Tegyünk különbséget aközött, hogy két egyidejűleg fennálló jogviszonya van, vagy van egy munkaviszonya, amelyben keresőképtelen és ez időszak alatt szeretne új jogviszonyt létesíteni.

Első esetben előfordulhat, hogy az egyikben keresőképtelen, a másikban viszont nem.

Pl. Törött bal kézzel a Tatabányai bányában vájárként nem tud dolgozni, azaz ebben a jogviszonyában keresőképtelen.

Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a vájárképző iskolában, óraadó tanárként, megbízási jogviszonyban ne oktathatna, hiszen ezen munkakört törött (begipszelt) kézzel is el tudja látni (beszélni törött kézzel is lehet), azaz ebben a jogviszonyában nem keresőképtelen.

Ugyanez a másik esetre is igaz azzal, hogy ha már van egy fennálló munka jogviszonya az Mt. szerint minden további jogviszony létesítéséről a munkáltatót tájékoztatni kell.

Mt. 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

(Egy új jogviszony létesítése lényeges körülmény!)

A TB felé azt, hogy kk. ideje alatt egy másik jogviszonyban dolgozik jelenteni nem kell, mert az Ebtv. 47. § (2) taxációjában ez nem szerepel.

Más a helyzet a CSED-nél, ahol kizáró ok a CSED melletti bármilyen jogviszonyban történő munkavégzés. Lásd Ebtv. 41. § (1) b).

Egy hasonló, de mégis kicsit más jogeset TIT alapon:

A határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalót keresőképtelen állományba került, amelynek tartama alatt a munkáltató tudomására jutott, hogy ez alatt egy ifjúsági táborban egy alkalommal kézműves foglalkozást vezetett, illetve állásinterjúkra, meghallgatásokra járt, ezért a munkáltató a munkavállaló unkaviszonyát erre hivatkozva, azonnali hatállyal megszüntette.

A Kúria megállapította, hogy

  • a keresőképtelenség orvos szakmai kérdés,
  • a munkáltató nem kezdeményezte dolgozója keresőképtelenségének felülvizsgálatát,
  • a munkavállaló nem köteles tájékoztatnia a munkáltatóját az álláskeresés okairól, mivel az a magánszférájába tartozó, döntési szabadságát érintő kérdés. (Mfv. I. 10.423/2015/4.)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Borostyánka # e-mail 2016.06.27. 21:28

Tisztelt Szakértő!

Az alábbiakban kérném a tanácsát, segítségét:
Jelenleg gyeden vagyok a 8 hónapos babával, lenne most egy munkám ami 2 hónapig (július, augusztus) tartana. Ez a projekt a korábbi munkáltatómtól teljesen független, más jellegű munkavégzés. Hogyan kell nekem, mint magánszemély és milyen formában szerződnöm erre a 2 hónapos megbízásra? A családtámogatási és társadalombiztosítási főosztály ill. az adóhatóság felé kell ezt a munkavégzést előre jeleznem, vagy elég az adóbevallásnál a keresett összeg után adóznom?

Köszönöm a figyelmet és a segítséget!

Leevi # e-mail 2016.06.27. 15:40

Sziasztok!

Szerintetek, ha valaki keresőképtelen akkor ezen időszak alatt dolgozhat-e megbízási szerződés alapján máshol? Kell-e erről értesítenie a munkáltatóját, illetve az OEP-et (1997. évi LXXXIII tv. 80.§ (3) bek. alapján)?

Zengőbérci # e-mail 2016.06.27. 09:35

K.Dory 2016.06.25. 09:58

Tisztelt Szakértő!

Megkaptam végre az OEP levelét!
A lényege hogy " a foglalkoztató helyes összegben állapította meg az Ön részére a gyermekgondozási díjat"

Az indoklása az hogy mivel 2014. dec. 10-től 18-ig táppénzen,
2014 dec 19-től veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen (9 es kóddal) voltam aztán pedig 2015 aug 10-től 2016 jan 24-ig csecsemőgondozási díjon, így nincs " TÉNYLEGES JÖVEDELMEM"

Akkor most azért nem kapom meg a max gyedet, mert veszélyeztetett terhes voltam?????
Ezt jól értelmezem?

És ráadásul, 2013. november 16-tól nézték a jogviszonyomat, de én 2013 május 15-én kezdtem (igaz csak próbaidős szerződéssel)

Akkor most hiába volt jó fizetésem mégis 60 ezer ft-ot kapok csak még itthon vagyok a lányommal???

Sajnos nem tudom bemásolni a levelet, de ha már lenyugodtam egy kicsit akkor megpróbálom begépelni.
Köszönettel: K D.

Tisztelt K D!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak kiszámításával kapcsolatos jogszabályok viszonylag bonyolultak, azok az utóbbi években évente kétszer is változtak, ami álláspontom szerint sérti a jogbiztonság és a kiszámíthatóság követelményét.

Mint ahogyan azt már többször jeleztük az Ön által közölt adatok, illetve a szükséges okmányok alapján kérdéseire érdemben válaszolni nem lehet.

Bejegyzése szerint panaszát a TB ellenőrök kivizsgálták, a megállapításukról tájékoztatták, azt indokolták.

Amennyiben az az Ön számára nem érthető, úgy kérdéseivel az eljáró ellenőrökhöz, vagy fordulhat, mivel a tények ismeretében ők tudnak Önnek teljeskörű felvilágosítást adni.

Egyebekben Önnek az ellátás megállapításakor biztosították a jogorvoslat (fellebbezés), illetve a bírósághoz való fordulás lehetőségét, a túl alacsony összeget ekkor kellett volna vitatnia.

Nem tudom, hogy miért 2013. november 16-tól nézték a jogviszonyát, miközben 2013 május 15-én kezdett el dolgozni, ugyanis a próbaidőnek nincs jelentősége, azt ugyanúgy be kell jelenteni, azon jövedelmek után ugyanúgy be kell fizetni a közterheket.

Csak ismételni tudom, hogy kérdéseire a kifizetőhely felügyeletét ellátó kormányhivatal társadalombiztosítási főosztályának munkatársai tudnak érdemi választ adni.

A hatályos jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van arra hogy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztályvezetőnél, vagy a kormánymegbízottnál.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait jelenleg ekként kell megállapítani:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

K.Dory # e-mail 2016.06.25. 09:58

Tisztelt Szakértő!

Megkaptam végre az OEP levelét!
A lényege hogy " a foglalkoztató helyes összegben állapította meg az Ön részére a gyermekgondozási díjat"

Az indoklása az hogy mivel 2014. dec. 10-től 18-ig táppénzen,
2014 dec 19-től veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen (9 es kóddal) voltam aztán pedig 2015 aug 10-től 2016 jan 24-ig csecsemőgondozási díjon, így nincs " TÉNYLEGES JÖVEDELMEM"

Akkor most azért nem kapom meg a max gyedet, mert veszélyeztetett terhes voltam?????
Ezt jól értelmezem?

És ráadásul, 2013. november 16-tól nézték a jogviszonyomat, de én 2013 május 15-én kezdtem (igaz csak próbaidős szerződéssel)

Akkor most hiába volt jó fizetésem mégis 60 ezer ft-ot kapok csak még itthon vagyok a lányommal???

Sajnos nem tudom bemásolni a levelet, de ha már lenyugodtam egy kicsit akkor megpróbálom begépelni.
Köszönettel: K D.

Jereván # e-mail 2016.06.21. 10:07

Tisztelt Szakértő!
Előzőleg írtam egy levelet, de a dátumokat elírtam benne, így ez a javított!
Jelenleg közfoglalkoztatottkènt dolgozom egy állami szervnél, és kiderült hogy terhes vagyok.
2017. Februárra vagyok kiírva.
2015-től jan-április 30ig majd
2015. szeptember- 2016.február 29.
2016. március 16- 2017 február 28ig szól a szerződésem.
Az a kérdésem lenne, hogy jogosult vagyok gyedre, csedre és ha igen mennyi ideig?
Azonban veszélyeztetett terhesnek nyilvánítottak és nem ajánlják hogy visszamenjek dolgozni, így a táppénz 60%-a járna és a tàppénz időszaka függetlenül a táppénz előzményemtől jár a 9 hónapra?
És ez a tàppénz időtartama beleszámít a gyed folyósításának időtartamába?
Köszönöm előre a segítségét és a válaszát!
Üdvözlettel: Kiscsillag89

  • Csed-re főszabály szerint akkor jogosult, ha a szülés időpontjában biztosított, azaz fennáll a közfoglalkoztatási jogviszonya és a szülést megelőző két éven belül van (lesz) 365 nap biztosításban töltött napja.
  • (Az Ön által közölt adatok alapján mindkét feltételnek megfelel.)
  • Csed-re 168 napig,GYED-re pedig majd azt követően a 169. naptól a gyermek két éves koráig lesz jogosult.
  • Nem, 60%-os táppénz csak annak jár, aki rendelkezik 2 év folyamatos biztosításban töltött idővel. Mivel Önnek nincs 2 év folyamatos biztosításban töltött ideje csak 50%-os táppénzre jogosult.
  • Nem, a táppénz előzmény –főszabály szerint- csökkenti a táppénzre való jogosultság időtartamát.
  • Igen, a munkaviszony fennállása alatti táppénzes napok beszámítanak a csed-hez és a gyed-hez szükséges 365 nap biztosítási időbe.

További kérdéseivel -tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatottak a MÁK ISZI-hez tartoznak- a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához fordulhat.


Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

kiscsillag89 # e-mail 2016.06.21. 07:06

Tisztelt Szakértő!

Előzőleg írtam egy levelet, de a dátumokat elírtam benne, így ez a javított!

Jelenleg közfoglalkoztatottkènt dolgozom egy állami szervnél, és kiderült hogy terhes vagyok. Februárra vagyok kiírva. 2015-től jan-április 30ig majd 2015. szeptember- február 29. 2016. március 16- 2017 február 28ig szól a szerződésem. Az a kérdésem lenne, hogy jogosult vagyok gyedre, csedre és ha igen mennyi ideig? Azonban veszélyeztetett terhesnek nyílvánítottak és nem ajánlják hogy visszamenjek dolgozni, így a táppénz 60%-a járna és a tàppénz időszaka függetlenül a táppénz előzményemtől jár a 9 hónapra? És ez a tàppénz időtartama beleszámit a gyed folyósításának időtartamába?
Köszönöm előre a segítségét és a válaszát!
Üdvözlettel: Kiscsillag89

kiscsillag89 # e-mail 2016.06.20. 21:30

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg közfoglalkoztatottkènt dolgozom egy állami szervnél, és kiderült hogy terhes vagyok. Februárra vagyok kiírva. 2015-től jan-április 30ig majd 2015. szeptember- február 29. 2015. március 16- 2016 február 28ig szól a szerződésem. Az a kérdésem lenne, hogy jogosult vagyok gyedre, csedre és ha igen mennyi ideig? Azonban veszélyeztetett terhesnek nyílvánítottak és nem ajánlják hogy visszamenjek dolgozni, így a táppénz 60%-a járna és a tàppénz időszaka függetlenül a táppénz előzményemtől jár a 9 hónapra? És ez a tàppénz időtartama beleszámit a gyed folyósításának időtartamába?

Köszönöm előre a segítségét és a válaszát!

Üdvözlettel: Kiscsillag89

xilviyo # e-mail 2016.06.20. 17:53

Tisztelt Szakértő!

A gyermekem két éves kora betöltésével bejelentettem, hogy kérem a fizetés nélküli szabadságom megszakítását és szeretnék visszatérni a munka világába. A megbeszélésen azt a választ kaptam, hogy a munkaköröm megváltozott (papíron), ezért nem áll módjukba visszavenni. De nagyon rendesek és felajánlották, hogy 4 órában visszavesznek (egy végzettségemnek, tapasztalatomnak és gyakorlatomnak nem megfelelő) egy pozícióba. :-) Érdeklődnék, hogy ha ezt nem fogadom el, milyen jogkövetkezményekkel kell számolnom. 20 éve vagyok a cégnél. Javasolták, hogy menjek el GYES-re és pályázzak mellette. Régen úgy volt, hogy kötelesek visszavenni (határozatlan munkaidejű a szerződésem), ha nem tudják biztosítani akkor felmentenek a munkavégzés alól és távolléti díjat fizetnek, majd 1 hónap múlva hirtelen találnak mégis valami munkát. Multicégről van szó. Köszönöm válaszát.

pazs #   2016.06.20. 15:16

Persze.

nabalazs # e-mail 2016.06.20. 13:56

Kedves Szakértő!

Az iránt érdeklődnék, hogy amennyiben GYES alatt feleségem új munkát kapna, és azzal a munkáltatójával, ahonnan elment szülni közös megegyezéssel megszüntetik a munkaszerződést, ekkor a feleségemnek ezt írásban kell kérelmeznie régi munkáltatója felé?

Köszönöm

Nagy Balázs

intentio # e-mail 2016.06.16. 15:28

Ada0101 2016.06.13. 12:45

Kedves Szakértő!
Szeretném kérni a segítségét. Jelenleg GYED-en vagyok itthon 2015.08.21-én született kisfiammal. Határozatlan idejű szerződéssel, kormánytisztviselő vagyok 2007 óta.
Szeretném tisztán látni hogyan alakulna a táppénz, a CSED és azt követően a GYED?...

T. Kérdező!

Tekintettel arra, hogy kormánytisztviselő kérdéseire részletes és érdemi választ a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája tud adni.


Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

intentio # e-mail 2016.06.16. 15:24

Bubi32 2016.06.13. 15:09
Tisztelt Szakértő!
Kedvezményszabállyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Jelenlegi munkahelyemen 2011. augusztus 1 óta dolgozom folyamatosan. 2015.07.14-én megszületett a fiam, aki után CSED-et, most jelegleg GYED-et kapok. Most 11 hónapos a fiam. Szeretnénk mégegy gyereket, akit reméljük idén összejön és 2017-ben meg is születik.
Ha maradok a jelenlegi munkahelyemen fizetés nélküli szabadságon és vállalok egy másik munkáltatónál egy 4 órás munkát, akkor az én esetemben érvényesül a csed kedvezményszabály (hogy ugyanannyi a második gyerek után is az ellátás alapja, mint az első után volt?)

T.Kérdező!

1. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

2. Az ellátásra való jogosultságot és az ellátás összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni, azaz ha vállal egy másik munkáltatónál egy 4 órás munkát az ellátásra való jogosultságot és az ellátás összegét mindkét jogviszonyban –a másik munkaviszonytól függetlenül- kell megvizsgálni, megállapítani.

3.További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Bado # e-mail 2016.06.16. 12:29

Tisztelt Szakértő! Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni:
2012. óta dolgozom egy állami bölcsődében. Idén, 2016. évben 12.04-án fog megszületni a gyermekem. Jelenleg még dolgozom, 2016.09.04-ig.
2016.09.05-11.06-ig veszélyeztetett táppénzen leszek, majd, 2016.11.07-től CSED-re fogok menni.
A munkáltató biztosít cafetériát az idei évben, viszont állítása szerint sem a veszélyeztetett tp-re, sem a CSED idejére nem jár cafetéria, mert hiányzásnak számít. A tp-t még értem, de a CSED elvileg munkában töltött időnek számít, vagy nem?
A kérdésem, hogy a fenti hiányzásokra jár-e cafetéria, ha a szabályzatban csak az a kikötés, hogy GYED és GYES idejére, valamint "munkavégzés alóli kötelezettség mentesítése" esetén nem illeti meg a dolgozót a béren kívüli juttatás.
Vagy jogosan akar visszakérni kb. 3,5 hónap összegű juttatást?
Előre is köszönöm a segítséget.
Tisztelettel:
Egy kismama

Bubi32 # e-mail 2016.06.13. 15:09

Tisztelt Szakértő!

Kedvezményszabállyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Jelenlegi munkahelyemen 2011. augusztus 1 óta dolgozom folyamatosan. 2015.07.14-én megszületett a fiam, aki után CSED-et, most jelegleg GYED-et kapok. Most 11 hónapos a fiam. Szeretnénk mégegy gyereket, akit reméljük idén összejön és 2017-ben meg is születik.

Ha maradok a jelenlegi munkahelyemen fizetés nélküli szabadságon és vállalok egy másik munkáltatónál egy 4 órás munkát, akkor az én esetemben érvényesül a csed kedvezményszabály (hogy ugyanannyi a második gyerek után is az ellátás alapja, mint az első után volt?)

Ada0101 #   2016.06.13. 12:45

Kedves Szakértő!
Szeretném kérni a segítségét. Jelenleg GYED-en vagyok itthon 2015.08.21-én született kisfiammal. Határozatlan idejű szerződéssel, kormánytisztviselő vagyok 2007 óta. Tervezzük a 3. gyermekünket (az első már 4 éves múlt). Idén szeptembertől visszamennék dolgozni, kivenném a felgyűlt, majd 2 hónap szabadságot. Remélhetően addig vagy ezalatt már várandós lennék. Mivel az előző kettő császáros baba, veszélyeztetett terhességi táppénzre mennék. A kicsi születésétől kezdeném a CSED-et.
Az alábbi ellátásokban részesültem:
2015. júl. 13-tól 2015 aug. 20-ig táppénz,
2015. aug. 21-től 2016. febr. 3-ig CSED,
2016. febr.4-től GYED.

Szeretném tisztán látni hogyan alakulna a táppénz, a CSED és azt követően a GYED?

  1. A táppénz a kedvezmény szabály szerint a jelenlegi GYED határozatban szereplő naptári napi alap (nem a 70% és nem a GYED maximum) alapján lenne számolva, de maximum a TP plafon?
  2. A CSED az ugyanannyi lenne, mint amennyit az előző gyermekem után kaptam (2015. aug. 21-től 2016. febr. 3-ig)?
  3. A GYED annyi lenne, mint jelenleg?
  4. Veszélyeztetett terhességi táppénz mellett jár-e a GYED extra, amennyiben visszamegyek dolgozni és a szabadságomat is kiveszem?
  5. Amennyiben jár a GYED extra, legkésőbb a táppénz lejártának napjával ismét GYED-ként kell igényelnem?
  6. Amennyiben nem jár a GYED extra táppénz alatt, a férjem igényelheti munkába térésem napjától, ha én lemondok a GYED-ről?

Válaszát előre is köszönöm, Adrienn

sortie # e-mail 2016.06.10. 11:13

esyter 2016.06.09. 18:54

Tisztelt Fórumozók,

Munkahelyet készülök váltani, és az új helyen azt a fizetési megoldást ajánlották fel, hogy főállásban, napi 8 órában alkalmaznának, de csak pl. bruttó 150ezer Ft-ra bejelentve, a fizetés többi részét pedig KATA-sként számláznám a cégnek (úgy, hogy az éves számlázott összeg ne érje el a 6 millió Ft-ot). Ezzel kapcsolatban olyan aggályaim vannak, hogy
mi történik akkor, ha pl betegszabadságra megyek (mi alapján kapok és mennyi táppénzt),
mi történik akkor, ha szülési szabadságra megyek (megintcsak mi alapján kapom a CSED-et és a GYED-et, és mennyit), illetve
mi lesz hosszú távon a nyugdíjammal?

Mindezeknél a juttatásoknál csak az a bruttó 150ezer Ft-os fizetés fog számítani, amire bejelentenek, vagy beleszámít az is, hogy mennyit számlázok ki nekik KATA-sként?

Segítségeteket előre is köszönöm!

Esyter

Röviden: Igen, mindezeknél a juttatásoknál csak az a bruttó 150ezer Ft-os fizetés fog számítani.

Hosszabban:

A KATA-s vállalkozóra speciális szabályok érvényesek!

Ezen belül is különbséget teszünk a "főállású" KATA-s és a heti 36 órás munkavégzés melletti KATA-s vállalkozó között.

Utóbbiak a KATA-s jogviszonyban nem biztosítottak, így semmilyen eb. pénzellátásra nem jogosultak.

Táppénzt, csed-et, gyed-et tehát csak a főállású (munkaviszonyos) jövedelme alapján, az általános szabályok szerint kaphat.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat, illetve az "adó" adó és pénzügyi szaklap XXX. évfolyam 2016/3. számában olvashat, ahol megjelent egy, a kisadózó vállalkozók táppénzével kapcsolatos, 5 oldalas, példákat is tartalmazó összefoglaló Soltész Lászlóné (OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály szakmai koordinátora,kormánytisztviselője) neve alatt.

(A szaklap nagyobb könyvtárakban megtalálható, vagy könyvtárközi kölcsönzéssel kivehető.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )