Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Jusztasz # e-mail 2016.02.05. 12:32

Esthajnal002 2016.02.04. 19:50

Jusztasz köszönöm a választ!
Nem közszférában dolgozom, de a MÁK utalja a fizetésem. Még egy utolsó kérdés. :)
Novemberben is gyápon voltam. De akkor nem lett leállitatva a fizetésem. Igy tárgyhónapban több fizetést kaptam, következő hónapban pedig teljes fizetést. Nem lesz ebből baj, hogy semmit nem vontak le?

Idő kérdése és elvileg kiderül.

Az államkincstárnál a KIR3 szerinti utólagos térítményezés miatt gyakran előfordul(t), hogy pl. a szülő nőtől a munkabér túlfizetést csak a GYED lejártakor (azaz 2 év múlva) követelték vissza.

A KIRA bevezetésével ez a probléma meg fog szűnni, van/lesz helyette viszont más, pl. ez:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Esthajnal002 # e-mail 2016.02.04. 19:50

Jusztasz köszönöm a választ!
Nem közszférában dolgozom, de a MÁK utalja a fizetésem. Még egy utolsó kérdés. :)
Novemberben is gyápon voltam. De akkor nem lett leállitatva a fizetésem. Igy tárgyhónapban több fizetést kaptam, következő hónapban pedig teljes fizetést. Nem lesz ebből baj, hogy semmit nem vontak le?

Jusztasz # e-mail 2016.02.04. 13:46

Esthajnal002 # e-mail Jelentem! 2016.02.04. 12:45

Tisztelt Szakértő!

6 napig GYÁP-on voltam a fiammal. Kevesebb fizetést kaptam ebben a hónapban. Arra a 6 napra leállították a fizetésem igy a brutto 79155 ft helyett 60ezer valamennyi lett a bruttom. Ez igy jogszerű? Novemberben amikor szintén GyÁP-on voltam 5 napig, akkor nem lett leállítva a fizetésem. Nem értem a dolgot.

Segitségét előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Ha a közszférában dolgozik, akkor jogszerű.

Eddig a KIR3 programmal a MÁK un. utólagos térítményezéssel számfejtett. Tárgyhónapban -hiába táppénzen volt- megkapta a teljes bérét, majd a követekező havi fizetéséből vonták le a táppénz idejére járó munkabérét és egyben kifizették a táppénzt.

2016-tól ez megszűnt. Aki tárgyhóban pl. táppénz miatt távol van az azokra a napokra nem kap munkabért. Majd miután leadja az orvosi igazolásokat a MÁK a beérkezést követő 18 napon belül leszámfejti azt.

A MÁK átálással kapcsolatban javaslom elolvasni az itt található bejegyzéseket:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Esthajnal002 # e-mail 2016.02.04. 12:45

Tisztelt Szakértő!

6 napig GYÁP-on voltam a fiammal. Kevesebb fizetést kaptam ebben a hónapban. Arra a 6 napra leállították a fizetésem igy a brutto 79155 ft helyett 60ezer valamennyi lett a bruttom. Ez igy jogszerű? Novemberben amikor szintén GyÁP-on voltam 5 napig, akkor nem lett leállítva a fizetésem. Nem értem a dolgot.

Segitségét előre is köszönöm!

Jusztasz # e-mail 2016.02.04. 11:43

tepi28 2016.02.02. 21:00

Köszi a választ Jusztasz.
De a kérdésem az lenne hogy minek az 50-60 % át kapja. A bruttó vagy a nettó fizetésének?

És még az is hogy ezekre a hónapokra ugyan úgy fizetnie kell az öszes járulékot mintha dolgozna?

  • A bruttó fizetésének.
  • Azokra a napokra, amely alatt táppénzben részesült a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn.

Tbj. 29. § (4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

  1. táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

Ebtv. 48. § (7) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben 50%-a azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Jusztasz # e-mail 2016.02.04. 11:11

Tisztelt Szakértő!

Igen külön külön tudom a törvényt, de az a munkáltató, aki GYED mellet felvesz egy munkavállalót. Ott a munkavállaló 1 hónap múlva mondhatja, hogy a gyerek nem bírja az ovit? Illetve a munkáltató elbocsáthatja? Vagy védett?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Fédra

  • Miért ne mondhatná, ha igaz?
  • Mt. 65. § (1) (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
  1. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

tartama alatt.

Hangsúlyos a tartama alatt szó!

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

  • Próbaidő alatt természetesen jogszerűen megszüntetheti a jogviszonyt.
tepi28 # e-mail 2016.02.02. 21:00

Köszi a választ Jusztasz.
De a kérdésem az lenne hogy minek az 50-60 % át kapja. A bruttó vagy a nettó fizetésének?

És még az is hogy ezekre a hónapokra ugyan úgy fizetnie kell az öszes járulékot mintha dolgozna?

Fédra1000 # e-mail 2016.02.02. 19:22

„Fédra1000 2016.02.02. 06:14
Tisztelt Szakértők!
A jelenlegi munkaviszonyom 2016.02.29-én megszűnik felszámolás miatt.
Én jelenleg GYED-en vagyok.
Úgy néz ki, hogy 2016.03.01-től új állásom lenne.
Kérdésem az lenne ha kiderül, hogy a gyermekem nem bírja a bölcsit, akkor itt is jogosult leszek szülési szabadságra a gyerek 3 éves koráig?
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Fédra

Tisztelt Kérdező!

  • Igen, aki a GYED mellett dolgozik a gyermekét elhelyezheti bölcsődében.

    Igen, ha a gyermekét nem tudja megfelelően elhelyezni (bölcsőde, nagyi, szomszéd stb.), akkor kérhet fizetésnélküli szabadságot.

Munka törvénykönyve: 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Tisztelt Szakértő!

Igen külön külön tudom a törvényt, de az a munkáltató, aki GYED mellet felvesz egy munkavállalót. Ott a munkavállaló 1 hónap múlva mondhatja, hogy a gyerek nem bírja az ovit? Illetve a munkáltató elbocsáthatja? Vagy védett?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Fédra

Jusztasz # e-mail 2016.02.02. 14:30

Henipetya 2016.02.01. 17:14
Tisztelt Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben eladóként dolgozom egy ruházati üzletben és 6 hónapja (180 napja) be vagyok jelentve 8 órás munkaviszonyban havi br. 122.000ft-ra, és megtudtam, hogy terhes vagyok, kirúghat-e a munkáltató egy esetleges bejelentéskor???

Rendes felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt.

Mt. 65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

(2) A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

  1. a várandósság,
  2. a szülési szabadság,
  1. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
  2. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  3. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap38

tartama alatt.

Az orvosom szerint veszélyeztetett terhesnek számitok, ami miatt egy héten belül abba kell hagynom a munkát...
Mikortól jár számomra a táppénz

Ha veszélyeztetett terhes a keresőképtelenség első napjától jogosult táppénzre.

(fizetésem hány százaléka)

Ha nincs előtte figyelembe vehető jogviszonya a táppénz mértéke 50% és legfeljebb annyi napig kaphat táppénzt, ahány folyamatos biztosításban töltött nappal rendelkezik a keresőképtelenség 1. napjáig.

és mikortól a Gyes, Gyed???

Főszabály szerint a szülés napjától kaphat csed-et és az azt követő 169. naptól gyed-et.

Milyen papirokat kell beszereznem a juttatások igényléséhez???
Köszönettel: Henriett

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Jusztasz # e-mail 2016.02.02. 14:21

tepi28 2016.02.01. 21:06
Sziasztok
Meg tudnátok mondani hogy egy vállalkozó (fodrász) ha nem tud dolgozni és táppénzre jogosult akkor ő is a bruttó fizetése 60% át kapja meg arra a hónapra ? Vagy ő nem kap semmit mert vállalkozó már ilyet is hallottam.

T. Kérdező!

-A főállású egyéni vállalkozó keresőképtelensége esetén jogosult táppénzre, melynek mértéke 50, vagy 60%.

  • A KATA-s vállalkozó esetében vannak eltérő szabályok. Pl. az a KATA-s vállalkozó akinek van egy legalább heti 36 órás jogviszonya a KATA-s jogviszonyából táppénzre nem jogosult.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Jusztasz # e-mail 2016.02.02. 14:18

Fédra1000 2016.02.02. 06:14
Tisztelt Szakértők!
A jelenlegi munkaviszonyom 2016.02.29-én megszűnik felszámolás miatt.
Én jelenleg GYED-en vagyok.
Úgy néz ki, hogy 2016.03.01-től új állásom lenne.
Kérdésem az lenne ha kiderül, hogy a gyermekem nem bírja a bölcsit, akkor itt is jogosult leszek szülési szabadságra a gyerek 3 éves koráig?
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Fédra

Tisztelt Kérdező!

-Igen, aki a GYED mellett dolgozik a gyermekét elhelyezheti bölcsődében.

  • Igen, ha a gyermekét nem tudja megfelelően elhelyezni (bölcsőde, nagyi, szomszéd stb.), akkor kérhet fizetésnélküli szabadságot.

Munka törvénykönyve: 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Fédra1000 # e-mail 2016.02.02. 06:14

Tisztelt Szakértők!

A jelenlegi munkaviszonyom 2016.02.29-én megszűnik felszámolás miatt. Én jelenleg GYED-en vagyok. Úgy néz ki, hogy 2016.03.01-től új állásom lenne. Kérdéséem az lenne ha kiderül, hogy a gyermekem nem bírja a bölcsit, akkor ittt is jogosult leszek szülési szabadságra a gyerek 3 éves koráig? Védetséget is élveznék?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Fédra

tepi28 # e-mail 2016.02.01. 21:06

Sziasztok

Meg tudnátok mondani hogy egy vállalkozó (fodrász) ha nem tud dolgozni és táppénzre jogosult akkor ő is a bruttó fizetése 60% át kapja meg arra a hónapra ? Vagy ő nem kap semmit mert vállalkozó már ilyet is hallottam.

Henipetya # e-mail 2016.02.01. 17:14

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben eladóként dolgozom egy ruházati üzletben és 6 hónapja (180 napja) be vagyok jelentve 8 órás munkaviszonyban havi br. 122.000ft-ra, és megtudtam, hogy terhes vagyok, kirúghat-e a munkáltató egy esetleges bejelentéskor???
Az orvosom szerint veszélyeztetett terhesnek számitok, ami miatt egy héten belül abba kell hagynom a munkát...
Mikortól jár számomra a táppénz (fizetésem hány százaléka) és mikortól a Gyes, Gyed???
Milyen papirokat kell beszereznem a juttatások igényléséhez???

Köszönettel: Henriett

Jusztasz # e-mail 2016.02.01. 15:37

Molnár092 2016.01.29. 17:45
Jo estét kívánok én azután érdeklődnék hogy a jelenlegi munkámban be vagyok jelentve az előzőbe is be voltam hogy a kettőnek az összegéből fogják számolni a csedenet most 98 000 Ft-ra vagyok bejelentve az előző munkahelyemen is annyira voltam azt szeretném megkérdezni hogyha ha ez év augusztusában megyek szülni akkor augusztustól visszaszámolva kell számolni a 180 napot és úgy kell 70 %-ot nézni ?köszönöm

Tisztelt Kérdező!

-Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

  • Az ellátást főszabály szerint nem közvetlenül a szülés napjától visszafelé eső 180 napi jövedelemből, hanem a jogosultságot (szülést) közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből számítják.
Jusztasz # e-mail 2016.02.01. 15:24

Judith1982
2016.02.01. 13:23
Tisztelt Szakértö!

Jelenleg gyeden vagyok 2.gyermekemmel,s 3.gyermekemet várom.
Munkáltatóm felszámolás alatt.

Jelenleg terhességem miatt a bölcsöde felvenné gyermekem.ekkor le kell mondanom a gyedröl.
Kérdésem,ha lemondok a gyedröl pl 2.án, 3tól én elmehetek táppénzre?
Apuka igényelheti a fentmaradó gyedet?

Válaszát elöre is köszönöm.

Tisztelt Kérdező!

Az Ebtv. 42/C. § (1) értelmében: Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

  1. a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

Ebből következik, hogy nem jogosult GYED-re, ha a gyermekét bölcsődébe adja, kivéve ha ezt azért teszi, mert a GYED mellett dolgozik.

Igen, a GYED-et választásuk szerint akár az apa, akár az anya igénybe veheti.

Igen, aki ugyanazon jogviszony alapján GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások közül választhat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Jusztasz # e-mail 2016.02.01. 15:15

Laly 2016.02.01. 14:15
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg közalkalmazotti munkakörben dolgozom, évente megújított határozott idejű szerződéssel, ami a nyáron fog lejárni.
Mivel előreláthatólag szeptember végén fogok szülni, így nem tartom valószínűnek, hogy meghosszabbítanák a szerződésemet, miután lejár a nyáron.
Ezen kívül őstermelőként is be vagyok jegyezve, onnan származó jövedelmem is van.
Ezek fényében a CSED (majd GYED) folyósítás feltételeiről szeretnék érdeklődni, melyre az elmúlt években ledolgozott és biztosított napok száma miatt egyébként jogosult lennék, azonban félek, hogy a határozott idejű szerződésem bonyolítja majd a dolgokat.
Hosszas utána-olvasás után úgy értelmeztem, hogy vagy a munkáltatótól, vagy munkaügyi központtól lehet igényelni ezeket a támogatásokat, de az utóbbitól csak akkor, ha részesülök álláskeresési támogatásban.
Viszont az őstermelői tevékenységem miatt gondolom nem kaphatok álláskeresési támogatást miután lejár a közalkalmazotti munkaviszonyom. A kérdésem az lenne, hogy hogyan biztosíthatom, hogy kapjak CSED-et és utána GYED-et? Lehet ezeket igényelni az őstermelői tevékenységem után is? Vagy esetleg a jelenlegi munkáltatómtól kérjem, még mielőtt a nyáron lejárna a szerződésem? Az is érdekelne, hogy ilyen esetben, ha az embernek több jövedelem-forrása is van, akkor melyik alapján igényelheti és melyik alapján számolják ezeket a támogatásokat?
Előre is köszönöm a választ!

Tisztelt Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy valóban biztosítottnak minősül. Azt, hogy az aki őstermelő jogosult-e álláskeresési járadékra a megszűnt munkaviszonya után sajnos nem tudom.)

Az Őstermelő a Tbj. 5. § értelmében csak az alábbi esetekben minősül biztosítottnak:

5. § (1) E törvény alapján biztosított

  1. a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,

    kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

Amelyik jogviszonyban jogosult, úgy abban a jogviszonyban –az Ebtv-ben rögzített számítási mód alapján- meg kell határozni annak összegét.

Ennek során a munkaviszonyban csak a munkaviszonyból származó jövedelmet, az őstermelői jogviszonyban csak az őstermelői jogviszonyból származó jövedelmet lehet figyelembe venni.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Jusztasz # e-mail 2016.02.01. 15:04

mirnus 2016.02.01. 14:36
Tisztelt Szakértő!
Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítségét:
2015. november 15-én szültem. A MÁK – kérésemre – már 2015. október 15-től folyósítja számomra a csedet, amelynek napi összegét 2015. október 8-án állapították meg.
Munkáltatóm, egy költségvetési intézmény, 2015. október közepén utalta ki számomra „a 2015. évre meghatározott időarányos feladatok elvégzéséért a III. negyedévi értékelési időszakban” címen részemre megállapított személyi juttatást (mozgóbért).
Esetemben a csed számításának alapjául szolgáló 180 napos időszak 2015. február 2. – 2015. július 31. Álláspontom szerint a csed összegébe bele kellene számítani a III. negyedévi mozgóbér időarányos (július hónapra jutó) részét, azaz a harmadát, hiszen a juttatást erre az időszakra tekintettel – igaz, utólag – kaptam. Ennek megfelelően kértem a MÁK-tól a csed összegének korrigálását, kérésemet azonban elutasították arra hivatkozva, hogy a juttatás október hónapban került kifizetésre, ezért a számítási időszakon kívül esik.
Kinek van igaza a MÁK-nak vagy nekem?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

A régi rendszeres és nem rendszeres jövedelem megkülönböztetésére vonatkozó szabályozás megszűnt.

Ennek értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

Ha és amennyiben a mozgóbér bevallása 2015. október hónapra történt, úgy az új szabályozás értelmében nem alapja 2015.10.15-én kezdődő ellátásnak, azaz jelen esetben a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek van igaza.

mirnus # e-mail 2016.02.01. 14:36

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítségét:
2015. november 15-én szültem. A MÁK – kérésemre – már 2015. október 15-től folyósítja számomra a csedet, amelynek napi összegét 2015. október 8-án állapították meg.
Munkáltatóm, egy költségvetési intézmény, 2015. október közepén utalta ki számomra „a 2015. évre meghatározott időarányos feladatok elvégzéséért a III. negyedévi értékelési időszakban” címen részemre megállapított személyi juttatást (mozgóbért).
Esetemben a csed számításának alapjául szolgáló 180 napos időszak 2015. február 2. – 2015. július 31. Álláspontom szerint a csed összegébe bele kellene számítani a III. negyedévi mozgóbér időarányos (július hónapra jutó) részét, azaz a harmadát, hiszen a juttatást erre az időszakra tekintettel – igaz, utólag – kaptam. Ennek megfelelően kértem a MÁK-tól a csed összegének korrigálását, kérésemet azonban elutasították arra hivatkozva, hogy a juttatás október hónapban került kifizetésre, ezért a számítási időszakon kívül esik.
Kinek van igaza a MÁK-nak vagy nekem?
Válaszát előre is köszönöm!

Laly # e-mail 2016.02.01. 14:15

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg közalkalmazotti munkakörben dolgozom, évente megújított határozott idejű szerződéssel, ami a nyáron fog lejárni. Mivel előreláthatólag szeptember végén fogok szülni, így nem tartom valószínűnek, hogy meghosszabbítanák a szerződésemet, miután lejár a nyáron. Ezen kívül őstermelőként is be vagyok jegyezve, onnan származó jövedelmem is van. Ezek fényében a CSED (majd GYED) folyósítás feltételeiről szeretnék érdeklődni, melyre az elmúlt években ledolgozott és biztosított napok száma miatt egyébként jogosult lennék, azonban félek, hogy a határozott idejű szerződésem bonyolítja majd a dolgokat. Hosszas utána-olvasás után úgy értelmeztem, hogy vagy a munkáltatótól, vagy munkaügyi központtól lehet igényelni ezeket a támogatásokat, de az utóbbitól csak akkor, ha részesülök álláskeresési támogatásban. Viszont az őstermelői tevékenységem miatt gondolom nem kaphatok álláskeresési támogatást miután lejár a közalkalmazotti munkaviszonyom. A kérdésem az lenne, hogy hogyan biztosíthatom, hogy kapjak CSED-et és utána GYED-et? Lehet ezeket igényelni az őstermelői tevékenységem után is? Vagy esetleg a jelenlegi munkáltatómtól kérjem, még mielőtt a nyáron lejárna a szerződésem? Az is érdekelne, hogy ilyen esetben, ha az embernek több jövedelem-forrása is van, akkor melyik alapján igényelheti és melyik alapján számolják ezeket a támogatásokat?

Előre is köszönöm a választ!

Judith1982 # e-mail 2016.02.01. 13:23

Tisztelt Szakértö!
Jelenleg gyeden vagyok 2.gyermekemmel,s 3.gyermekemet várom.Munkáltatóm felszámolás alatt.
Jelenleg terhességem miatt a bölcsöde felvenné gyermekem.ekkor le kell mondanom a gyedröl.Kérdésem,ha lemondok a gyedröl pl 2.án, 3tól én elmehetek táppénzre? Apuka igényelheti a fentmaradó gyedet?
Válaszát elöre is köszönöm.

Olivia2016 # e-mail 2016.01.30. 12:22

Tisztelt Szakértő!
Segítségét szeretném kérni az alábbiakban.
2015. július 10-én született a kislányom, dec. 24-éig részesültem csed-ben, majd folytatólagosan dec. 27-től esedékes a gyedem. Kislányom születését megelőző 2 éven belül 16 hónap biztosított jogviszonyom volt, ezért a 2015-ös jogszabálynak megfelelően csak 16 hónapig kapok ellátást, nem pedig a gyerekem 2 éves koráig.
Ez a jogszabály 2016. január 1-től módosult úgy, hogy függetlenül attól, hogy mennyi biztosított jogviszonya volt a szülőnek, automatikusan jár a gyed a gyerek 2 éves koráig.
Ezek alapján mivel az én gyedem folytatólagosan 2015. dec.27-től esedékes, 4 nap miatt maradok le az új, számomra kedvezőbb jogszabályi módosításról. Azaz 4 nap miatt elveszítek 8 hónap gyedet.
Az lenne a kérdésem, hogy igényelhetem- e a gyedemet 2016.jan.1-étől, hogy a számomra kedvezőbb elbírálásba essek?
Vagy mit tehetnék ennek érdekében?

Válaszát előre is köszönöm!

Liltim # e-mail 2016.01.29. 19:07

Tisztelt Szakértő!
Segítségedet szeretném kérni!
Határozatlan idejű szerződésem van a munkáltatómmal, 2013.februárig dolgoztam utána táppénzen voltam, majd 2013.júliusában született meg a kislányom! Jelenleg GYES-en vagyok ez év júliusig!
Tesót szeretnénk és a következő kérdéseim lennének:
1.Más fórumon azt olvastam, hogy ilyen esetben a legjobb megoldás, ha kikérem a benn maradt szabikat és szabiról egyből elmegyek táppénzre, és ebben az esetben egyszerre kapom júliusig a GYES-t is és a táppénzt is? Ez valóban így van? Illetve ez az első lépés?
2. Illetve mi alapján számolnák ki adott esetben a GYED-et a 2.gyermekre? Ugyanúgy az előző gyedem előtti bérem alapján,tehát kb. ugyan annyi lenne, mint az első gyermekemmel, vagy sokkal kevesebb?
Nagyon köszönöm!

Molnár092 # e-mail 2016.01.29. 17:45

Jo estét kívánok én azután érdeklődnék hogy a jelenlegi munkámban be vagyok jelentve az előzőbe is be voltam hogy a kettőnek az összegéből fogják számolni a csedenet most 98 000 Ft-ra vagyok bejelentve az előző munkahelyemen is annyira voltam azt szeretném megkérdezni hogyha ha e év augusztusában megyek szülni akkor augusztustól visszaszámolva kell számolni a 180 napot és úgy kell 70 %-ot nézni ?köszönöm

Jereván # e-mail 2016.01.29. 11:54

Beáta223 2016.01.29. 10:24
Tisztelt Szakértő!
Szeretnék segítséget kérni, hová fordulhatok, ha nem kapom a gyedet a munkáltatómtól (kincstár számfejt). A csedem november végén járt le. Január hónapban nem kaptam semmiféle ellátást, a munkáltatóm felé jeleztem, nem kaptam választ az okára a késedelemnek, és folyamatosan hitegettek, hogy le van számfejtve, utalnak, de semmi sem érkezett a számlámra. Mivel korábban is voltak gondjaim a munkáltatómmal, pl nem kaptam bérjegyzéket (emiatt a tavalyi évben jelentős adótartozásom is keletkezett, ami miatt nem tettem panaszt), a határozott idejű szerződésem is lejárt dec. 31-el, semmiféle papírt nem kaptam erről sem. Hová tudok panasszal fordulni, ha a munkáltatómnál nem reagálnak a problémámra? Köszönöm szépen!
H. Beáta

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben a munkáltatója un. kincstári körbe tartozik a GYED ellátásának hiányos és/vagy késedelmes utalása miatt -tekintettel arra, hogy a késedelem a saját és a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért -
több szervhez is fordulhat panasszal.

  1. Magyar Államkincstár Elnöke
  2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatója
  3. Alapvető Jogok Biztosa (ombudsman)

(Én az Ön helyére mindhárom lehetőséggel élnék.)

Elérhetőségeik:

Magyar Államkincstár Elnöke
Dr. Dancsó József Budapest Hold u. 4. 1054
E-mail: elnok@allamkincstar.gov.hu

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatója
Budapest Váci út 73/A 1139
E-mail: oep@oep.hu

Alapvető Jogok Biztosa (ombudsman)
WEB:http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Panaszában hivatkozzon az alábbiakra:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya (tb. kifizetőhely) köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

Panaszmintákat itt talál:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…