Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

vaczkor... # e-mail 2015.01.27. 14:27

Tisztelt Szakértő!
A következő kérdésem lenne.
Jelenleg GYES-én vagyok a 2,5 éves kisfiammal. Előtte kaptam GYED-et és az előtt még TGYÁS-t is.
Ha a 2. gyermek még a GYES ideje alatt megfogan,úgy születése után milyen ellátásokra leszek jogosult?( CSED,GYED)
Válaszát előre is köszönöm!
kety1011

Az attól függ, hogy jelenleg fennáll-e a munkaviszonya, illetve hogy a szülés napján biztosításban áll-e?

Amennyiben a munkaviszonya (biztosítása) a GYES alatt fennáll és a következő szüléig sem szűnik meg mind CSED-re, mind GYED-re jogosult lesz.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

kety1011 # e-mail 2015.01.27. 10:03

Tisztelt Szakértő!

A következő kérdésem lenne.
Jelenleg GYES-én vagyok a 2,5 éves kisfiammal.Előtte kaptam GYED-et és az előtt még TGYÁS-t is.
Ha a 2. gyermek még a GYES ideje alatt megfogan,úgy születése után milyen ellátásokra leszek jogosult?( CSED,GYED)
Válaszát előre is köszönöm!

kety1011

kety1011

Zengőbérci # e-mail 2015.01.22. 19:40

Cherrycoke

Létezik.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

  1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

42/C. § (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

  1. a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat, kivéve ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal;

Ha tehát az apa szeretne GYED-et igényelni vizsgálni kell azt, hogy rá, mint igénylőre a fentiek fennállnak-e, azaz az apa 1 éves kora után veszi első alkalommal igénybe a gyed-et? Közben dolgozik és kapja a munkabérét is? Ő nem kapott thgy-t/csed-et?

Az esetleges elutasításról -60 napi "várakoztatásról" a kifizetőhely köteles határozatot hozni, amellyel ha nem ért egyet megfellebbezhet. A jogorvoslat illeték/költségmentes.

Teni777 # e-mail 2015.01.22. 17:00

Köszönöm a válaszát!
Sokat segített abban, hogy tisztábban lássak!
Szép napot!

79csillag # e-mail 2015.01.22. 13:53

Teni777-nek

táppénzszámítás: a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját (2015.01.16) közvetlenül megelőző naptári év első napjától(2014.01.01) a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig (2014.10.31) terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. tehát 2014.10.31-től visszaszámolunk 180 napot. Ebben a 180 napban amit kaptál bér, jutalom, pótlék, minden beleszámít a táppénzalapodba. számolnak egy napi átlagot ( 180 napi bér/180 nappal), ennek veszik a 60%. ez lesz a táppénzed alapja. Ez bruttó, ebből vonnak 16% adót, akkor kapod a nettót.

  • nem számít bele a CSED-be a táppénz, ellátásnak nem lehet ellátás az alapja.
  • CSED-ből adót vonnak (16%), a GYED-ből adót+nyugdíjjárulékot
Teni777 # e-mail 2015.01.21. 19:37

Tisztelt Szakértő!

2015. július 30-ára várom első gyermekem. Hat éve van folyamatos munkaviszonyom.
2014 január 16-ától táppénzre kellett jönnöm a szülésig.
A kérdéseim a következőek:

  • Hogyan számolják ki a táppénzt? (még soha nem voltam táppénzen)
  • A CSED számításába beleszámít-e a táppénz mint jövedelem, vagy csak az azt megelőző munkabér?
  • A CSED-et és a GYED-et hogyan számolják, illetve mit vonnak le belőle?

Előre is köszönöm a segítségét és jó munkát kívánok!

Cherrycoke # e-mail 2015.01.21. 17:13

Kedves Zengőbérci!

Kérdésem a következő lenne:
Férjem és én két különböző multinál dolgozunk, mindketten maximális GYED-re vagyunk jogosultak. 2014 dec. 8-tól visszatértem dolgozni GYED extrával, 2015 dec. 6-ig jogosult vagyok GYED-re, emellett kapom a fizetésemet is. 2015 január 1-el lemondtam a GYED-ről a férjem javára, munkahelyi és hitellel kapcsolatos okok miatt. A munkahelyem regisztrálta a lemondó nyilatkozatot, adott belőle másolatot, mellyel a férjem a munkahelyén elkezdte intézni a GYED-igénylést. Két hete húzódik a dolog, és a mai fejlemény az, hogy férjem munkahelyén a HR közölte: Ilyen esetben, ha az egyik szülő lemond a GYED-ről, a másik szülőnek azt csak két hónap elteltével folyósítják, úgy, hogy a két kimaradó két hónap elvész, azt a pénzt nem kapjuk meg később. Felvettem a kapcsolatot a saját munkahelyem HR osztáláyval, ők ilyen törvényről nem tudnak. Én sem láttam ilyesmit a Magyar Közlönyben, az interneten sem találtam ilyet. Létezik ilyen jogszabály?
Előre is köszönöm a választ

Zengőbérci # e-mail 2015.01.21. 12:26

galvarga 2015.01.20. 19:20
Tisztelt Szakértő!
Érdeklődni szeretnék személyemmel kapcsolatban milyen családtámogatást tudok igénybe venni?
Első gyermekem 2011. augusztus 5-én születetett, amikortól 2 évig gyeden, majd további egy évig gyesen voltam 2014. augusztus 5-ig.
2014. augusztusában a Munkaügyi Kirendeltségen álláskeresőként regisztráltak, álláskeresési támogatást nem kapok.
Egészségügyi szolgáltatási járulékomat 2014. augusztus 6-tól fizetem.
Jelenleg második gyermekünket várom, akivel 2015. május 5-re vagyok kiírva.

Kérdésem, hogy a fentiek értelmében jogosult vagyok-e terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra és ha igen milyen összegben és mikortól?
Köszönettel.

T. Kérdező!

Nem, a megadott adatok értelmében sajnos nem jogosult.

A terhességi gyermekágyi segélyt, a jogosultsági feltételek változatlanul hagyása mellett átkeresztelték csecsemőgondozási díjra.
Rövidítése: CSED

CSED-re főszabály szerint az jogosult, aki a szüléskor a Tbj. 5. szakasz szerinti taxációban szereplő valamelyik jogviszonyban áll (munkaviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazott, bíró, ügyész, álláskeresési járadékban részesülő stb.) és így biztosítottnak minősül, valamint a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.

A CSED-re való jogosultsághoz mindkét feltételnek egyidejűleg fenn kell állni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék –ahogyan a neve is tartalmazza- csak eü-i szolgáltatásra jogosít pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra nem.

Ugyanez a főszabály vonatkozik a GYED-re is.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

andydy # e-mail 2015.01.21. 12:07

Tisztelt Szakértő!

2015. július 9-re várható a szülés. 2014.januárjától folyamatosan dolgozok.1., Bruttó bérem 180.000 Ft. Ha februártól táppénzre megyek egészen júniusig elejéig, mert szülést megelőző 28 nappal már jár a csed, ekkor megszűnik a munkaviszonyom. Akkor milyen összegre számíthatok táppénz, csed, gyed esetén? 2, A jelenlegi munkaviszonyom határozott idejű jan.31 tart, ha nem hosszabbítanak és a családi vállalkozásban lesz az új munkaviszonyom február 1-vel akkor milyen összeggel vegyenek fel hogy a legmagasabb csed, gyedet kapjam, legkorábban az új munkaviszonyomban mikor mehetek táppénzre?
Köszönöm segítségét!

galvarga # e-mail 2015.01.20. 19:20

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék személyemmel kapcsolatban milyen családtámogatást tudok igénybevenni.
Első gyermekem 2011. augusztus 5-én születetett, amikortól 2 évig gyeden, majd további egy évig gyesen voltam 2014. augusztus 5-ig.
2014. augusztusában a Munkaügyi Kirendeltségen álláskeresőként regisztráltak, álláskeresési támogatást nem kapok.
Egészségügyi szolgáltatási járulékomat 2014. augusztus 6-tól fizetem.
Jelenleg második gyermekünket várom, akivel 2015. május 5-re vagyok kiírva.
Kérdésem, hogy a fentiek értelmében jogosult vagyok-e terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra és ha igen milyen összegben és mikortól?
Köszönettel

Zengőbérci # e-mail 2015.01.20. 13:53

Sherlock 2015.01.20. 13:31

Két éven belül kell 1 évnyi biztosított jogviszonyt összehozni. A felsőoktatást nem lehet összevonni a munkával, mert a felsőoktatásban nem biztosított vagy, hanem ellátásra jogosult (van ugyan külön felsőoktatásos gyed, de annak feltétele hogy a jogviszony megszűnésétől vagy szüneteltetésétől számított egy éven belül szülj, valamint csak a gyermek egy éves koráig jár és egyéb feltételei is vannak). 2015 szeptemberben lesz meg az egy év, de ebbe beleszámít a várandósság ideje is.

kérdés24 2015.01.20. 12:43

Tisztelt szakértők!
A párommal tervezgetjük, hogy szeretnénk kisbabát, de szeretném átlátni, hogy mennyit kell még várnunk.
Próbáltam már több helyen utánanézni ennek a dolognak de nem tudok kiigazodni rajta.
Munkaviszonyom még csak 2014 szeptembere óta van, viszont előtte 1,5 évig felsőoktatásban tanultam, amit láttam, hogy szintén beleszámítana. Viszont az a probléma, hogy ez a kettő között eltelt fél év, ami idő alatt magamnak fizettem a tb-t.
A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mennyi munkaviszony szükséges, létezik-e ilyen megoldás, hogy fél évet a munkaviszonyból számolnak,a másik fél évet pedig a hallgatói jogviszonyból, vagy pedig mindenképpen meg kell várnunk az 1 évet.
Válaszukat előre is köszönöm.

Kedves Sherlock!

A felsőoktatást nem lehet összevonni a munkával állítást pontosítanám.

Ebtv. 40. § (1) Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,....

(2) A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

  1. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

A kérdező szavaival élve tehát létezik olyen megoldás, hogy fél évet a munkaviszonyból számolnak,a másik fél évet pedig a hallgatói jogviszonyból azzal, hogy mindezeknek a szülést megelőző 2 éven belüli időre kell esni.

A kérdezőnek pedig ajánlom figyelmébe az alábbiakat:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. §

Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Zengőbérci # e-mail 2015.01.20. 13:43

Mira74 2015.01.16. 12:33

Kedves Szakértő!

2014.12.31 én megszűnt a munkaviszonyom.Gyedet kaptam. 2015.01.01-től dolgozom új helyen. Mai napig nem láttam a kilépő papírjaim, a szabadságmegváltásomat és a gyedemet már 3x számolták újra. A kérdésem az lenne, MEP vagy valaki tudna e abban segíteni hogy megnézzük,hogy amikor kezdődött a gyedemjól számoltak-e, mert sokszor volt hiba,illetve kérhetem e a munkáltatómat, hogy írja le hogyan számolt anno.

Köszönettel

Igen, írásban kérheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának a segítségét abban, hogy a kifizetőhelynél -tekintettel a többszöri átszámításra és az ügyfél számára követketetlen ügyintézési módra- rendeljen el egy soron kívüli cél, és/vagy átfogó ellenőrzést, amelynek keretein belül vizsgálják meg, hogy az Ön ügyében a hatályos jogszabályt az illetékes ügyintéző maradéktalanul betartotta-e?

Szintén kérheti, hogy az ellenőrzés eredményéről -miért számolták át háromszor az ellátását, jogosult-e különbözetre, illetve kamatra, milyen összegben stb.- írásban tájékoztassák.

AZ OEP Főigazgatóját a penzbeli@oep.hu és az oep@oep.hu e-mail címen, illetve a Budapest Váci út 73/A postacímen érheti el.

Levelét ajánlott tértivevényes levélben küldje el!

Sherlock # e-mail 2015.01.20. 13:31

Két éven belül kell 1 évnyi biztosított jogviszonyt összehozni. A felsőoktatást nem lehet összevonni a munkával, mert a felsőoktatásban nem biztosított vagy, hanem ellátásra jogosult (van ugyan külön felsőoktatásos gyed, de annak feltétele hogy a jogviszony megszűnésétől vagy szüneteltetésétől számított egy éven belül szülj, valamint csak a gyermek egy éves koráig jár és egyéb feltételei is vannak). 2015 szeptemberben lesz meg az egy év, de ebbe beleszámít a várandósság ideje is.

joghallgató

kérdés24 # e-mail 2015.01.20. 12:43

Tisztelt szakértők!
A párommal tervezgetjük, hogy szeretnénk kisbabát, de szeretném átlátni, hogy mennyit kell még várnunk.
Próbáltam már több helyen utánanézni ennek a dolognak de nem tudok kiigazodni rajta.
Munkaviszonyom még csak 2014 szeptembere óta van, viszont előtte 1,5 évig felsőoktatásban tanultam, amit láttam, hogy szintén beleszámítana. Viszont az a probléma, hogy ez a kettő között eltelt fél év, ami idő alatt magamnak fizettem a tb-t.
A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mennyi munkaviszony szükséges, létezik-e ilyen megoldás, hogy fél évet a munkaviszonyból számolnak,a másik fél évet pedig a hallgatói jogviszonyból, vagy pedig mindenképpen meg kell várnunk az 1 évet.
Válaszukat előre is köszönöm.

segítség76 # e-mail 2015.01.16. 12:47

Sziasztok!

3. gyermekem várom, fizetésem bruttó 164000 ft és táppénzre mennék. 4 éve folyamatos a munkaviszonyom. Mennyi pénzre számíthatok? Adókedvezmény nem fér már bele szerintem. Ki hogy tudja? Kérem segítsetek kiigazodni. Köszönöm

Mira74 # e-mail 2015.01.16. 12:33

Kedves Szakértő!

, 2014.12.31 én megszűnt a munkaviszonyom.Gyedet kaptam. 2015.01.01-től dolgozom új helyen. Mai napig nem láttam a kilépő papírjaim, a szabadságmegváltásomat és a gyedemet már 3x számolták újra. A kérdésem az lenne, MEP vagy valaki tudna e abban segíteni hogy megnézzük,hogy amikor kezdődött a gyedemjól számoltak-e, mert sokszor volt hiba,illetve kérhetem e a munkáltatómat, hogy írja le hogyan számolt anno.

Köszönettel

vaczkor... # e-mail 2015.01.14. 14:51

Gizmo26 2015.01.12. 17:04
Tisztelt Szakértő!
2014. május 1-jén született a kisfiam. A gyermek 5 hónapos korától visszamentem dolgozni, ekkor a TGYÁS-t is megszüntettük. Ezidáig a GYED-et nem is tudtuk igénybe venni, mert a párommal mindketten dolgozunk. Érdeklődni szeretnék, hogy 2015. május 1-től (a gyermek 1 éves korától) jogosultak vagyunk-e GYED-re?

IGEN.

Igénybe veheti-e a párom (édesapa)

IGEN

vagy csak én,

VÁLASZTÁSUK SZERINT BÁRMELYIKÜK

és meddig jár ez esetben a GYED?

A GYERMEK KÉTÉVES KORÁIG. (Főszabály)

Ön azonnal, az apa viszont 60 nap eltelte után fog GYED-et kapni (az igényléshez viszonyítva) akkor, ha GYED mellett dolgoznak, azaz ha munkabért és GYEd-et is szeretnének kapni.

Mindkettőnk számára adottak a jogosultság feltételei, úgy értem volt/van munkaviszonyunk, tehát rendelkezünk elegendő biztosítási jogviszonnyal.
Köszönettel

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

vaczkor... # e-mail 2015.01.14. 13:23

Szilvi05 2015.01.13. 18:06

Tisztelt Tanácsadó!

Idén tervezzük párommal a babát.

Sajnos nem vagyok még otthon ebben a témában mivel első baba lesz,utána olvasgattam már a témának de sajnos még így is vannak bennem kérdések amikre nem találtam választ,és szeretnék vele tisztában lenni?
Először is mikortól lehet „igényelni” a gyed-et,szülés előtt,után?

Csecsemő gondozási díjat (CSED) -leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély- a szülés napjától, vagy az azt megelőző 28. naptól, a GYED-et (gyermekgondozási díj) pedig az előző időponttól számított 169. naptól kezdődően lehet igényel.

Mert jelenleg raktárban dolgozom és terhesen már nem lenne jó dobozokat pakolni és hasonló nehéz munkát végezni.
Arról olvastam hogy 2 ével alatt 1 biztosított évnek kell lennie,ezt honnan számítják, a terhesség 9 hónapja is bele számít?

A fenti időtartamot a szülés napjától számolják, igen bele számít.

Mi történik abban az esetben ha részmunkaidősként dolgozom végig vagy az csak az utolsó néhány hónapot?

Semmi. Az óraszámnak ebben az esetben (tgys -/ CSED, GYED) nincs jelentősége, a jövedelemnek viszont igen. Ha kevesebbet keves, kevesebb lesz az ellátások alapja.

Ki fizeti ezeket a támogatásokat,az állam vagy a munkáltató? Mert ha nem cégnél hanem mondjuk egyéni vállalkoznak dolgozom az nem biztos hogy örülne neki hogy fizetnie kell utánam.

Az egészségbiztosító az eddig befizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékaiból.

Meddig járnak ezek a támogatások?(gyes,gyed,tgyás)

Tgys/CSED 168 napig

GYED a tgys/CSED lejártától 1,5 éven át, legfeljebb a gyermek két éves koráig.

GYES a gyerek 3 éves koráig.

Utána kötelező oda visszamennem dolgozni ahonnan eljöttem ha igen akkor mennyi ideig kell foglalkoztatnia?

Nem, nem kötelező visszamenni.

Előre is köszönöm válaszát!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Szilvi05 # e-mail 2015.01.13. 18:06

Tisztelt Tanácsadó!

Idén tervezzük párommal a babát.
Sajnos nem vagyok még otthon ebben a témában mivel első baba lesz,utána olvasgattam már a témának de sajnos még így is vannak bennem kérdések amikre nem találtam választ,és szeretnék vele tisztában lenni?

Először is mikortól lehet „igényelni” a gyed-et,szülés előtt,után?
Mert jelenleg raktárban dolgozom és terhesen már nem lenne jó dobozokat pakolni és hasonló nehéz munkát végezni.

Arról olvastam hogy 2 ével alatt 1 biztosított évnek kell lennie,ezt honnan számítják, a terhesség 9 hónapja is bele számít?
Mi történik abban az esetben ha részmunkaidősként dolgozom végig vagy az csak az utolsó néhány hónapot?

Ki fizeti ezeket a támogatásokat,az állam vagy a munkáltató? Mert ha nem cégnél hanem mondjuk egyéni vállalkoznak dolgozom az nem biztos hogy örülne neki hogy fizetnie kell utánam.

Meddig járnak ezek a támogatások?(gyes,gyed,tgyás)

Utána kötelező oda visszamennem dolgozni ahonnan eljöttem ha igen akkor mennyi ideig kell foglalkoztatnia?

Előre is köszönöm válaszát!

Gizmo26 # e-mail 2015.01.12. 17:04

Tisztelt Szakértő!

2014. május 1-jén született a kisfiam. A gyermek 5 hónapos korától visszamentem dolgozni, ekkor a TGYÁS-t is megszüntettük. Ezidáig a GYED-et nem is tudtuk igénybe venni, mert a párommal mindketten dolgozunk. Érdeklődni szeretnék, hogy 2015. május 1-től (a gyermek 1 éves korától) jogosultak vagyunk-e GYED-re? Igénybe veheti-e a párom (édesapa) vagy csak én, és meddig jár ez esetben a GYED? Mindkettőnk számára adottak a jogosultság feltételei, úgy értem volt/van munkaviszonyunk, tehát rendelkezünk elegendő biztosítási jogviszonnyal.

Köszönettel

Dödölle1 # e-mail 2015.01.10. 13:00

Tájékoztatásul minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránt érdeklődő részére:

OEP TÁJÉKOZTATÓ

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai.

(2015.01.09.)

Közleményünkben a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.

Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.

• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.
(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.

• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.
Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.
A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:
2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

  1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
  2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

  1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
  2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak.

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást.

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.
A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele
Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

o Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
o Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
o A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
o Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást.

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Budapest, 2015. január 9.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

http://www.oep.hu/…aleseti.html

sortie # e-mail 2015.01.10. 09:12

Tisztelt Kérdezők!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljenek ezzel a lehetőséggel és kérjék a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgoznak a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseikre a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseiket közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Gizianyu # e-mail 2015.01.09. 14:00

Tisztelt Tanácsadó!

Jelenlegi munkahelyemen GYES mellett dolgozom. Január 25-én lejárna a GYES,de mivel kislányom tartósan beteg így 10éves koráig foglalkoztat a munkahelyem.Nem igazán örülnek ennek és ezért megpróbálnak olyan helyre rakni,ami számomra a két gyermek mellett nem megfelelő. Köteles vagyok elfogadni,amikor lenne más lehetőség, tehát ők tudnának adni vagy elutasíthatom és kérhetem magam másik beosztásba, helyre. Konkrétan egy 8-16-ig nyitvatartó munkahelyen kérték,hogy 10-14-ig dolgozzak,de Nekem 8-12-ig lenne megfelelő a gyerekek miatt merthogy vidékről járok be.
Köszönettel:
Felhasználó

Hcsbeatrix # e-mail 2015.01.08. 13:55

Tisztelt Tanácsadó!

Kisfiam február 25-én lesz 2 éves,ezt követően kiveszem a bent maradt 4 nap szabadságomat, majd pedig a 2. Gyermekem születéséig táppénzen leszek, kb 1,5 hónap ( április 15-re vagyok kiírva). A szerződés szerinti bérem br. 270000 ft volt, az lenne a kérdésem, hogy a táppénz számításának ez lesz az alapja, illetve mekkora összegre számíthatok.

Előre is köszönöm!

hegyipapucs # e-mail 2015.01.07. 14:52

Tisztelt Tanácsadó!
Most lesz a fiam februárban 3éves, közben terhes lettem és június közepén szülök. Azt szeretném megtudni,hogy nekem mi alapján fogják megállapítani a GYES-t,mert mint főállású vállalkozóként vagyok nyilvántartva és az nem is szűnt meg a mostani GYES és GYED-em alatt sem. Márciusban újra dolgozni fogok júniusig,az beleszámít ? Visszamenőleg a GYES alapját számolják,mert ugye 180 napra visszamenőleg ez számít,vagy a vállalkozóként nyilvántartott alapfizetésemet ami 118000 ft lenne ha nem lennék éppen még GYED-en.
Várom válaszát.
Előre is köszönöm!
Szép napot kívánok!