Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Emberke2017 # e-mail 2017.10.22. 18:03

Tisztelt szakértő!

Jelenleg Gyed-en vagyok az 1 éves lányommal,de most úgy alakult,hogy Németországba költözünk. A kérdésem az lenne,hogy gyed-et fogok e kapni akkor is ha ott vagyok de még nem dolgozom,Viszont már ott lesz lakcimünk és biztosításunk is?
Előre is köszönöm!!
Minden jót!

Vikici83 # e-mail 2017.10.19. 14:32

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYES-en vagyok itthon, de szeretnénk vállalni egy másik gyerkőcöt is. Engem úgy tájékoztattak, hogy GYES alatt, ha teherbe esek el lehet menni táppénzre, majd ha a kicsi megszületik ugyanúgy jogosult vagyok a CSED-re és a GYED-re is. Valamint, hogy ezeknek az összege legalább annyi lesz, mint az első gyerkőccel volt.
Előre is köszönöm a válaszát!

Nárcisz01 # e-mail 2017.10.18. 12:27

Tisztelt Szakértő!

Szeretném megkérdezni, hogy milyen további lehetőségem van,ha hamarosan lejár az egy éves táppénzem és most tudtam meg, hogy veszélyeztetett terhes vagyok.

Köszönettel: Nárcisz

Mojzi81 # e-mail 2017.10.16. 14:31

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg Gyed-en vagyok a kis fiammal, és a második gyermekünket várjuk májusra. Azt szeretném tudni, hogy veszélyeztetett terhesség esetén Gyed mellett jogosult vagyok -e táppénzre a várandósság jogán?
A táppénzes lap beküldésén kívül kell- e bármit még tennem, hogy az első gyermek után a Gyed-et és a várandósság után pedig a táppénz összegét is megkapjam? Hogy működik mindez? Válaszukat előre is köszönöm

linda29 # e-mail 2017.10.13. 17:12

Tisztelt Szakértő!

2017.06.23-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztem, 06.28-től 09.25-ig regisztrált munkanélküli voltam, álláskeresési járadékban részesültem. 2017.10.01-től létesítettem munkaviszonyt.2018.04.11-re várom a gyermekemet. Várhatóan 2017.11. hó közepétől mennék táppénzre. Ebben az esetben jogosult leszek CSED-re és GYED-re? A táppénz maximálva van vagy nincs felső határa?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Linda

Schiby # e-mail 2017.10.13. 14:02

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni az alábbiakhoz:

Kismama vagyok, folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem évek óta. Az elmúlt évben a bruttó bérem 264.700 Ft volt. December 21-re vagyok kiírva szülni. November 6-tól nem szeretnék már dolgozni.
A munkahelyemen azt javasolták, hogy a következőképpen járjak el: november 6.után kiadják az erre az évre fennmaradt 4 nap szabadságomat, utána írassam ki magam táppénzre és november 20-tól kezdjem meg a CSED-et.
A nőgyógyászom ezzel szemben azt tanácsolta, hogy 4 nap a szabadság kivétele a szülésig táppénzt kérjek és csak a szülés napjától kezdjem meg a CSED-et.

Melyik verzióval járok jobban?

Válaszát előre is köszönöm!

Jusztasz #   2017.10.10. 12:02

kerysusy 2017.10.08. 19:34

Tisztelt Szakértő!

2014 márciusától kezdve közfoglalkoztatottként dolgozom. Előtte gyeden, gyesen voltam otthon. Először 2 évet voltam önkormányzatnál, majd pár hónapot egy általános iskolában, pár hónapot egy szeretet otthonban és jelenleg már másfél éve dolgozom egy óvodában. Mindenhol közfoglalkoztatottként dolgoztam, ugyanolyan kategóriában, ugyanolyan fizetéssel, kisebb /max. 1 hónapos / megszakításokkal. A kérdésem az lenne, hogy ha szeretnék kisbabát akkor mire számíthatok? Jogosult vagyok-e gyedre, és mennyi lenne a jövedelmem.Nagyon szeretnénk egy kisbabát, de nem tudjuk, hogy közfoglalkoztatottként mire vagyok jogosult.

Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban, vagy közfoglalkoztatotti jogviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.

Ha ezekkel a szülés napján rendelkezik jogosult lehet csed és gyed ellátásokra.

Az ellátások bruttó összege leegyszerűsítve: A bruttó jövedelmének a 70%-a azzal, hogy a csed adóköteles a gyed nyugdíjjárulék köteles azaz előbbiből 15% adóelőleget utóbbiból 15% adóelőleget és 10% nyugdíjjárulékot vonnak.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

  • további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

    fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Jusztasz #   2017.10.10. 11:57

sziszineni 2017.10.07. 09:23
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Várandós vagyok, 2018. februárjában szülök. 2017. július 1-2018. június 30-ig határozott idős közalkalmazotti kinevezéssel rendelkezem, előtte megbízási szerződéssel foglalkoztattak.
Jól tudom, hogy a november 30-at megelőző 180-ot kellene figyelembe venni a csed megállapításánál, ha az nincs meg egy jogviszonyban, akkor elég lehet a nov. 30. előtti 30 nap is?
A gyed-re is jogosult leszek, ha jól számolom, mivel a gyermek születését megelőző 2 évben megvan a 365 nap biztosításom. Ezt akkor is kapom, ha a csed folyósítása alatt szűnik meg esetleg a munkaviszonyom?

És végül még egy kérdés, ami a fentieket komplikálja: a párom külföldi állampolgár, ezért a külföldön - Németországban - szülést tervezzük úgy, hogy én tartósan kiköltözöm, ott telepedek le, ami a 3 hónapot nyilván meghaladja. Ahhoz, hogy Németországban a szülést ne magán alapon, több ezer euróért kelljen igénybe venni, hanem biztosítotti alapon, ahhoz mikortól, milyen feltételek fennállása esetén kell kijelentkezni a magyar társadalombiztosítás rendszeréből? Ugye egy időben nem lehet két tagországban biztosított valaki.
És lehet-e úgy, hogy a munkaviszony megmarad, azt nem mondanám fel, de pl. fizetés nélküli szabadságot igényelek, ami alatt magam fizetem magam után a társadalombiztosítási járulékot, így már a német tb számára, hogy ott ne csak a sürgősségi, akut esetekre vonatkozó ellátást kaphassam?
Köszönettel, Szilvi

Kedves Szilvia!

Az ellátást csak a jelen jogviszonyban elért kereset alapján lehet megállapítani. (A végére bemásolom az ezzel kapcsolatos összefoglalót.)

Igen, ha a csed alatt megszűnik a jogviszonya jogosult lehet gyed-re.

Abban a pillanatban, ahogy az egyik szülő EGT tagállamban biztosított a hazai jogot felülírja az EU jog és annak megfelelően kell eljárni. Bővebb tájékoztatásért forduljon a Járási Hivatalhoz.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.
Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.
A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.
Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen érhető el.
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály főosztályvezetőjének az elérhetőségei ezek:
Tel: +36-1-270-8019
Fax: +36-1-270-8017
Email: dr.dani.csaba@onyf.hu

Ezen túlmenően a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Jusztasz #   2017.10.10. 11:49

mviki 2017.10.02. 10:52

Tisztelt Szakértők,

Olyan problémával fordulnék Önökhöz, hogy 2017 szeptember 4-től 9-es kóddal táppénzen vagyok. Az első táppénzes papírom szept 4-8ig, majd a következő szeptember 11-2iig szólt ( ez folytatódik is).

A munkáltatóm nem kifizetőhely, de ők nem továbbították a NEAK felé a táppénzes igazolásokat, így szeptember hónapra nem kapok jelenleg pénzbeli ellátást (remélhetőleg azonnal elküldik a NEAK-nak és ők feldolgozzák, de az is több hét)

Érdeklődnék, hogy mit tudok tenni ilyenkor?

Én időben azonnal továbbítottam az igazolásokat a munkáltatómnak, véleményem szerint ők hibáztak ezzel. Tudok ezzel bármilyen lépést tenni?

Köszönettel

Véber Viktória

Kedves Viktória!

A táppénz igény elbírálása nem a NEAK, hanem a járási hivatal hatáskörébe tartozik.

Igen, tud, írásban panasszal élhet pl. ekként.

Ezen mintát igazítsa a konkrét esethez.

…… Megyei Kormányhivatal
….. Kormánymegbízott Asszony/Úr részére
Város
Utca, házszám
Irányítószám

Tárgy: Panasz, a táppénz iránti igény
előterjesztésének megtagadása miatt

Tisztelt Kormánymegbízott Asszony/Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy munkáltatómnál (neve:…., címe:….. adószáma……, telefonszáma:…….) eljárni, a jogszabályokban előírt kötelezettségének teljesítésérére (Foglalkoztatói igazolás kiállítására és igényem Önökhöz történő továbbítására) kötelezni szíveskedjen az alábbiak miatt.

20…..-tól dolgozom a fenti foglalkoztatónál.

20……-tól háziorvosom keresőképtelen állományba vett, amelyről a nagyalakú orvosi igazolást és a további orvosi igazolásokat 20……-án közvetlen felettesemnek, ………. műszakvezetőnek átadtam.

Ezen okmányokon az orvos 20….-ig, összesen 14 napra igazolt keresőképtelenséget.

A tárgyévre járó 15 munkanap betegszabadságot korábban már kimerítettem, így álláspontom szerint jelen keresőképtelenség teljes tartamára táppénz illetne meg.

A munkáltatómnál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, a táppénzemet eddig mindig a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya folyósította.

A foglalkoztató az okmányok átvételéről igazolást nem adott, viszont annak leadásakor jelen volt XY nevű kolléganőm.

Kérelmem hosszadalmas elbírálásának okáról többször (dátum, mód) érdeklődtem, ügyfélszolgálatuk és/vagy szakosztályuk válasza (XY ügyintéző) szerint munkáltatóm a fenti időre táppénz iránti igényt nem terjesztett elő.

Ezt követően megkerestem YY nevű ügyvezetőt, aki panaszomra érdemi választ nem adott, az igényemnek a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya/Járási Hivatal felé történő továbbítását hitelt érdemlően nem igazolta, attól elzárkózott.

Tekintettel arra, hogy az igényem elő nem terjesztésével a foglalkoztató a létfenntartásomat veszélyezteti, egyben figyelemmel az alábbi jogokra és jogszabálysértésekre kérem, hogy munkáltatómnál eljárni, a jogkövető magatartás tanúsítására felszólítani, amennyiben szükséges munkáltatómnál helyszíni, hatósági eljárást kezdeményezni, végső esetben az igény mielőbbi előterjesztése érdekében munkáltatómat eljárási bírsággal sújtani szíveskedjen.

Álláspontom szerint az eljárás során az alábbi jogok illetnek meg, illetve munkáltatóm az alábbi jogi normákat sértette meg:
Az Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése értelmében anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Az Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Az Ebtv. 69. § szerint ha az egészségbiztosító/kifizetőhely ezen kötelezettségének nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.)

Az Ebtv. 81. § (1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Köszönettel

Dátum, aláírás

Elérhetőségeim:

Adataim: (Név, TAJ, lakcím, telefonszám)

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

  • további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

    fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

kerysusy #   2017.10.08. 19:34

Tisztelt Szakértő!

2014 márciusától kezdve közfoglalkoztatottként dolgozom. Előtte gyeden, gyesen voltam otthon. Először 2 évet voltam önkormányzatnál, majd pár hónapot egy általános iskolában, pár hónapot egy szeretet otthonban és jelenleg már másfél éve dolgozom egy óvodában. Mindenhol közfoglalkoztatottként dolgoztam, ugyanolyan kategóriában, ugyanolyan fizetéssel, kisebb /max. 1 hónapos / megszakításokkal. A kérdésem az lenne, hogy ha szeretnék kisbabát akkor mire számíthatok? Jogosult vagyok-e gyedre, és mennyi lenne a jövedelmem.Nagyon szeretnénk egy kisbabát, de nem tudjuk, hogy közfoglalkoztatottként mire vagyok jogosult.

Válaszát előre is köszönöm!

sziszineni # e-mail 2017.10.07. 09:23

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Várandós vagyok, 2018. februárjában szülök. 2017. július 1-2018. június 30-ig határozott idős közalkalmazotti kinevezéssel rendelkezem, előtte megbízási szerződéssel foglalkoztattak. Jól tudom, hogy a november 30-at megelőző 180-ot kellene figyelembe venni a csed megállapításánál, ha az nincs meg egy jogviszonyban, akkor elég lehet a nov. 30. előtti 30 nap is?
A gyed-re is jogosult leszek, ha jól számolom, mivel a gyermek születését megelőző 2 évben megvan a 365 nap biztosításom. Ezt akkor is kapom, ha a csed folyósítása alatt szűnik meg esetleg a munkaviszonyom?
És végül még egy kérdés, ami a fentieket komplikálja: a párom külföldi állampolgár, ezért a külföldön - Németországban - szülést tervezzük úgy, hogy én tartósan kiköltözöm, ott telepedek le, ami a 3 hónapot nyilván meghaladja. Ahhoz, hogy Németországban a szülést ne magán alapon, több ezer euróért kelljen igénybe venni, hanem biztosítotti alapon, ahhoz mikortól, milyen feltételek fennállása esetén kell kijelentkezni a magyar társadalombiztosítás rendszeréből? Ugye egy időben nem lehet két tagországban biztosított valaki.
És lehet-e úgy, hogy a munkaviszony megmarad, azt nem mondanám fel, de pl. fizetés nélküli szabadságot igényelek, ami alatt magam fizetem magam után a társadalombiztosítási járulékot, így már a német tb számára, hogy ott ne csak a sürgősségi, akut esetekre vonatkozó ellátást kaphassam?
Köszönettel, Szilvi

pazs #   2017.10.06. 14:16

Ja, még egy: fizetés nélküli szabadságon gyereknevelés céljából lehet a férjed az első gyerekkel, de ellátás csak egyikőtöknek jár utána (nyilván a második gyerekre csedet csak te kaphatsz a szülés után közvetlenül, tehát neked érdemes a gyest az első gyerekre megigényelni).

pazs #   2017.10.06. 14:14
  1. Nem érinti a jogosultságodat, de közös gyerekeiteikre egy időben csak az egyikőtök jogosult ellátásra. Miért a férjed veszi igénybe a gyedet az első gyereketekre? Kérd te (nem zárja ki, hogy dolgozol vagy szabadságon vagy táppénzen vagy).
  2. Ugyanaz, mint az előző: kérd te az első gyerekre a gyest, a másodikra meg ami jár. Kaphatod egyszerre és csak egyikőtök kaphatja.
  3. Ugyanaz...
Vidameva # e-mail 2017.10.06. 12:41

Tisztelt Szakértő!

Az 1. gyermekünk 2015. december 2-án született. Nekem folyamatos munkaviszonyom volt, így jogosult voltam a csed-re és a gyed-re is , amit meg is igényeltem. A gyed folyosítása az én részemre 2017. 06. 14-ig történt, mert 2017. 06. 15-től a férjem jött el fizetés nélküli szabadságra és ő veszi igénybe a gyedet Bodizsár nevű gyermekünk 2 éves koráig. Én attól az időponttól a rendes évi szabadságomat töltöttem 2017. augusztus 23-ig. Időközben várandós lettem, a szülés várható időpontja 2017. október 26, így 2017. augusztus 24-től táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt

A kérdésem az alábbiak lennének:

  • A második gyermek születése és ezzel az én csed-re való jogosultságom érinti-e, hogy a férjem a nagyobbik gyermekünkkel továbbra is igénybe vegye a gyed-et a gyermek 2 éves koráig?
  • A gyermek 2. életévét betöltése követően igénybe veheti-e a férjem a gyes-t a nagyobbik gyermek után, amellett, hogy én a kisebbik gyermekkel csed-en leszek?
    • A 2. gyermek megszületése után milyen ellátási formát vehet igénybe a férjem az első gyermek vonatkozásában?

Várom mielőbbi válaszukat!
Köszönettel:Éva

Vidameva # e-mail 2017.10.06. 12:41

Tisztelt Szakértő!

Az 1. gyermekünk 2015. december 2-án született. Nekem folyamatos munkaviszonyom volt, így jogosult voltam a csed-re és a gyed-re is , amit meg is igényeltem. A gyed folyosítása az én részemre 2017. 06. 14-ig történt, mert 2017. 06. 15-től a férjem jött el fizetés nélküli szabadságra és ő veszi igénybe a gyedet Bodizsár nevű gyermekünk 2 éves koráig. Én attól az időponttól a rendes évi szabadságomat töltöttem 2017. augusztus 23-ig. Időközben várandós lettem, a szülés várható időpontja 2017. október 26, így 2017. augusztus 24-től táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt

A kérdésem az alábbiak lennének:

  • A második gyermek születése és ezzel az én csed-re való jogosultságom érinti-e, hogy a férjem a nagyobbik gyermekünkkel továbbra is igénybe vegye a gyed-et a gyermek 2 éves koráig?
  • A gyermek 2. életévét betöltése követően igénybe veheti-e a férjem a gyes-t a nagyobbik gyermek után, amellett, hogy én a kisebbik gyermekkel csed-en leszek?
    • A 2. gyermek megszületése után milyen ellátási formát vehet igénybe a férjem az első gyermek vonatkozásában?

Várom mielőbbi válaszukat!
Köszönettel:Éva

pazs #   2017.10.05. 15:19

Szanducici:

MIért vonnák le a táppénzt?
Nézd meg a bérpapírt, ha utána sem világos, kérdezd meg a bérszámfejtőt is.

poszti:

Azonos szülők gyerekeire csak az egyik szülő vehet igénybe ellátást, nem lehet megosztani. Szerencsére hat hónapra visszamenőleg lehet igényelni, úgyhogy "csak" a különbözetet veszítitek el (ami amúgy sem járt volna).

Szanducici # e-mail 2017.10.05. 14:48

Üdv,
Szeptember 5.e óta veszélyeztetett tejességgel vagyok itthon. Ma megjött a fizetés a munkahelyről. Közel 20000 ftal kevesebb mint az általam kalkulált (képes segítséggel) 2 év munkaviszony bőven megvan. A számítasi idő alatt voltam 3 nap baleseti tpn. Ezt is kivettük az alapból. De!!! Tavaly voltam táppénzen (már nem tudom hány napot) az elképzelhető hogy azt vonják Most? Milyen ütemben vonhatják ezt le (emlékeim szerint 7 vagy 8 nap volt) most kb 4 napot vonhattak a számítások szerint. Lehetséges ez?

poszti # e-mail 2017.10.05. 14:22

Kedves Szakértők.

Olyan problémával fordulok önökhöz, hogy a feleségem 2015.08.30-án szülte az első gyerekünket CSED után GYEDEN volt 2016.11.30-ig. 2016.12.01-től én voltam GYEDEN a munka mellett, ő pedig táppénzen.
2017.04.24-én megszületett a második gyermekünk akivel ugye CSEDEN van. Én az első gyerekkel 2017.08.30-ig GYEDEN voltam.
Tegnap szóltak a munkahelyemen a munkaügytől, hogy a második gyerek születésétől én már nem lehettem volna az első gyerekkel GYEDEN hanem onnantól kezdve csak a feleségem igényelhette volna rá a GYEDET.
Így jogtalanul kaptam a magasabb értékű GYEDET.

Ez valóban igaz, hogy a 2 gyerekre egy időben csak 1 szülő kaphat ellátást.
Vagy a 2 gyerekre 2 külön ellátást a 2 szülő is igényelheti?

Köszönöm a válaszukat.

mviki # e-mail 2017.10.02. 10:52

Tisztelt Szakértők,

Olyan problémával fordulnék Önökhöz, hogy 2017 szeptember 4-től 9-es kóddal táppénzen vagyok. Az első táppénzes papírom szept 4-8ig, majd a következő szeptember 11-2iig szólt ( ez folytatódik is).

A munkáltatóm nem kifizetőhely, de ők nem továbbították a NEAK felé a táppénzes igazolásokat, így szeptember hónapra nem kapok jelenleg pénzbeli ellátást (remélhetőleg azonnal elküldik a NEAK-nak és ők feldolgozzák, de az is több hét)

Érdeklődnék, hogy mit tudok tenni ilyenkor?

Én időben azonnal továbbítottam az igazolásokat a munkáltatómnak, véleményem szerint ők hibáztak ezzel. Tudok ezzel bármilyen lépést tenni?

Köszönettel

Véber Viktória

Jereván #   2017.09.28. 15:31

Andika94 2017.09.28. 13:47
Tisztelt Szakértők!
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Van egy főállásom egy háziorvosi rendelőben, és mellette párhuzamosan van egy megbízási jogviszonyom egy kórházban.A megbízási jogviszonyban nem fix a munkabérem, maximum 80 órát dolgozhatok egy hónapban, bruttó 1340ft-os órabérben.
A kérdésem az, hogy ez esetben ha majd gyermekvállalásra kerül a sorom, a gyedbe/csedbe bele számítják a megbízási jogviszonyból származó béremet? vagy csak a főállást veszik figyelembe? Válaszukat előre is köszönöm!
A NAV felé adóbevalláskor a megbízási jgogviszonyról is készítünk bevallást.

T. Kérdező!

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak, akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

Összegezve: Ön jogosult lehet a főállásából is csed-re és a megbízási jogviszonyában is csed-re, azonban a főállású jogviszonyában megállapított csed-et csak a főállású jogviszony jövedelme, a megbízási jogviszonyában megállapított csed-et csak a megbízási jogviszonyában elért jövedelmét lehet figyelembe venni.

Ez azt is jelenti, hogy ha pl. a megbízási jogviszonyában nem jogosult csed-re (mert pl. ott a szüléskor nem biztosított, vagy a megbízási jogviszonyában nincs 365 nap biztosítása a megbízási jogviszony jövedelmét ekkor sem lehet a főállású jövedelméhez hozzáadni és azt a főállású csed összegének megállapításakor figyelembe venni.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a megbízási jogviszonyban a biztosítási kötelezettség fennállására viszonylag bonyolult szabályok vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban kérje a könyvelője segítségét.

További kérdéseivel a lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Andika94 # e-mail 2017.09.28. 13:47

Tisztelt Szakértők!
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Van egy főállásom egy háziorvosi rendelőben, és mellette párhuzamosan van egy megbízási jogviszonyom egy kórházban.A megbízási jogviszonyban nem fix a munkabérem, maximum 80 órát dolgozhatok egy hónapban, bruttó 1340ft-os órabérben.
A kérdésem az, hogy ez esetben ha majd gyermekvállalásra kerül a sorom, a gyedbe/csedbe bele számítják a megbízási jogviszonyból származó béremet? vagy csak a főállást veszik figyelembe? Válaszukat előre is köszönöm!
A NAV felé adóbevalláskor a megbízási jgogviszonyról is készítünk bevallást.

cincinnatus #   2017.09.28. 11:37

kelemenreka 2017.09.27. 10:41

Kedves Szakértők,
Lentebb ismertetem pontos esetemet, az lenne a kérdésem, hogy jogosult leszek-e második gyermekem után csed-re, illetve gyed-re:

2015.12.28-án született első gyermekem, ettől a naptól kezdődően voltam szülési szabadságon. Ennek időtartama alatt csed-et kaptam. A szülési szabadság lejártát követően fizetés nélküli szbadságon voltam 240 napig (gyed-et folyosdítottak), mikor is lejárt határozott idejű munkaszerződésem (2016.12.31-én), ezt követően átkerültem passzív gyed-re. 2017.03.20-án ismét dolgozni kezdtem (emellett kapom a gyed extrát). Második gyermekemmel 2018.01.07-ére vagyok kiírva, szeretnék elmenni szülési szabadságra 2017.12.18-tól. Ez márciusi munkába állásom óta 273 napnyi munkaviszony, ha jól számolom, emellett még van 2 éven belül 10 napnyi munkaviszonyom első babám születése előttről (2015 decemberében), vagyis összesen 283 napnyi munkaviszonyom.
Szeretném tudni, hogy a 365 napnyi biztosítotti jogviszonyba beleszámít-e a szülési szabadságon töltött 168 nap és/vagy a fizetés nélküli szabadságon töltött 240 nap, azaz fedezi-e 365 nap meglétéhez szükséges 82 napot, amire a munkanapjaim mellett hiányzik? Azaz kapni fogok a második gyermekem után is csed-et, illetve gyed-et?
Köszönettel:
Réka

Kedves Réka!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést közvetlenül megelőző 2 éven (2*365 nap) belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A munkaviszony fennállása alatt kapott csed ideje és gyed, valamint a gyes miatti fizetésnélküli szabadság időtartama a szükséges 365 napba beszámít.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

  • további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

    fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

kelemenreka # e-mail 2017.09.27. 10:41

Kedves Szakértők,

Lentebb ismertetem pontos esetemet, az lenne a kérdésem, hogy jogosult leszek-e második gyermekem után csed-re, illetve gyed-re:
2015.12.28-án született első gyermekem, ettől a naptól kezdődően voltam szülési szabadságon. Ennek időtartama alatt csed-et kaptam. A szülési szabadság lejártát követően fizetés nélküli szbadságon voltam 240 napig (gyed-et folyosdítottak), mikor is lejárt határozott idejű munkaszerződésem (2016.12.31-én), ezt követően átkerültem passzív gyed-re. 2017.03.20-án ismét dolgozni kezdtem (emellett kapom a gyed extrát). Második gyermekemmel 2018.01.07-ére vagyok kiírva, szeretnék elmenni szülési szabadságra 2017.12.18-tól. Ez márciusi munkába állásom óta 273 napnyi munkaviszony, ha jól számolom, emellett még van 2 éven belül 10 napnyi munkaviszonyom első babám születése előttről (2015 decemberében), vagyis összesen 283 napnyi munkaviszonyom.
Szeretném tudni, hogy a 365 napnyi biztosítotti jogviszonyba beleszámít-e a szülési szabadságon töltött 168 nap és/vagy a fizetés nélküli szabadságon töltött 240 nap, azaz fedezi-e 365 nap meglétéhez szükséges 82 napot, amire a munkanapjaim mellett hiányzik? Azaz kapni fogok a második gyermekem után is csed-et, illetve gyed-et?

Köszönettel:
Réka

Zengőbérci #   2017.09.26. 15:39

botond187 2017.09.25. 19:19
Tisztelt Szakértők,
Olyan kérdésem lenne, hogy a párommal a babát 2017.10.27.-re várjuk és 2017.05.22.-ig dolgozott az előző munkahelyén (megszűnt a munkahelye). Majd hogy ne legyen megszakítva a biztosítás, stb, másnaptól, tehát 2017.05.23.-tól a saját kft-jében alkalmazottként bejelentette magát.
A korábbi munkahelyen magasabb fizetéssel volt bejelentve, mint a kft-ben.
Kérdésem, hogy milyen összegű CSED-et, pontosabban időszakot vesznek ilyen esetben figyelembe?
Jogosultságtól -3 hónap és onnan vissza 6 hónap alatt befizetett összegeket? Nézik a korábbi munkahely jövedelmét is, hiszen nem volt megszakítva a biztosítása, vagy csak a kft-ben levő alkalmazotti jogviszonyt vehetik figyelembe?
Olvasni, hogy az éppen jelenlegi (igényléskori) jogviszonyt nézik csak, valahol azt olvasni, hogy a biztosítási ideje ne legyen megszakítva (tehát, mintha nem számítana, hogy munkahelyet váltott).
Az is érdekes, hogy ha jelenlegi jogviszonyt nézünk, akkor a jogosultság kezdetétől vissza kell menni 3 hónapot és onnan nézni, hogy van-e 180 nap, ha nincs, akkor van-e 120, ha az sincs, akkor van-e a jogosultság előtt 30 napja, de ez utóbbi esetben a maximum összeg csak a minimálbér 2x lehet maximum.
Ez így nem tűnik fernek számomra.
Esetében 2017.10.27-ből 3 hónap az 2017.07.27., tehát 35 naptári napot vehetnek figyelembe, így mindegy, mennyivel volt bejelentve, maximum a minimálbér 2x kaphatja?
Előre is köszönöm a válaszokat.

T. Kérdező!

  • Az élet nem a „ferr”-ségről”szól, sőt. (Pl. vesd össze M. Lőrinc (a nemzet gázszerelője) jövedelmét és egy kórházi ápolónő jövedelmét. Előbbi miközben alszik is milliókat keres...., míg a másik a garantált bérminimumából nem tudja etetni és iskoláztatni a gyerekeit...)
  • Csak a jelen jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni, viszont az, hogy valaki hány napig jogosult táppénzre, vagy van-e a csed ellátásnak első korlátja függ attól, hogy a biztosítás folyamatosnak tekinthető-e.

A konkrét összeg meghatározásához kérje a járási hivatal segítségét.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

  • további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

    fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Egyebekben:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely
pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.
Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Zengőbérci #   2017.09.26. 15:27

latyakos 2017.09.25. 19:09
Tisztelt Szakértők!
Három munkahelyen álltam alkalmazásban 03. 20-án, gyermekem születésekor, 04.01-től már csak egyben.
A szüléskor mindhárom helyen voltam biztosított, ám jelenleg csak egynél, ez esetben csak a jelenlegi munkahelyem "után" számíthatok GYED-re (ő tud igazolást adni most), az időközben megszűnt másik két munkahely nem is számít?
Köszönöm a segítséget előre is!

T. Kérdező!

Ahhoz, hogy a kérdésére egyértelmű választ lehessen adni túl kevés adatot adott meg, de talán segítséget jelenthetnek az alábbiak:

Táppénz és Csed ellátást hány jogviszonyból kapott?
Az elbírálásnál az egyik legfontosabb szabály, hogy:

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A másik szabály:

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.

Van azonban kivétel.

GYED-re azok közül, akiknek megszűnt a jogviszonyuk azok lehetnek jogosultak, akiknek a jogviszonyuk a csed ideje alatt szűnt meg. Lásd. Ebtv. 42/A §.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

  • további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

    fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.