Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Vicente22 # e-mail 2017.02.18. 21:03

Tisztelt jogi szakértő!

A kérdésem az lenne, hogy BKK tartozást, mely már végrehajtónál van vonhatnak-e gyesből, gyesből és családi pótlékból. Az inkasszót el tudom kerülni ha postán, vagy másik számlára kérem a támogatásokat, ám nem találtam teljesen egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy a 33%-ot ugyanúgy letilthatják-e ezekből, vagy sem. A "kivétel a jogalap nélkül felvett támogatás" válaszokat nem értem, így ha ez szerepel a válaszban, kérem azt is elmagyarázni.

Köszönettel!

Nonó82 # e-mail 2017.02.17. 19:19

Kedves Szakértő!
Harmadik gyermekünk március 7.én lesz 6hónapos.Én csak gyest kaphatok,mert a 2015.májusban megszűnt a munkahelyem,akkor én a második gyermekemmel itthon voltam még gyeden.
Ezért a férjem szeretné igénybe venni a gyed extrát.A munkahelyén azt mondták neki nem kahatja meg,mert 3 műszakban dolgozik,de ez minket nem befolyásolna,mert én ugyanúgy itthon lennék a gyerekekkel,csak nem gyest kapnánk.
Azt szeretném tudni,hogy tényleg kizáró ok-e a több műszakos munkarend?
Köszönöm

Izabella54 # e-mail 2017.02.17. 12:59

Kedves Szakértő!

Jelenleg 9 hetes várandós vagyok első gyermekemmel. 09.10-re várható a szülés.
2013.09.01-2016.09.15-ig dolgoztam, tehát megszakítás nélkül volt biztosítási jogviszonyom 3 éven keresztül. 2016.10.07-107.01.07-i álláskeresési járadékban részesültem.
Két lehetőségem van:

  1. 03.01-től alkalmazásba vennének egy céghez, havi br. 250.000 ft-ért. Így a szülésig lenne 180 napnyi bizt. jogviszonyom.
  2. 03.01-től alkalmazásba állok a fent említett céghez majd 06.02-án táppénzre megyek (ugyanis eredetileg veszélyeztetett terhes vagyok), így viszont a szülésig csak 3 hónapnyi folyamatos bizt. jogviszonyom lenne.

A kérdésem az lenne, ha a 2. verziót választom, akkor jelentősen rosszabbul kapnék-e CSED-et és GYED-et?

Válaszát előre is köszönöm.

hdrienn # e-mail 2017.02.17. 12:29

Tisztelt Szakértő!

Kislányom tavaly októberben töltötte be a kettőt, jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok és gyest kapok. Kiderült, hogy ismét terhes vagyok. A kérdésem az lenne, hogy elmehetek-e táppénzre fizetés nélküli szabadság alatt? Köteles-e a munkáltató táppénzre venni, vagy mondhat nemet is? A fórumot olvasgatva már kiderült számomra, hogy táppénz alatt le kell mondanom a gyesről. A párom teljes munkaidőben dolgozik. Ő igényelheti a gyest a kislányunk után?

Előre is nagyon köszönöm válaszát!
Üdvözlettel, Horváth Adrienn

pazs #   2017.02.16. 09:44

A szülés napján magyarországi biztosított lennél? Édesapád cégében mi a státuszod, ott is fizetés nélküli szabin vagy? Általában nem célszerű papíron bejelentve lenni, gondold meg, hogy érdemes-e csak a csed és a gyed miatt így tennetek.

Ha a szülés napján magyarországi biztosított vagy és van a megelőző két évben egyévnyi biztosításod, akkor kaphatsz csed-et (ez a régi nevén a tgyás), majd utána gyedet, ha egyikre sem vagy jogosult, gyest kaphatsz. Egyszeri anyasági támogatást akkor kapsz, ha igazolod, hogy legalább négyszer (koraszülés esetén egyszer) megjelentél terhesgondozáson (Magyarországon).

A szülés után 2-3 hónappal hazatérni optimista verzió, nem biztos, hogy lesz már útlevele a gyereketeknek.

Tothpala # e-mail 2017.02.15. 23:56

Tisztelt Szakértő!
Egészen 2016 május-1-ig egyetemi tanársegédként dolgoztam, aztán kaptam egy 2 éves posztdoktori ösztöndíjat az USA-ba. Ezt az itteni egyetem fizeti, nem a magyar. Közben az otthoni egyetemen ezalatt az idő alatt fizetés nélküli szabadságon vagyok. Közben teherbe estem és augusztusra várható a baba. Mivel itt 2-4 hónap max amit otthon lehet tölteni úgy gondoljuk a férjemmel hogy inkább visszajövünk, mert ha itt felmondok a vízumom ugrik és az övé is és akkor ő sem tudna dolgozni (férjem mellesleg brit). Valószínűleg a szülés után 2-3 hónap múlva tudnánk utazni a babával. MIndez alatt az idő alatt édesapám cégénél is folyamatosan be vagyok jelentve és a cég fizeti a minimális járulékokat utánam (nyugdíj eho stb). Szóval a kérdésem az hogy ezek után mire számíthatok az államtól. A Gyes gyed fórumra már irtam de ott nem kaptam egyelőre választ.
Előre is köszönöm
AT

Réka0624 # e-mail 2017.02.15. 13:59

Tisztelt Szakértő!
2014, május 24-e óta vagyok a cégemnél munkaközvetítő által! 2015 novemberétől terhes táppénzre mentem június 24-ével meg is született a kislányom meg is állapították a csed-em ami 2016.06.24-2016.12.08-ig 6 589,28,- naptári napi alap figyelembevételével 4 612,50,- naptári napi összegben állapítottak meg. A munka közvetítőmnek 2016.09.30-ikával megszűnt a cégemmel a szerződése így folytatólagos szerződéssel egy másik munkaközvetítőt kaptunk 2016.10.01- szerződéssel.Gyed kifizetésem 2016.12.09-től folyósítják a szörnyű az hogy 3033 ft bruttó naptári napi összegben állapították meg, amivel egyáltalán nem értettem egyet így fel is vettem a kapcsolatot a munkaközvetítővel és azt a magyarázatot kaptam hogy nem kötelesek figyelembe venni az előző munka közvetítőmnél megállapított bérezést így csak az alap bruttó béremmel számolnak ami 130.000. A folytatólagos szerződésemben ez nem szerepel nem is kaptam róla a szerződés aláírásakor tájékoztatást! Még is mit csináljak? Kb 30.000 forinttól fosztottak így meg. Valóban törvényes ez?? Tisztelettel: Lichtenstein Réka

attributum22 # e-mail 2017.02.14. 19:28

Tisztelt szakèrtő!
Iker gyermekek èdesanyja vagyok, akik kèt èvesek múltak. Jelenleg mèg gyedet kapok. A gyerekek családi napközit kezdenènek, èn pedig napi nèhány órában munkát vállalnèk. Kèrdèsem, hogy a fizrtès nèlküli szabadságom fenntartása mellett, másik munkáltatónál vállalhatok-e munkát nèhány órában úgy, hogy a gyed megmaradjon. Illetve van-e a gyed melletti munkavègzèsnek napi minimum óraszáma? Van-e esetleg valami, amire oda kell figyelnem? Válaszukat köszönettel fogadom.

hotisz # e-mail 2017.02.14. 16:16

Tisztelt Jogi Fórum!

A férjemnek ajánlottak egy jó munkalehetőséget az Egyesült Államokban, és tervezzük, hogy a teljes család kiköltözne 1-2 évre. Második gyermekemmel jelenleg GYED-en tartózkodom itthon, egyébként a közigazgatásban dolgozom, a munkahelyemre visszavárnak. A kérdésem az lenne, hogy ha ideiglenesen külföldön fogunk élni, jogosult vagyok-e a GYED-re, GYES-re itthon? Illetve van-e bejelentési kötelezettségem a munkahelyem felé, hogy abban az időszakban, amikor egyébként is passzív állományban vagyok, külföldön élek? Ha nem járnak a fenti családtámogatások, akkor az hogyan hat a munkaviszonyomra? A gyermek 3 éves koráig védett státuszban vagyok, és mindenképpen szeretnénk 1-2 év múlva visszaköltözni, amikor is szeretnék majd újra munkába állni a jelenlegi munkahelyemen.

Köszönöm

katalin049 # e-mail 2017.02.13. 11:16

Tisztelt Jogi Fórum!

A kérdésem a következő lenne!:
Táppénzen vagyok veszélyeztetett terhességem miatt november vége óta.
A táppénzes papíromat mindig a hónap utolsó napján adom le a munkahelyemen. Eddig meg kaptam a táppénzemet akkor amikor az eddigi fizetésemet is most viszont még nem kaptam semmit! Mikorra várható? Mennyit csúszhat?
Decemberben betöltöttem a 91 napos terhességet miszerint igénybe vehetek a magzat után adókedvezményt! Igényeltem is, de a bérpapiromon nincs feltüntetve ilyesmi. Azt is a táppénzzel utalják vagy azt nem? Ha nem akkor mikor?
Valamint kaptam egy levelet a munkahelyemtől központilag, hogy a munkaköröm megszünt szóval majd ha egyszer évek múlva vissza szeretnék menni dolgozni vagy ajánlanak mást vagy nem lessz szükség a munkámra! Nos ebben az esetben jár nekem a tgyás? A munkáltatóm szerint ez majd csak akkor lessz fontos ha visszamegyek dolgozni addig minfen ugyanugy jár!

Remélem érthetően fogalmaztam!
Válaszukat előre is Köszönöm!!
Tisztelettel: Kovács Katalin

Nettuskaaa # e-mail 2017.02.11. 22:43

Tisztelt Szakértő!

2016.09.21-én megszűnt a munkaviszonyom, azóta nincs új állásom, viszont babát várunk, 2017.szeptember végére várjuk a gyermekünket. Egyéb okok miatt az álláskeresési járadékot nem intéztem, jogviszonyom a fenti dátumtól nincs, tb járulékot fizetem.

Kérdésem az lenne, hogy CSED-re illetve GYED-re jogosult leszek-e így? Ha nem, akkor ha egyéni vállalkozásba kezdek 2017.március hónaptól, az megoldja-e a helyzetet?

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Hgeorginna # e-mail 2017.02.10. 21:37

Tisztelt Szakértő !
Jelenleg itthon vagyok GYED en a 18 hónapos fiammal most várjuk Második gyermekunket, aki meg az első gyermekem 2 éves születésnapja előtt fog megszületni. Gyerekvállalás előtt folyamatos volt a munkaviszonyom. A kérdésem hogy a második gyerek születése előtt ha most bejelentem a munkaltatomnak hogy a második gyermekemet várom akkor milyen juttatások illetnek meg? Írásban bejelentem a terhességem, hogy megszakitom a fizetés nélküli szabadságot és kiveszek egy nap szabit másnap meg táppénz. És kell egy papír a nogyogyasztol a táppénzre vételhez. Jól gondolom vagy ez így nem állja meg a helyet?

Jereván #   2017.02.10. 13:10

yrcsy 2017.02.04. 14:17
Tisztelt Szakértő!
A kérdésem a következő lenne: jelenleg munkanélküli vagyok, regisztrált munkanélküli, most derült ki, hogy kisbabám lesz.
Szeretném kérdezni, ha szülést megelőzően csak 3 hónapot fogok dolgozni, 161.000 Ft Bruttó jövedelem mellett, akkor milyen juttatásokra leszek jogosult?vagy csak a GYES fog jári?
CSED, GYED összegeire is kíváncsi lennék, ha jár...
Segítségét előre is, és nagyon köszönöm!

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül, de a regisztrált munkanélküli nem.)
A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Jereván #   2017.02.10. 13:08

mirella15 2017.02.06. 18:34
Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem hogy milyen juttatás járna a harmadik gyerek után?
2 gyermekem van. A kisebbikkel aki 2016.decemberben töltötte be az 1 évet gyeden vagyok. Tervezzük a 3. babát a férjemmel de még nem sikerült teherbe esnem. A gyedem 2017. decemberében jár le.Az lenne a kérdésem hogyha akkor érkezik a picibaba mikor már gyesen leszek akkor milyen ellátás tudok igénybe venni a harmadik gyerekre? A munkaviszonyom fennáll! És az összeg özel azonos lesz mint a 2.gyermekemnél?
A választ elöre is köszönöm!

T. Kérdező!

Csed, majd gyed, majd gyes+csp igénybővülés címén+anyasági támogatás.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Jereván #   2017.02.10. 13:06

Vera08 2017.02.06. 18:54
Tisztelt Szakértők!
2016. augusztus 29-ig kaptam a gyedet. 30-ától már gyest kellett volna kapnom, azonban ennek igénylése különböző okokból elmaradt.
Csak 2017. januárban igényeltem a gyest. Sajnos csak 2 hónapra visszamenőleg adják, ezért csak 2016. november 1-től állapították meg nekem a gyes folyósítását. Az elsőfokú eljárás során tettem egy nyilatkozatot, a gyermekeim és én is folyamatosan betegek voltunk, de nem vették figyelembe.
Tehát 2016. augusztus 30. és október 31. között nem kapok gyest és így nyugdíjjárulékot sem vontak, mert nem volt miből.
A gyes havi bruttó 28500 Ft, amiből 10 % nyugdíjjárulékot vonnak.
A gyes nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, tehát most valószínűleg megszakadt a társadalombiztosítási jogviszonyom és várhatólag 2016. augusztus töredékhónappal és szeptember, október egész hónapokkal hosszabbodik a nyugellátáshoz szükséges időm.
Az elsőfokú hatóság azt mondta hiába fellebbezek, mert el fogják utasítani és nem fogok gyest kapni 2016. aug. 30-tól október 31-ig.
Megkérdeztem a Nugdíjbiztosítási Főosztályt arról, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyom valóban megszakadt-e?
Továbbá, milyen mekkora összeget és milyen számlaszámra kellene befizetnem ahhoz, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyom folyamatos legyen?
Erről a befizetésről hogyan kaphatnék igazolást?
Ezt válaszolták:
A biztosítási idő akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál
hosszabb megszakítás nincs.
Az 1997.évi LXXX.törvény 34.§ (1) bekezdése szerint:
• nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem
szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett
megállapodást köthető. / Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyugdíjbiztosítási Főosztálya 1081 Budapest, Fiumei út 19/a. címen,
telefon: 06-1-323-600./
A hivatkozott törvény 35.§ ( 3 ) bekezdése szerint:
A megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön
létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre ( visszamenőleges
hatállyal ) megállapodás nem köthető.
A majdani nyugdíj megállapítása során a levelében jelzett időszak
szolgálati időként nem vehető figyelembe, mivel nyugdíj-járulék köteles
jövedelemmel sem rendelkezik ezen időszakban.
Egyéb egészségbiztosítási pénzbeli ellátások ( pl. táppénz ) jogosultsági
feltételeivel, jogviszony folytonosságának kérdésével kapcsolatban
szíveskedjen az illetékes Kormányhivatalt ( OEP ) megkeresni.
Ezek után megkérdeztem az OEP-et a mai napon, várom a válaszukat.
A fellebbezéssel kapcsolatban kérdezem, hogy mit jelent a szülő gyermeknevelésben való akadályoztatása? Mit jelent ez, mert a magyarázat nulla a törvényben...
Mégis mire tudnék hivatkozni a fellebbezésben?
Ha legalább a nyugdíjjárulékot be lehetne valahogy fizetni arra az időre...
Vera08

Kedves Vera!

Rossz hírem van, sajnos jogszerű, szakszerű választ kapott. Természetesen benyújthat jogorvoslati kérelmet, ami illetékmentes, de azt másodfokon sem fogják kedvezően elbírálni.

A szülő gyermeknevelésben való akadályoztatása: például anya letöltendő börtönbüntetésének az ideje, anya kórházban, kómás állapotban, vagy kényszergyógykezelés alatt stb.

Jereván #   2017.02.10. 12:59

S. Mónika 2017.02.07. 00:18
Tisztelt Szakértő!
Segítségét szeretném kérni a Gyed igénylésével kapcsolatban. 2015 december 31-ig volt munkaszerződésem a KLIK-nél.
Akkor terhes voltam így nem hosszabbították meg a szerződésemet,majd munkanélküli állományba kerültem.
2016 márciusban született meg a gyermekünk. Jogosult voltam a Tgyás-ra, a Gyed-re.
A Gyed ideje alatt született meg második gyermekünk, akire ugyan úgy kaptam a Csed-et, de azt az információt kaptam, hogy a Gyed-re már nem vagyok jogosult. A kérdésem az lenne, hogy van-e esetleg esélyem a második gyermekemnél a gyed folyósítására?
Köszönettel: s. Mónika

Kedves Mónika!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.)

Ha ezen feltételeknek megfelel, illetve megfelelt a szülés pillanatában jogosult lehet gyed ellátásra.

(A teljeskörű válaszhoz túl kevés adatot adott meg, illetve az némileg hiányos, ellentmondásos, ezért válasz csak általánosságban adható.)

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a járási hivatalhoz fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Jereván #   2017.02.10. 12:53

G.Anna 2017.02.08. 13:24

Tisztelt Szakèrtô!

Érdeklôdni szeretnék a 2017. èvi táppénz számításról.
2017.januárjától 9-es kóddal, veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre kényszerültem. Szeretném tudni, hogy kell számolnom a jövedelmemet 161 000Ft bruttó jövedelem esetén.

Segítsêgèt elôre is nagyon köszönöm!

Kedves Anna!

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Jereván #   2017.02.10. 12:52

Tisztelt Szakértő!
Segítéségét szeretném kérni, hogy milyen ellátásra leszek jogosult.
A fiam 2015.01.04.-én született, a TGYÁS is ezen a napon kezdődött és 2015.06.21.-ig tartott, utána GYED-et kaptam 2017.01.04.-ig. 2017.01.05.-től GYES-t kapok, jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok. A szülés előtt több mint 4 évet dolgoztam folyamatosan napi 8 órában.
Jelenleg várandós vagyok a 2. gyermekemmel, szülés várható ideje 2017.08.27.-e. Bruttó bérem 2014-ben 220.000,-Ft volt.
Kérdésem, hogy körülbelül milyen járandóságra leszek jogosult, kapok-e TGYÁST, illetve GYED-et, ugyanis a szülést megelőző évben, azaz 2016-ban csak GYED-et kaptam? Ilyenkor mit vesznek figyelembe.
Továbbá meg szeretném kérdezni, hogy ilyenkor visszamehetek-e dolgozni például 2-3-4 hónapra, majd utána táppénzre mehetek-e, ha mégsem tudom ellátni a feladataim a várandóság miatt?
Mielőbbi szíves válaszát megköszönve.
Üdvözlettel:
Kettes

T. Kérdező!

Amennyiben fennáll a munkaviszonya, csak a gyermek nevelése miatt fiznélkülin van jogosult lesz az új babára is csed és gyed ellátásokra.

Igen, a gyed mellett dolgozhat, de ezen szándékát előre be kell jelentenie a munkáltatójának.

Igen, ha a gyed mellett munkába áll és keresőképtelenné válik kaphat a gyed mellett táppénz ellátást is.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.
Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Kettes # e-mail 2017.02.09. 15:00

Tisztelt Szakértő!

Segítéségét szeretném kérni, hogy milyen ellátásra leszek jogosult.
A fiam 2015.01.04.-én született, a TGYÁS is ezen a napon kezdődött és 2015.06.21.-ig tartott, utána GYED-et kaptam 2017.01.04.-ig. 2017.01.05.-től GYES-t kapok, jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok. A szülés előtt több mint 4 évet dolgoztam folyamatosan napi 8 órában.
Jelenleg várandós vagyok a 2. gyermekemmel, szülés várható ideje 2017.08.27.-e. Bruttó bérem 2014-ben 220.000,-Ft volt.
Kérdésem, hogy körülbelül milyen járandóságra leszek jogosult, kapok-e TGYÁST, illetve GYED-et, ugyanis a szülést megelőző évben, azaz 2016-ban csak GYED-et kaptam? Ilyenkor mit vesznek figyelembe.
Továbbá meg szeretném kérdezni, hogy ilyenkor visszamehetek-e dolgozni például 2-3-4 hónapra, majd utána táppénzre mehetek-e, ha mégsem tudom ellátni a feladataim a várandóság miatt?

Mielőbbi szíves válaszát megköszönve.

Üdvözlettel:
Kettes

G.Anna # e-mail 2017.02.08. 13:24

Tisztelt Szakèrtô!

Érdeklôdni szeretnék a 2017. èvi táppénz számításról.
2017.januárjától 9-es kóddal, veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre kényszerültem. Szeretném tudni, hogy kell számolnom a jövedelmemet 161 000Ft bruttó jövedelem esetén.

Segítsêgèt elôre is nagyon köszönöm!

Kiksoka # e-mail 2017.02.08. 07:59

Kedves Szakértô!
GYED extrával kapcsolatban szeretnék kérdezni:
Kisfiam 6 és fél hónapos, GYES-t kapok utána. A férjem igényelheti e a GYED extrát, úgy olvastam, korlátlanul lehet mellette dolgozni ( ô folyamatos mûszakban, 12 órában dolgozik). Ebben az esetben, ha ez megvalósítható, jól értelmezem, hogy a teljes fizetésén felül megkapja a GYED-et is? Nekem, miután lemondom a GYES-t, azt visszamenôleg ki kell fizetnem? Csak azt, amit a kicsi fél éves kora után kaptam?
Nagyon köszönöm válaszát!
Kiksoka

S. Mónika # e-mail 2017.02.07. 00:18

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni a Gyed igénylésével kapcsolatban. 2015 december 31-ig volt munkaszerződésem a KLIK-nél. Akkor terhes voltam így nem hosszabbították meg a szerződésemet,majd munkanélküli állományba kerültem. 2016 márciusban született meg a gyermekünk. Jogosult voltam a Tgyás-ra, a Gyed-re. A Gyed ideje alatt született meg második gyermekünk, akire ugyan úgy kaptam a Csed-et, de azt az információt kaptam, hogy a Gyed-re már nem vagyok jogosult. A kérdésem az lenne, hogy van-e esetleg esélyem a második gyermekemnél a gyed folyósítására?

Köszönettel: s. Mónika

Vera08 # e-mail 2017.02.06. 18:54

Tisztelt Szakértők!

2016. augusztus 29-ig kaptam a gyedet. 30-ától már gyest kellett volna kapnom, azonban ennek igénylése különböző okokból elmaradt.

Csak 2017. januárban igényeltem a gyest. Sajnos csak 2 hónapra visszamenőleg adják, ezért csak 2016. november 1-től állapították meg nekem a gyes folyósítását. Az elsőfokú eljárás során tettem egy nyilatkozatot, a gyermekeim és én is folyamatosan betegek voltunk, de nem vették figyelembe.

Tehát 2016. augusztus 30. és október 31. között nem kapok gyest és így nyugdíjjárulékot sem vontak, mert nem volt miből.
A gyes havi bruttó 28500 Ft, amiből 10 % nyugdíjjárulékot vonnak.

A gyes nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, tehát most valószínűleg megszakadt a társadalombiztosítási jogviszonyom és várhatólag 2016. augusztus töredékhónappal és szeptember, október egész hónapokkal hosszabbodik a nyugellátáshoz szükséges időm.

Az elsőfokú hatóság azt mondta hiába fellebbezek, mert el fogják utasítani és nem fogok gyest kapni 2016. aug. 30-tól október 31-ig.

Megkérdeztem a Nugdíjbiztosítási Főosztályt arról, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyom valóban megszakadt-e?

Továbbá, milyen mekkora összeget és milyen számlaszámra kellene befizetnem ahhoz, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyom folyamatos legyen?

Erről a befizetésről hogyan kaphatnék igazolást?

Ezt válaszolták:

A biztosítási idő akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál
hosszabb megszakítás nincs.

Az 1997.évi LXXX.törvény 34.§ (1) bekezdése szerint:

  • nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem

szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett
megállapodást köthető. / Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyugdíjbiztosítási Főosztálya 1081 Budapest, Fiumei út 19/a. címen,
telefon: 06-1-323-600./
A hivatkozott törvény 35.§ ( 3 ) bekezdése szerint:
A megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön
létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre ( visszamenőleges
hatállyal ) megállapodás nem köthető.
A majdani nyugdíj megállapítása során a levelében jelzett időszak
szolgálati időként nem vehető figyelembe, mivel nyugdíj-járulék köteles
jövedelemmel sem rendelkezik ezen időszakban.
Egyéb egészségbiztosítási pénzbeli ellátások ( pl. táppénz ) jogosultsági
feltételeivel, jogviszony folytonosságának kérdésével kapcsolatban
szíveskedjen az illetékes Kormányhivatalt ( OEP ) megkeresni.

Ezek után megkérdeztem az OEP-et a mai napon, várom a válaszukat.

A fellebbezéssel kapcsolatban kérdezem, hogy mit jelent a szülő gyermeknevelésben való akadályoztatása? Mit jelent ez, mert a magyarázat nulla a törvényben...

Mégis mire tudnék hivatkozni a fellebbezésben?
Ha legalább a nyugdíjjárulékot be lehetne valahogy fizetni arra az időre...

Vera08

mirella15 # e-mail 2017.02.06. 18:34

Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem hogy milyen juttatás járna a harmadik gyerek után?
2 gyermekem van. A kisebbikkel aki 2016.decemberben töltötte be az 1 évet gyeden vagyok. Tervezzük a 3. babát a férjemmel de még nem sikerült teherbe esnem. A gyedem 2017. decemberében jár le.Az lenne a kérdésem hogyha akkor érkezik a picibaba mikor már gyesen leszek akkor milyen ellátás tudok igénybe venni a harmadik gyerekre? A munkaviszonyom fennáll! És az összeg özel azonos lesz mint a 2.gyermekemnél?
A választ elöre is köszönöm!

yrcsy # e-mail 2017.02.04. 14:17

Tisztelt Szakértő!
A kérdésem a következő lenne: jelenleg munkanélküli vagyok, regisztrált munkanélküli, most derült ki, hogy kisbabám lesz.
Szeretném kérdezni, ha szülést megelőzően csak 3 hónapot fogok dolgozni, 161.000 Ft Bruttó jövedelem mellett, akkor milyen juttatásokra leszek jogosult?vagy csak a GYES fog jári?
CSED, GYED összegeire is kíváncsi lennék, ha jár...
Segítségét előre is, és nagyon köszönöm!