Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Kjozsef99 # e-mail 2015.08.02. 18:38

Jo napot táppénz elutasitást meg lehet fellebezni?

NRenata # e-mail 2015.08.02. 14:46

Kedves Szakértő!

8 hetes terhesként bolti eladóként dolgozom egy ruházati üzletben, ahol gyakran nehezebb kartonok pakolására is sor kerül. Orvosom megírta a táppénzes javaslatot,ugyanis ezt a típusú munkát biztonsággal nem tudom végezni.
Kérdésem az lenne, hogy táppénz mellett más munkatípusra jelentkezhetek e pl. irodai ülő munka vagy részmunkaidős állás?
Valamint, hogy milyen lehetőségek vannak ez esetben ha más munkát el tudnék végezni csak jelenlegi helyemen nem.

Előre is köszönöm segítségét!

Kjozsef99 # e-mail 2015.08.01. 22:50

Tisztelt Szakértö.

Olyan problémánk van a menyasszonyom február ota táppénzen van mint veszélyeztetett terhes a munkáltatoja ahol dolgozott nem adta ki az egészségbiztositonak a táppénzes igazolásokat igy még egy forintot se kapott irtunk az egészségbiztositonak akik azzal az indokkal hogy nem sikerült felvenni a munkáltatóval a kapcsolatot elutasitották a táppénzigényt van valami lehetöség fellebezni?

anya89 # e-mail 2015.08.01. 14:25

Tisztelt Szakértő!

2015. áprilisától vagyok jogosult GyED-re, és az ellátást kapom is, de az összege nem annyi, amennyire számítottam. 2014. márciustól 2014. október 31.-ig dolgoztam, határozott idejű munkaviszonnyal, ami havonta változott. A cég könyvelője telefonon többször is egyeztetett az OEP-pel a munkaviszonyom alakítását illetőén, hogy a TGYÁS és a GYED esetében is a maximális ellátásban részesüljek, eszerint az utolsó munkaviszonyomból származó jövedelmem bruttó 203.000,-Ft volt. A TGYÁS-nál a maximális összeget állapították meg részemre, a GYED-em viszont lényegesen alacsonyabb összegű, mert az alapját a 2014-es átlagjövedelmem képezi, ami 2014. szeptember 30.-ig a szakmai minimálbér volt. A kérdésem az, hogy annak fényében, hogy a munkaviszonyom havonta meg volt szakítva, helyes-e az OEP kalkulációja, tekintettel arra, hogy tudtommal, ha a biztosítási idő nem folyamatos, a megszakítás előtti jövedelem nem vehető figyelembe. Amennyiben az OEP számítása helyes, úgy életek-e kártérítési igénnyel az OEP felé, mivel a munkaviszonyom az ő iránymutatásai mentén alakult, ennek ellenére havi 30.000 forinttal alacsonyabb ellátásban részesülök, és az ügyfélszolgálattal és a szakosztállyal folytatott meddő telefonhívásaim több ezer forintomat emesztették fel.
A segítséget előre is köszönöm!

Picur1818 # e-mail 2015.07.31. 21:36

Tisztelt szakértő!

A kérdésem w következő lenne van egy 2,5éves fiam aki mellett jelenleg gyes-en vagyok. Munkaviszonyom megmardt a mai napig. Megtudtam hogy érkezik a tesó és szeretném megigényelni a táppénzt mivel ugyebár a gyes összege elégkevés 2 babára berendezkedni. Mi a hivatalos menete illetve a munkáltató köteles e kiadni a szabadságomat hogy táppnzre jöhessek. Válaszát előre is köszönöm.

monoszkop # e-mail 2015.07.31. 16:50

halloween1973#e-mail 2015.07.30. 20:57
Kedves Szakértő!
Szeptember 14-e a szülés várható ideje.
CSED-et a szülés napjától fogom igénybe venni.
Veszélyeztetett terhes vagyok, de még a jövő héten dolgozom. Utána szeretném még kivenni a 11 nap szabadságomat, és csak ezután mennék el táppénzre. A szabadságom 2015.augusztus 24-én járna le, így augusztus 25-től mennék el táppénzre.
Kérdésem, hogy ezt így meg tudom-e oldani, vagy el kell mennem már most táppénzre a nőgyógyászati javaslattal amit most kaptam, és a bent maradt szabadságomat majd kiveszem, ha visszamegyek dolgozni.
Mivel minimál bért kapok, nem mindegy, mennyi pénzt kapok, ezért szeretném először a szabadságomat kivenni és csak utána igénybe venni a táppénzt a baba születéséig.
Köszönöm segítségét és helytálló válaszát!

Kedves Kérdező!

Megoldható. Ha a foglalkoztatója kiadja Önnek a szabadságot TB szempontból nem kifogásolható.

(Senki nem kötelezhető arra, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait igénybe vegye. A keresőképtelenség elbírálása orvosszakmai kérdés. Az orvossal beszélje meg, hogy hogy csak 2015.08.25-től vegye keresőképtelen állományba.)

halloween1973 # e-mail 2015.07.30. 20:57

Kedves Szakértő!
Szeptember 14-e a szülés várható ideje.
CSED-et a szülés napjától fogom igénybe venni.
Veszélyeztetett terhes vagyok, de még a jövő héten dolgozom. Utána szeretném még kivenni a 11 nap szabadságomat, és csak ezután mennék el táppénzre. A szabadságom 2015.augusztus 24-én járna le, így augusztus 25-től mennék el táppénzre.
Kérdésem, hogy ezt így meg tudom-e oldani, vagy el kell mennem már most táppénzre a nőgyógyászati javaslattal amit most kaptam, és a bent maradt szabadságomat majd kiveszem, ha visszamegyek dolgozni.
Mivel minimál bért kapok, nem mindegy, mennyi pénzt kapok, ezért szeretném először a szabadságomat kivenni és csak utána igénybe venni a táppénzt a baba születéséig.
Köszönöm segítségét és helytálló válaszát!

sortie # e-mail 2015.07.29. 12:16

voroszita 2015.07.26. 10:09
Tisztelt Szakértő!
2007. április 1-je óta napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezem.
2013. július 29-én született gyermekemmel jelenleg, legfeljebb 2015.07.29-ig GYED-en vagyok.
Mivel 2015. szeptember 30-ra várom második babámat, a köztes időszakban táppénzre szeretnék menni, mivel a munkahelyemre nem tudok visszamenni erre a 2 hónapra.
Időközben - várhatóan augusztus második felében - őstermelésből származó jövedelemmel is fogok rendelkezni.
A kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy a táppénzre való jogosultságomat befolyásolja-e az őstermelésből származó bevételem?
Esetleg az megoldást jelent-e, hogy a táppénzt arra az egy napra megszüntetem, amikor a bevételemet megkapom?

Válaszát előre is köszönettel!

  • Az Ebtv. 47. § értelmében nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.
  • A keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni, azaz lehet, hogy van egy munkaviszonya és egy biztosítást eredményező egyéb jogviszonya.

Előfordulhat, hogy az egyikben keresőképtelen a másikban nem. (pl. Az ólomgyárban terhesen nem dolgozhat, de a piacon napi 2 órát az árúja mellett elálldogálhat, abból bevétele lehet. Másik példa. Elvágja a kezét. Tanárként beszélni, dolgozni tud, de másodállásában, a gyorsétterem fekete mosogatójában mosogatni nem fog tudni, mert a seb elfertőződhet. Ezen másodállásában kapott táppénzt nem befolyásolja az, hogy a főállásában ugyanarra az időre, rendszeresen, továbbra is munkabért (illetmény) kap.)

  • Tekintettel arra, hogy a táppénznél a jogszabály nem úgy szól, hogy nem jár táppénz, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet végez, hanem úgy, hogy (az adott jogviszonyában) a teljes keresetét megkapja, így álláspontom szerint az őstermelői bevétel a táppénzre való jogosultságát nem befolyásolja.

(Vigyázz, CSED és GYED ellátásoknál már másképp szól a jogszabály!!!) A táppénzre akkor nem lenne jogosult, ha a munkaviszonyában kapná meg a teljes keresetét arra az időre, amíg keresőképtelen.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39. § (3) értelmében a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók (kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

sortie # e-mail 2015.07.29. 12:10

Jazmin61 2015.07.27. 10:23
A következő kérdésem lenne. második gyermekünk februárban töltötte be a kettő évet, jelenleg táppénzen vagyok a harmadik gyermekünkkel. A szülés várható időpontja okt.18.
Az Államkincstártól igényelhetek-e GYEST?

  • 2015. márciusától a Családtámogatási Iroda a Magyar Államkincstártól átkerült a Megyei Kormányhivatalhoz (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály), azaz a GYES-t már nem a MÁK-tól kell igényelni.
  • 2014. január 1-jét követően, ha újabb gyermek születik a családba, akkor az idősebb testvér után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, nem kell lemondani az ellátásról, mint korábban. (GYED extra)
  • Az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 39. § szerint azonban továbbra is főszabály, hogy az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre gyermekgondozási díjra, vagy GYES-re is jogosult, választása szerint - az e törvényben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe. Ilyen kivétel pl., ha valaki a GYED/GYES mellett dolgozik és keresőképtelenné válik, akkor ugyanis kaphatja a GYED/GYES mellett a táppénzt is.
  • Ha Ön a GYED mellett dolgozott és úgy vált keresőképtelenné, úgy egyidejűleg kapta a GYED-et és a táppénzt. Amennyiben ez idő alatt lejárt a GYED kérheti a GYES-t és kaphatja a GYES mellett a táppénzt is.
  • Ha viszont Ön a GYED mellett nem állt vissza dolgozni, hanem a GYED alatt, vagy annak lejárta után rögtön keresőképtelen állományba került úgy a főszabály érvényes, azaz a két ellátás közül GYED/GYES és táppénz választhat és csak az egyiket kaphatja.
  • Igényelni különben bármit lehet, legfeljebb elutasítják a kérelmet.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39. § (3) értelmében a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

 Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
 A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

 Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

 A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

 Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

 Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

 Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogy ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

 A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi.

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók (kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Bogáncs88 # e-mail 2015.07.28. 22:42

Tisztelt Szakértő!

A következő lenne a kérdésem:
2014.08.25-től veszélyeztetett kismamaként táppénzen voltam 2014.12.16-ig.
2014. 12.17-től TGYÁS-on 2015.06.02-ig.
A GYED 2015.07.03-án kezdődött.
Gyermekem 2015. 01. 15-én született.
A munkahelyemen pedagógusként dolgoztam, egy egyházi fenntartású iskolában.
2015. 06. 30-án lejáró szerződésemet nem hosszabbították meg. (10 ledolgozott évem van, 34 éves vagyok.)
Kérdésem: mely időszakra jár szabadság? Hány nap szabadságnak kell szerepelnie az elszámolásban?
Várom válaszát!
Köszönöm a segítséget!

sortie # e-mail 2015.07.28. 15:53

bebeviku 2015.07.28. 11:33

Tisztelt Szakértő!

18 hetes veszélyeztetett terhes kismama vagyok, jelenleg GYeden a két éves kislányommal itthon.

Tudomásomra jutott, hogy az új jogszabályok szerint a táppénz és a gyed egyszerre is folyósítható, de csak abban az esetben, ha kereső állományban vagyok.

Ám mielőtt az utóbbit megtudtam volna, a főnökömmel emailben közöltem a helyzetem(veszélyeztetett terhes vagyok) és megkértem, hogy vegyen táppénzre vissza gyedről(úgy hogy párhuzamosan folyósítható legyen a két ellátás).Természetesen nem akarom megkerülni a törvényt, a főnökömtől pedig azt a választ kaptam, hogy ha egy napra visszahelyezne kereső állományba és ez után venne táppénzre, akkor ez "önmagában megalapozza a rosszhiszemű módon történő táppénz igénylést, illetve a helyzetemet tekintve a tényleges munkavégzésemet -az orvosom által megerősített okok miatt- senkinek nem éri meg kockáztatni a saját és a születendő gyermekem egészsége érdekében"(természetesen nem akarom a gyermekemet a munkavégzéssel veszélyeztetni).

A kérdéseim a következőek volnának:

van-e lehetőségem jelenleg kivenni a 2015-ös szabadságaimat?

Ha igen- a megtörtént email váltás után- esetleg táppénzre kérni magam, annélkül, hogy a főnökömet vagy engem megbüntetnének(mert nem szeretnék jogsértést), illetve ha mindezek ilyenformán lehetségesek és törvényesek a fönököm visszautasíthatja, megtagadhatja-e bármelyik kérésemet?

Nagyon várom válaszukat, mer jelenlegi helyzetemben nagyon nagy segítség volna nekem a táppénz.
Előre is köszönöm segítségüket:Ivett

  • Ha munkába áll igen, van lehetősége.

A munkába állási szándékát előre (a munkába állás előtt legalább 30 nappal) be kell jelentenie.
Lásd:

Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, (pl. GYED-en volt) az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

  • Ha a szabadsága lejár és az orvos keresőképtelen állományba veszi jogosult táppénzre.
  • Ha így jár el senkit nem büntethetnek meg. (A jogalkotó szándéka épp az volt, hogy a jogosult egyidejűleg több tb. ellátást is igénybe vehessen. ezzel próbálja ösztönözni a gyermekvállalást, mivel lassan 8 millióra csökkenünk...)
  • A visszaállási szándékát -a 30 napos szabály betartásával- főnöke nem utasíthatja vissza.

A keresőképtelenség elbírálása pedig nem munkáltatói feladat, hanem orvosszakmai kérdés.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39. § (3) értelmében a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. Végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi.

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók (kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

bebeviku # e-mail 2015.07.28. 11:33

Tisztelt Szakértő!

Úgy érzem kicsit bonyolult a helyzetem, ezért fordulok Önökhöz segítségért.

18 hetes veszélyeztetett terhes kismama vagyok, jelenleg GYeden a két éves kislányommal itthon.
Tudomásomra jutott, hogy az új jogszabályok szerint a táppénz és a gyed egyszerre is folyósítható, de csak abban az esetben, ha kereső állományban vagyok.
Ám mielőtt az utóbbit megtudtam volna, a főnökömmel emailben közöltem a helyzetem(veszélyeztetett terhes vagyok) és megkértem, hogy vegyen táppénzre vissza gyedről(úgy hogy párhuzamosan folyósítható legyen a két ellátás).Természetesen nem akarom megkerülni a törvényt, a főnökömtől pedig azt a választ kaptam, hogy ha egy napra visszahelyezne kereső állományba és ez után venne táppénzre, akkor ez "önmagában megalapozza a rosszhiszemű módon történő táppénz igénylést, illetve a helyzetemet tekintve a tényleges munkavégzésemet -az orvosom által megerősített okok miatt- senkinek nem éri meg kockáztatni a saját és a születendő gyermekem egészsége érdekében"(természetesen nem akarom a gyermekemet a munkavégzéssel veszélyeztetni).
A kérdéseim a következőek volnának:
van-e lehetőségem jelenleg kivenni a 2015-ös szabadságaimat?
Ha igen- a megtörtént email váltás után- esetleg táppénzre kérni magam, annélkül, hogy a főnökömet vagy engem megbüntetnének(mert nem szeretnék jogsértést), illetve ha mindezek ilyenformán lehetségesek és törvényesek a fönököm visszautasíthatja, megtagadhatja-e bármelyik kérésemet?
Nagyon várom válaszukat, mer jelenlegi helyzetemben nagyon nagy segítség volna nekem a táppénz.
Előre is köszönöm segítségüket:Ivett

Jazmin61 # e-mail 2015.07.27. 10:23

A következő kérdésem lenne. második gyermekünk februárban töltötte be a kettő évet, jelenleg táppénzen vagyok a harmadik gyermekünkkel. A szülés várható időpontja okt.18. Az Államkincstártól igényelhetek-e GYEST?

voroszita # e-mail 2015.07.26. 10:09

Tisztelt Szakértő!

2007. április 1-je óta napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezem. 2013. július 29-én született gyermekemmel jelenleg GYED-en vagyok. Mivel 2015. szeptember 30-ra várom második babámat, a köztes időszakban táppénzre szeretnék menni, mivel a munkahelyemre nem tudok visszamenni erre a 2 hónapra. Időközben - várhatóan augusztus második felében - őstermelésből származó jövedelemmel is fogok rendelkezni. A kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy a táppénzre való jogosultságomat befolyásolja-e az őstermelésből származó bevételem? Esetleg az megoldást jelent-e, hogy a táppénzt arra az egy napra megszüntetem, amikor a bevételemet megkapom?
Válaszát előre is köszönettel!

Zengőbérci # e-mail 2015.07.24. 13:48

Mes28 2015.07.23. 23:19

Tisztelt szakértő!
A problémám a következő, amiben tanácstalan vagyok. 6 éve folyamatos munkaviszonyom van, az átlagnál magasabb keresettel. Struktúra átszervezés miatt leépítettek, július 31-ig van szerződésem. Idő közben tervezett és várt terhességem végre beigazolódott. Mivel végkielégítést is kaptam, ami szintén elég magas, ha jól tudom, azt is beleszámítják a CSED, Gyed esetén.
Augusztus elsejétől lehetőségem van elhelyezkedni 8 órában, minimálbéren. Viszont mivel a munkaviszony folyamatossága miatt muszáj valamit dolgoznom, ezért természetesen vállalom. (A törvényben azt olvastam, hogy megszakítás esetén nem tudják figyelembe venni a megszakítás előtti időszakot, ami esetemben igen magas bérrel és így magas járulékokkal is járt)
Kérdésem a következő lenne: Ha 3 hónap minimálbéres munkaviszony után táppénzre megyek, azt mi alapján számolják ki? Illetve ha előreláthatólag 2016 márciusban születik a gyermekünk, akkor mi alapján kerül kiszámításra a csed, gyed....?
Válaszát előre is köszönöm!

Jól értelmezte a törvény szövegét, egy előző munkáltatónál elért jövedelem már nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak, így Önt komoly anyagi veszteség fogja érni.

Táppénz
számítási sorrend

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, és 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére szóló OEP Tájékoztató alapján 2015.07.01-től

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)

A táppénz, csed. gyed ellátások kiszámítására más-más és viszonylag bonyolult szabályok vonatkoznak, mely ellentétben az adóbevallással egy söralátéten nem férnek el.

Nem segíti sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen, évente kétszer is (január és július) változtatja, így a hogyan járnék jobban, mennyiben változna az összeg, ha kérdésekre jelen fórum keretein belül érdemi választ nem lehet adni.

Viszont Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Ezzel kapcsolatban olvassa el a chill30 2015.07.20. 17:33 kérdésre adott választ.

Lásd lent:

Zengőbérci # e-mail 2015.07.24. 13:34

chill30 2015.07.20. 17:33

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A GYED számításában szeretnék segítséget kérni.
Szeretnénk a férjemmel látni, hogy milyen összegű ellátásokra számíthatunk.

Amennyiben 2 munkahelyem van akkor a bruttó béreim összegéből számolják a GYED-et?

2015. július 15-től 212.500 Ft a bruttó alapbérem (két munkaviszonyból, 132 ezer és 80 ezer), előtte 2014. március 17-től 132.500 volt egy munkaviszonyból. Mekkora lesz a GYED összege, ha 2016. májusában várható a baba?
A biztosításom 10 éve folyamatos.

Valamint érdekelne, hogy amennyiben veszélyeztetett terhesként táppénzre mennék novemberben, a terhesség 3. hónapjában (a munkakörnyezet miatt) mennyiben változna ez a összeg.

Köszönettel!

Amennyiben egyidejűleg két jogviszonnyal rendelkezik, úgy mind a táppénz, mind a csed, mind a gyed-re való jogosultságot, illetve az ellátások összegét, mértékét és a folyósítás időtartamát külön-külön kell elbírálni, illetőleg az igényeket minden jogviszonyban külön-külön kell előterjeszteni.

Új rendelkezés, hogy fenti esetben a kérelmeket az egészségbiztosító bírálja el! (1997. évi LXXXIII. törvény 63. §)

Ha tehát két jogviszonya van a GYED igényét mindkét jogviszonyában elő kell terjeszteni, ha a jogosultsági feltételeknek mindkét jogviszonyában megfelel (mindkét jogviszonyában fennáll a biztosítása ÉS a szülést megelőző 2 éven belül mindkét jogviszonyában külön-külön van legalább 365 nap biztosításban töltött ideje) mindkét jogviszonyából jogosult GYED-re.

A GYED ellátásokat külön-külön, az adott jogviszonyban elért keresetből fogják kiszámolni az Ebtv. 42/D §-ban előírt módon, DE ezeket összeadják és a két jogviszonyból sem kaphat több GYED-et, mint az un. GYED max.

(Vigyázz, a táppénznél és a csed-nél nem ez a szabály, ott ilyen összeszámított felső plafon nincs.)

42/D. §(1) A gyermekgondozási díj összege

  1. a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,
  2. a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a,

de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
(2) A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél.
(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdés alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(5) Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2) és (3) bekezdés alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
(6) Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
(7) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(8) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat a (7) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.

(9) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget. Amennyiben az ellátás egybeszámított összege meghaladná az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget, a gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(10) Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy az (1) bekezdés szerinti maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.

A táppénz, csed. gyed ellátások kiszámítására más-más és viszonylag bonyolult szabályok vonatkoznak, mely ellentétben az adóbevallással egy söralátéten nem férnek el.

Nem segíti sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen évente kétszer is (január és július) változtatja, így a hogyan járnék jobban, mennyiben változna az összeg, ha kérdésekre jelen fórum keretein belül érdemi választ nem lehet adni.

Viszont Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39. § (3) értelmében a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

• Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. Végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi.

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók (kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Lásd még az alábbi mintát is!

Zengőbérci # e-mail 2015.07.24. 13:30

chill30 2015.07.20. 17:33

MINTA táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított

Tisztelt Foglalkoztató!

Kérem, hogy az Önökkel ….. –től jelenleg is fennálló, határozatlan időtartamú megbízásos jogviszonyom alapján részemre a 2015….-től kezdődő keresőképtelenségemmel kapcsolatban a táppénz ellátást megállapítani és folyósítani, vagy ha Önöknél Tb. kifizetőhely nem működik, úgy a táppénz igényt az egészségbiztosítónál előterjeszteni szíveskedjenek az alábbiak miatt.

Főállású, közalkalmazotti jogviszonyom alapján a „…….” Kórháznál a táppénz igényemet benyújtottam, melynek első részletét már meg is kaptam, ugyanakkor érdeklődésemre azt a tájékoztatást adták, hogy annak összegénél az ügyeleti díjat nem vették figyelembe, mivel az ügyeleti díjat egy másik, az Önökkel fennálló megbízási jogviszony alapján kaptam.

Ezen tájékoztatás szerint annak, akinek egyidejűleg több jogviszonya van a táppénzigényét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell előterjeszteni, elbírálni, illetve folyósítani. A foglalkoztatottnak ehhez –ugyanarra az időre- mindegyik jogviszonyában eredeti orvosi igazolást kell leadnia.

Ha a foglalkoztatónál Tb. kifizetőhely nem működik a foglalkoztató köteles az átvett okmányokról a biztosítottnak átvételi elismervényt adni, az OEP honlapjáról letölthető Foglalkoztatói igazolás a táppénz megállapításához formanyomtatványt kitölteni és azt 5 napon belül az egészségbiztosító felé továbbítani.

Tekintettel arra, hogy a 2015. …. havi -10%-os költséghányaddal csökkentett- bruttó megbízási díjam meghaladta a minimálbér harminc százalékát, illetőleg a 2015…..-től 2015…..-ig terjedő naptári napokra annak harmincad részét ezért ezen jogviszonyomban biztosítottnak minősülök és így az Ebtv. 43. § értelmében táppénzre is jogosult vagyok.

Mindezek alapján kérem, hogy a táppénz igényemmel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjenek, melynek érdekében csatoltam a házi/kezelőorvos által ugyanarra az időre kiállított újabb, eredeti orvosi igazolásokat is.

Kérelmemet a teljesség igénye nélkül az alábbi jogi normákra alapozom:

A táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni. (Ebtv. 62.§)
A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy a foglalkoztató köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
(3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása - a 7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül - akkor is fennáll, ha

  1. táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban,
  2. gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban

részesül amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.

Ebtv. 39/A § (4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.

A kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. Vhr. 39. § (3)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Köszönettel:
Dátum, aláírás

Immaculata # e-mail 2015.07.24. 13:23

Speciális terület, csak TB-s tudja megmondani. Folyton változik a törvény. Ha jól tudom, a betegállományt már nem a tavalyi év, hanem az idei kereset alapján számítják.

perfect # e-mail 2015.07.24. 13:21

Tisztelt Szakértő!

2013 októberében megszünt az állásom, ezt követôen fél évig otthon voltam, ebből 3 hónapig  munkanélküli segélyt vettem igénybe.
Majd 2014 április 8.-e óta Angliában élünk és dolgozunk a párommal.
Ezév, 2015 decemberében fog megszületni a kisbabánk.

Kérdésem a következő:
Szeretnénk hazaköltözni jövő év nyarán amikor a kisbaba  fél éves lenne.
Az itteni (angliai) gyes kb akkor járna le.
Milyen lehetőségeim lennének Magyarországon, mert otthon 2 év a  kismamák támogatása, szeretnék még a kisbabával maradni legalább egy évet miután hazaköltözünk, otthon "folytatni" a Angliaban megkezdett gyest.
Figyelembe veszik otthon az angliai munkaviszonyom es biztositasom, vagy a hazamenetelunk előtt 180 nappal kezdjem el fizetni magam után a TB-t, esetleg érdemesebb lenne otthon szülnöm?
Vegül is a cél, h a babával tudjak maradni ameddig csak lehet és nyilván, hogy anyagilag is jól járjunk.

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: K. Ágnes

Mes28 # e-mail 2015.07.23. 23:19

Tisztelt szakértő!
A problémám a következő, amiben tanácstalan vagyok. 6 éve folyamatos munkaviszonyom van, az átlagnál magasabb keresettel. Struktúra átszervezés miatt leépítettek, július 31-ig van szerződésem. Idő közben tervezett és várt terhességem végre beigazolódott. Mivel végkielégítést is kaptam, ami szintén elég magas, ha jól tudom, azt is beleszámítják a CSED, Gyed esetén.
Augusztus elsejétől lehetőségem van elhelyezkedni 8 órában, minimálbéren. Viszont mivel a munkaviszony folyamatossága miatt muszáj valamit dolgoznom, ezért természetesen vállalom. (A törvényben azt olvastam, hogy megszakítás esetén nem tudják figyelembe venni a megszakítás előtti időszakot, ami esetemben igen magas bérrel és így magas járulékokkal is járt)
Kérdésem a következő lenne: Ha 3 hónap minimálbéres munkaviszony után táppénzre megyek, azt mi alapján számolják ki? Illetve ha előreláthatólag 2016 márciusban születik a gyermekünk, akkor mi alapján kerül kiszámításra a csed, gyed....?
Válaszát előre is köszönöm!

chill30 # e-mail 2015.07.20. 17:33

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A GYED számításában szeretnék segítséget kérni.
Szeretnénk a férjemmel látni, hogy milyen összegű ellátásokra számíthatunk.

Amennyiben 2 munkahelyem van akkor a bruttó béreim összegéből számolják a GYED-et?

2015. július 15-től 212.500 Ft a bruttó alapbérem (két munkaviszonyból, 132 ezer és 80 ezer), előtte 2014. március 17-től 132.500 volt egy munkaviszonyból. Mekkora lesz a GYED összege, ha 2016. májusában várható a baba?
A biztosításom 10 éve folyamatos.

Valamint érdekelne, hogy amennyiben veszélyeztetett terhesként táppénzre mennék novemberben, a terhesség 3. hónapjában (a munkakörnyezet miatt) mennyiben változna ez a összeg.

Köszönettel!

Bogáncs88 # e-mail 2015.07.20. 12:51

Köszönöm az eddigi segítséget!
A következő lenne még a kérdésem:
2014.08.25-től veszélyeztetett kismamaként táppénzen voltam 2014.12.16-ig.
2014. 12.17-től TGYÁS-on 2015.06.02-ig.
A GYED 2015.07.03-án kezdődött.
Gyermekem 2015. 01. 15-én született.

A munkahelyemen pedagógusként dolgoztam, egy egyházi fenntartású iskolában.
2015. 06. 30-án lejáró szerződésemet nem hosszabbították meg. (10 ledolgozott évem van, 34 éves vagyok.)
Kérdésem: mely időszakra jár szabadság? Hány nap szabadságnak kell szerepelnie az elszámolásban?
Köszönöm a segítséget!

cincinnatus # e-mail 2015.07.17. 17:20

imel@freemail.hu#e-mail 2015.07.16. 13:33
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Érdekelne, hogy egy 7 hónapos kisbaba mellett gyeden lévő anyuka vállalhat -e megbízási szerződéssel munkát a gyed megtartása mellett?
A csed mellett tudom, hogy nem lehetséges munkavégzés. Azt is tudom, hogy a gyerek 1 éves kora után a gyed mellett lehet munkát vállalni. De mi van a csed után addig amig a baba nem éri el az 1 éves kort.
válaszát köszönöm!

Nem. Az Ebtv. világosan fogalmaz. GYED mellett csak a gyermek egyéves kora után lehet dolgozni.

Aki bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet végez ezt megelőzően GYED-re nem jogosult.

cincinnatus # e-mail 2015.07.17. 17:18

Bogáncs88 A második gyermek születése előtt 180 vagy 365 napot kell dolgozni ahhoz, hogy jogosult legyek a gyed-re illetve a szülési szabadságra?
(Egyébként 2015. június 30-ig 10 ledolgozott évem van. :-((
Életem második munkahelyén szerződéssel alkalmaztak, amit a gyermek születése után nem hosszabbítottak meg.
Így aztán baromira támogatják a gyermekek megszületését!
Milyen lehetőségeim lehetnek?

CSED-re az jogosult, aki a szüléskor biztosított ( munkaviszonya van) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül van legalább 365 biztosításban töltött napja.

A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét.

Lásd: 1997. évi LXXXIII. törvény 40. §

(Tehát ha új jogviszonyt létesít ad abszurdum 1 nap ledolgozása után is jogosulttá válhat csed-re.)

Vigyázz, az azt követő GYED-nél a 365 napba csak a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét lehet beszámítani, azaz lehet, hogy csed-re jogosult lesz, de GYED-re nem.

Lehetőség az álláskeresési járadék. Az ugyanis aki az álláskeresési járadék alatt szül biztosított.

Bővebb tájékoztatásért forduljon az egészségbiztosítóhoz.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39. § (3) értelmében a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

• Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. Végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi.

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók (kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Bogáncs88 # e-mail 2015.07.16. 13:40

A második gyermek születése előtt 180 vagy 365 napot kell dolgozni ahhoz, hogy jogosult legyek a gyed-re illetve a szülési szabadságra?
(Egyébként 2015. június 30-ig 10 ledolgozott évem van. :-((
Életem második munkahelyén szerződéssel alkalmaztak, amit a gyermek születése után nem hosszabbítottak meg.
Így aztán baromira támogatják a gyermekek megszületését!

Milyen lehetőségeim lehetnek?