Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

cicuka78 # e-mail 2016.05.31. 15:06

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi kérdésem lenne.
A cég ellen ahol a szülés előtt dolgoztam idén március 7-én elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló biztos azt mondta, hogy a GYED lejárta után jelentkezzek merthogy addig felmondási védettségem van.
Kérdésem az lenne, hogy a GYES alatt is él a felmondási védettség? Én ugyanis nem szeretnék visszamenni dolgozni a gyermek 3 éves koráig viszont sanszos, hogy utána sem mehetek vissza, mert vettek már fel a helyemre másik embert.

Válaszukat előre is köszönöm!

sortie # e-mail 2016.05.31. 10:46

Mama7 Jelentem! 2016.05.31. 07:24

Üdvözlöm!

Problémám a következő: Közalkalmazotti jogviszonyban vagyok 2012 óta ugyanannál a munkáltatónál. 2013-ban született az első gyermekem, 2015-ben a második. A két szülés között a munkáltató kérésére gyed extra mellett részmunkaidőben dolgoztam egy évet a saját pozíciómban. Fizetésemelést is kaptam a kérdéses időszak alatt. A második gyerek utáni csed, gyed azonban kizárólag a részmunkaidős bér alapján lett kiszámolva. A kedvezményszabály nem él esetemben?

Köszönöm a segítséget!

Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához fordulhat ekként:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Mama7 # e-mail 2016.05.31. 07:24

Üdvözlöm!

Problémám a következő: Közalkalmazotti jogviszonyban vagyok 2012 óta ugyanannál a munkáltatónál. 2013-ban született az első gyermekem, 2015-ben a második. A két szülés között a munkáltató kérésére gyed extra mellett részmunkaidőben dolgoztam egy évet a saját pozíciómban. Fizetésemelést is kaptam a kérdéses időszak alatt. A második gyerek utáni csed, gyed azonban kizárólag a részmunkaidős bér alapján lett kiszámolva. A kedvezményszabály nem él esetemben?

Köszönöm a segítséget!

pazs #   2016.05.27. 15:13
  1. Csak ha beleegyezel.
  2. A régi él tovább (emelve a távolléted alatti átlagos fizetésemeléssel, ha volt).
  3. Nem. 60 nappal hamarabb, ha bejelented, köteles visszavenni állományba, kiadni a szabit stb.
  4. Megtehetné, de véd a terhességed, amíg a második gyerekeddel fizetés nélküli szabadságon (praktikusan: cseden, gyeden vagy gyesen vagy, de legkésőbb hároméves koráig, ha valamiért tovább járna a gyes) állományban vagy.
  5. A kevesebb bérből.
Bombike80 # e-mail 2016.05.27. 14:50

Tisztelt Szakértő!
1998. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem egy munkáltatónál. 2014.01.12-én született meg az első gyermekem vele jelenleg Gyesen vagyok. Április 1-jén emailben megírtam a munkáltatómnak, hogy május 4.-vel szeretném a fizetés nélküli szabadságomat megszakítani vegyenek újra állományban. Többszöri megkeresésemre nehezen, de válaszoltak. Nem tudnak tovább foglalkoztatni az eredeti munkakörömben átszervezés miatt, és természetesen az eredeti béremmel sem, ez -66 ezer forintot jelentene. Tehát elméletileg május 4-e óta szabadságon vagyok, azonban erről csak szóbeli tájékoztatásom van, mivel nagy cégnél dolgozom, mielőtt munkába állnék orvosi alkalmassági vizsgálaton kellene rész vennem és fel kell köröznöm ( ez annyit jelent, hogy a különböző területekhez- anyagcsoport, vezénylés, munkaügy- fel kell jelentkeznem) Eddig semmit nem írtam alá. Azonban időközben kiderült, hogy újra babát várok, erre a Humánpartner közölte maradjak tovább Gyesen. Viszont szeretnék táppénzre jönni, de így nem akar visszavenni, nem mutattam még be a kiskönyvemet sem. Én úgy tudtam már 1 nap kivett szabadság után eljöhetek táppénzre. Kérdéseim:
Megtehetik-e, hogy ennyi pénzzel vegyenek vissza?
Mi történik, ha nem írom alá az új munkaszerződést?
Tényleg csak akkor vagyok állományban, ha orvosi alkalmassági vizsgálaton és a körözésen túlestem?
Megteheti, hogy nem vesz vissza?
Ha aláírom a kevesebb bért,a táppénzt, gyedet miből fogják számolni?
Elnézést kérek, ha hosszú lett.
Válaszát előre is köszönöm!

Zengőbérci # e-mail 2016.05.27. 11:11

Mommenet 2016.05.25. 22:03
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz:
2015 novembertől kezdtem el dolgozni régi munkahelyemen 4 órában mikor a kisfiam 2 éves lett. 2016 májustól már 6 órás munkaszerződésem lett, azóta sajnos a főnököm teljesen ellehetetlenítette a normális munkavégzésemet (mindenbe beleköt, hibát talál, minden percemet elszámoltat). Már ott tartok hogy visszajönnék a kisfiam 3 éves koráig (2016.11.08) gyes-re, passzív állományba.
Lehetséges ez?
Ha igen, mi ennek a menete?
Hivatkozhatok-e pl. arra, hogy gyermekem nem bírja a bölcsödét?
Ha ez működőképes akkor a bejelentés után már másnaptól már otthon maradhatok?
Várom válaszát.
Köszönettel: Mária

Igen, lehetséges.

Hivatkozzon erre:

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Zengőbérci # e-mail 2016.05.27. 11:06

Ancsika32 2016.05.26. 12:00
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg gyes-en vagyok a kisfiammal, aki 2014.05.09-én született. 2016.12.14-re várom a következő gyermekemet. A munkahelyemen 2008.03.06-tól dolgozom. Az első szülést megelőzően 2014.03.01-től táppénzen voltam a szülés napjáig, utána kezdtem a tgyás-t.
Az lenne a kérdésem, hogy most kivehetem-e az eddig felhalmozódott szabadságomat és utána elmehetek-e táppénzre a következő gyermek megszületéséig?
Ilyen esetben gondolom a gyes-ről le kell mondanom? Ilyenkor igénybe veheti a párom a gyes-t munka mellett, úgy hogy a gyermekem továbbra is itthon marad és nem jár bölcsibe? Ha elmehetek szabadságra és táppénzre, akkor mi alapján fogom a csed-et kapni?
Válaszát előre is köszönöm!

A szabadságot akkor kell kiadnia a munkáltatónak, ha munkába áll.

Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt -(PL. CSED, GYED, GYES, táppénz stb.)- nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
(Azaz ha munkába akar állni a gyed/gyes ideje alatt, úgy azt előre be kell jelentenie!!!)

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a fizetés helyett a GYED-et és a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a fizetés helyett a GYES-t és a táppénzt.

A CSED ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

CSED számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Zengőbérci # e-mail 2016.05.27. 10:56

zsvicus 2016.05.26. 22:15
Tisztelt Szakértő!
Tanácstalan vagyok, nem tudok eligazodni a jogszabályok között, segítségét kérném.
Jelenleg GYED-en vagyok 23 hónapos kislányommal, jún. 15-én jár le a GYED, most derült ki hogy újra terhes vagyok. Munkahelyemen 2012.03.01.óta vagyok.
A kislányom után igényelhetem még a GyES-t és a terhesség miatt újra táppénzre mehetek a munkahelyről (Dializis állomáson dolgoztam, annak idején nekem kellett nyilatkozni, hogy a terhesség alatt szeretnék dolgozni, a munkakör miatt)?
Igazolás szükséges-e a munkahelynek a terhességről? Olyanra gondolok, mint a családi adókedvezményhez a 12. hét után, vagy elég a terhességi kiskönyv?
Vagy mi ilyenkor a teendőm?
Válaszát előre is köszönöm.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a fizetés helyett a GYED-et és a táppénzt.

Ugyanez a helyzet a GYES esetén is.

Igen, az adókedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha az orvos külön papíron (pl. beutaló nyomtatvány) leigazolja, hogy a terhessége elérte a 90. napot. (A terhesgondozási kisköny ez esetben nem fogadható el.)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a munkáltató humánpolitikai/munkaügyi osztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Zengőbérci # e-mail 2016.05.27. 10:45

Sárixx 2016.05.26. 22:46
Tisztelt Szakértő!
Saját vállalkozásomba szeretném bejelenteni a feleségem.
• Az után érdeklődnék, hogy terhessége esetén ha egy hónapra bejelentem (előtte folyamatosan alkalmazásban volt évek óta egy másik cégnél) , majd ezután táppénzre megy - akkor a közterhek 100%-át vagy csak az arányos táppénzre jutó 60% közterhet kell fizetnem?
• Valamint ha a gyermekünk két éves korát követően ismét állományba kerül, akkor a két év szabadságát meg kell-e váltani?
• A GYED, GYES alapja a bruttó bér vagy a szülést megelőző táppénzes időszakra folyósított juttatás?
• veszélyeztetett terhesség esetén kell-e a járulékok 1/3 részét fizetnem?
Várom megtisztelő válaszát!
Köszönöm

Táppénz ideje alatt a bruttó táppénz 1/3-át kell „közterherként” befizetnie. Bővebb tájékoztatásért forduljon a könyvelőjéhez. + Lásd a Tbj. 19. § (5) rendelkezését.

Tbj = 1997. évi LXXX. törvény

A szabadságot pénzben megváltani csak akkor lehet, ha a dolgozó jogviszonya megszűnik. Egyéb esetben azt „természetben” kell kiadni azaz igen, amikor a dolgozó visszatér a munkába az Mt. szabályai szerint a neki járó szabadságot ki kell adni. (Nem kétévi szabadság (kétév után járó) szabadság illeti meg, ugyanis a fiznélkülinek csak az első 6 hónapja után illeti meg szabadság az azt követő időre viszont nem.

Lásd:

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt -(PL. CSED, GYED, GYES, táppénz stb.)- nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

  1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  2. a szabadság,
  3. a szülési szabadság,
  4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e)60 a keresőképtelenség,

  1. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
  2. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

Bővebb tájékoztatásért forduljon a könyvelőjéhez.

A GYED alapja a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

A táppénz összege soha nem alapja egy következő TB ellátásnak.

A GYES pedig egy fix, az öregségi nyugdíjminimummal (bruttó 28.500 Ft-.) megegyező összeg.

Igen kell. Lásd itt: http://www.oep.hu/…EKOZTATO.pdf

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Zengőbérci # e-mail 2016.05.27. 09:57

t„.sz.sziszi 2016.05.27. 08:59
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg tartósan beteg gyermekem után kapom a gyest és mellette dolgozom de 2016.09.03-ra várom harmadik gyermekem.
Kérdésem azzal kapcsolatban lenne,hogy majd ha csed-en leszek kaphatom e még a tartósan beteg gyermek után gyest-is vagy ezt vissza kell mondani a következő gyermek születésekor.
Válaszát előre is köszönöm.

A GYED extra egyik eleme, hogy egyszerre több gyermek után is lehet tb ellátást kapni, azaz a nagyobbra kaphatja a GYES-t és a kisebbre a csed-et.

Lásd:
http://www.oep.hu/…extra_banner

http://www.oep.hu/…xtrarol.html
(2.pont)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

t.sz.sziszi # e-mail 2016.05.27. 08:59

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg tartósan beteg gyermekem után kapom a gyest és mellette dolgozom de 2016.09.03-ra várom harmadik gyermekem.Kérdésem azzal kapcsolatban lenne,hogy majd ha csed-en leszek kaphatom e még a tartósan beteg gyermek után gyest-is vagy ezt vissza kell mondani a következő gyermek születésekor.
Válaszát előre is köszönöm.

Sárixx # e-mail 2016.05.26. 22:46

Tisztelt Szakértő!

Saját vállalkozásomba szeretném bejelenteni a feleségem.

  • Az után érdeklődnék, hogy terhessége esetén ha egy hónapra bejelentem (elötte folyamatosan alkalmazásban volt évek óta egy másik cégnél) , majd ezután táppénzre megy - akkor a közterhek 100%-át vagy csak az arányos táppénzre jutó 60% közterhet kell fizetnem?
  • Valamint ha a gyermekünk két éves korát követően ismét állományba kerül, akkor a két év szabadságát meg kell-e váltani?
  • A GYED, GYES alapja a bruttó bér vagy a szülést megelőző táppénes időszakra folyosított juttatás?
  • veszélyeztetett terhesség esetén kell-e a járulékok 1/3 részét fizetnem?

Várom megtisztelő válaszát!
Köszönöm

zsvicus # e-mail 2016.05.26. 22:15

Tisztelt Szakértő!

Tanácstalan vagyok, nem tudok eligazodni a jogszabályok között, segítségét kérném.
Jelenleg GYED-en vagyok 23 hónapos kislányommal, jún. 15-én jár le a GYED, most derült ki hogy újra terhes vagyok. Munkahelyemen 2012.03.01.óta vagyok.
A kislányom után igényelhetem még a GyES-t és a terhesség miatt újra táppénzre mehetek a munkahelyről (Dializis állomáson dolgoztam, annak idején nekem kellett nyilatkozni, hogy a terhesség alatt szeretnék dolgozni, a munkakör miatt)?

Igazolás szükséges-e a munkahelynek a terhességről? Olyanra gondolok, mint a családi adókedvezményhez a 12. hét után, vagy elég a terhességi kiskönyv?
Vagy mi ilyenkor a teendőm?

Válaszát előre is köszönöm.

Ancsika32 # e-mail 2016.05.26. 12:00

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg gyes-en vagyok a kisfiammal, aki 2014.05.09-én született. 2016.12.14-re várom a következő gyermekemet. A munkahelyemen 2008.03.06-tól dolgozom. Az első szülést megelőzően 2014.03.01-től táppénzen voltam a szülés napjáig, utána kezdtem a tgyás-t. Az lenne a kérdésem, hogy most kivehetem-e az eddig felhalmozódott szabadságomat és utána elmehetek-e táppénzre a következő gyermek megszületéséig? Ilyen esetben gondolom a gyes-ről le kell mondanom? Iyenkor igénybe veheti a párom a gyes-t munka mellett, úgy hogy a gyermekem továbbra is itthon marad és nem jár bölcsibe? Ha elmehetek szabadságra és táppénzre, akkor mi alapján fogom a csed-et kapni?

Válaszát előre is köszönöm!

Mommenet # e-mail 2016.05.25. 22:03

Tisztelt Szakértő!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz:
2015 novembertől kezdtem el dolgozni régi munkahelyemen 4 órában mikor a kisfiam 2 éves lett. 2016 májustól már 6 órás munkaszerződésem lett, azóta sajnos a főnököm teljesen ellehetetlenítette a normális munkavégzésemet (mindenbe beleköt, hibát talál, minden percemet elszámoltat). Már ott tartok hogy visszajönnék a kisfiam 3 éves koráig (2016.11.08) gyes-re, passzív állományba.
Lehetséges ez?
Ha igen, mi ennek a menete?
Hivatkozhatok-e pl. arra, hogy gyermekem nem bírja a bölcsödét?
Ha ez működőképes akkor a bejelentés után már másnaptól már otthon maradhatok?

Várom válaszát.

Köszönettel: Mária

cincinnatus # e-mail 2016.05.25. 12:47

vili52 2016.05.20. 13:58
Tisztelt Szakértő!
Kérdésem az lenne, hogy a gyermekem októberben lesz 2 éves.
2 éves kora előtt, szeptembertől is beadhatom-e bölcsibe, míg a gyedet kapom, vagy csak 2 éves korától, amikor már gyes jár.
Munkát akkortól tudok keresni, azaz még a bölcsi kezdésekor nem valószínű, hogy lesz, hanem valamivel utána.
Gyes alatt már munka nélkül is beadható bölcsibe a gyermek, ha jól tudom.
Gyednél még nem, akkor le kell mondanom gyedről, és gyest igényelnem, ugye?
Köszönöm válaszát előre is!

T.Kérdező!

Az Ebtv. 42/C. § (1) értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha

  1. a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

Aki tehát a GYED mellett nem dolgozik a gyermeket ugyan beadhatja bölcsődébe, de ekkor nem jogosult GYED-re.

Más a helyzet akkor, ha az anya a gyermek féléves korától a GYED mellett dolgozik. Ez esetben a munkabére mellett kaphatja a GYED-et is (lásd a GYED extra szabályait)és a gyermeket is elhelyezheti bölcsődében.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

vili52 # e-mail 2016.05.20. 13:58

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem az lenne, hogy a gyermekem októberben lesz 2 éves. 2 éves kora előtt, szeptembertől is beadhatom-e bölcsibe, míg a gyedet kapom, vagy csak 2 éves korától, amikor már gyes jár. Munkát akkortól tudok keresni, azaz még a bölcsi kezdésekor nem valószínű, hogy lesz, hanem valamivel utána. Gyes alatt már munka nélkül is beadható bölcsibe a gyermek, ha jól tudom. Gyednél még nem, akkor le kell mondanom gyedről, és gyest igényelnem, ugye?
Köszönöm válaszát előre is!

monoszkop # e-mail 2016.05.20. 10:44

grety.25 2016.05.18. 18:14
Tisztelt Szakértő!
Abban a kérdésben szeretnék segítséget kérni,hogy tartós beteg gyermekemre a gyest a férjem veszi igénybe. Én teljes munkaidőben dolgozom. A kérdésem az lenne,hogy a gyermekem betegsége esetén én is jogosult vagyok e gyermekápolási táppénzre vagy csak a férjem a gyes miatt?
Köszönöm szépen a választ!

T Grety!

Igen, a GYED extra bevezetését követően Ön is jogosult GYÁP-ra, sőt 2016.07.01-től a Kormány további változtatásokat tervez a GYÁP táppénz területén.

Lásd Ebtv. 39. § (6) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosultak, választásuk szerint – kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat – a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.

(7) A közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

monoszkop # e-mail 2016.05.20. 10:37

Babuu 2016.05.19. 11:28
Kedves Szakértő!
Segítséget szeretnék abban kérni, hogy ha én terhes lettem, de 2015.szeptember 14-óta dolgozom és előtte még nem volt munkaviszonyom és a szülésem várható időpontja december vége akkor ha én elszeretnék menni szeptember 14. előtt táppénzre akkor is majd kaphatok GYED-et? Vagy a táppénzem nem fog beleszámítani az egy évbe, és így nem fog járni a GYED? Mert ugye szept. 14-én lenne meg az egy évem és én június vége fele ha lehetne táppénzre szeretnék menni.

T. Kérdező!

A munkaviszony tartama alatti táppénzes idő biztosításnak minősül, azaz ezen napok száma beszámít a csed és a gyed jogosultsághoz szükséges 365 napba.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

monoszkop # e-mail 2016.05.20. 10:30

szaliver1010

Igen, jogszabálysértést követ el.
Nem, jogszerűen ilyet nem tehet, de nem mindenki jogkövető...

Mt. 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Mi az, hogy lerázott? Nyomja a kezébe a kérelmet + a másolaton vetesse át vele, azaz a másolaton átvétel tényét aláírással és bélyegzőlenyomattal igazolja az "illetékes", illetve panaszával forduljon a munkáltatói jogkör gyakorlójához.

szaliver1010 # e-mail 2016.05.19. 12:28

Tisztelt Jogi Szakértő!
Egyedül nevelem 4 éves fogyatékkal élő gyermekem, GYES mellett dolgozom. Továbbiakban gyermekem felügyeletét nekem kell otthonunkban biztosítanom, ami a munkám felfüggesztésével lehetséges, fizetés nélküli szabadsággal. Az érvényben levő jogszabályok alapján jártam el: a kért időpont (mely után nem tudok dolgozni) előtt (több, mint 2 héttel) jeleztem/kérvényeztem munkáltatómnál, a fizetés nélküli szabadság igényét, hogy otthon gondozhassam a picit. A kitűzött időpontot túlléptük. Munkáltató nem reagál. Tudomásom szerint jogszabály szerint köteles ezt a lehetőséget támogatni a beteg gyermek 10 éves koráig. Minden dokumentációt mellékeltem, igazolásokat, szakorvosi papírokat, szakértői véleményt, jogszabályra hivatkoztam, de semmi.

Mi a teendő? Rákérdeztem a felelősnél, lerázott.
Tisztelettel kérem segítségüket! Mi a teendőm, ha továbbra sem reagálnak, vagy nem engedik? Komoly dolgozó hiány van (valószínű innen fúj a szél), de akkor sincs más lehetőségem! Jogilag szabálysértést követett el a munkáltatóm ezzel, vagy megteheti velünk?

Megtisztelő válaszukat előre is köszönettel várom! Minden jót kívánok. Üdv.

Babuu # e-mail 2016.05.19. 11:28

Kedves Szakértő!

Segítséget szeretnék abban kérni, hogy ha én terhes lettem, de 2015.szeptember 14-óta dolgozom és előtte még nem volt munkaviszonyom és a szülésem várható időpontja december vége akkor ha én elszeretnék menni szeptember 14. előtt táppénzre akkor is majd kaphatok GYED-et? Vagy a táppénzem nem fog beleszámítani az egy évbe, és így nem fog járni a GYED? Mert ugye szept. 14-én lenne meg az egy évem és én június vége fele ha lehetne táppénzre szeretnék menni.

grety.25 # e-mail 2016.05.18. 18:14

Tisztelt Szakértő!
Abban a kérdésben szeretnék segítséget kérni,hogy tartós beteg gyermekemre a gyest a férjem veszi igénybe. Én teljes munkaidőben dolgozom. A kérdésem az lenne,hogy a gyermekem betegsége esetén én is jogosult vagyok e gyermekápolási táppénzre vagy csak a férjem a gyes miatt?
Köszönöm szépen a választ!

vaczkor... # e-mail 2016.05.18. 15:02

Kaskit22 2016.05.18. 10:54
Tisztelt szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz:
jelen pillanatban kismama vagyok, és vállalkozó.
Szülés várható időpontja 2016. 09. 18.
A biztosított 365 napom augusztus 25én lesz meg amit így néztem 2014. 09.18-tól 2016.09.18ig.
Következő munkahelyeimen eltöltött idő
2014.11.05-2015.01.31. 88 nap minimálbér bruttó. 122000ft
2015.02.05-2015.02.16. 12 nap minimálbér
2015.06.06-2015.09.04. 91 nap minimálbér
2016.01.14-2016.02.29. 47 nap kozfoglalkoztatott bruttó 79155ft
2016.04.21-től szülés napjáig a vallalkozast viszem. Bruttó 183000ft
Fog-e járni a gyed? Miből szamolható ki az összeg? Válaszát várom előre is köszönöm

Amennyiben a szülés napján a vállalkozása fennáll, azaz biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül lesz 365 biztosításban töltött napja, akkor igen, jogosult lesz csed-re.

A csed-et a vállalkozásában elért jövedelméből fogják kiszámolni.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Kaskit22 # e-mail 2016.05.18. 14:55

Tisztelt szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz:
jelen pillanatban kismama vagyok, és vállalkozó. Szülés várható időpontja 2016. 09. 18. A biztositott 365 napom augusztus 25én lesz meg amit igy neztem 2014. 09.18tol 2016.09.18ig.
Következő munkahelyeimen eltoltott idő
2014.11.05-2015.01.31. 88 nap minimálbér bruttó. 122000ft
2015.02.05-2015.02.16. 12 nap minimálbér
2015.06.06-2015.09.04. 91 nap minimálbér
2016.01.14-2016.02.29. 47 nap kozfoglalkoztatott bruttó 79155ft
2016.04.21-től szülés napjáig a vallalkozast viszem. Bruttó 183000ft
Fog-e járni a gyed? Miből szamolható ki az összeg? Válaszát várom előre is köszönöm