GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!
 
Jelenleg első gyermekemmel vagyok GYES-en. Mire betölti a 3. életévét, addigra 7. hetes kismama leszek.
Arra a munkahelyre, ahonnan első gyermekemmel elmentem szülni, sajnos a távolság miatt nem tudtam visszamenni dolgozni. Jelenleg 6 órában dolgozom egy másik cégnél, de az előző munkahelyemen is fennáll még a munkaviszonyom.
A kérdésem az lenne, hogy ha kisfiam betölti a 3. életévét, akkor az első munkahelyemet "megtarthatom" 7 hetes kismamaként vagy ez már megszűnik?
Ha az első munkahelyemet megtarthatom, de dolgozni nem tudnék visszamenni a távolság miatt, arra van lehetőség, hogy a terhesség első időszakában még dolgozzak a jelenlegi 6 órás munkahelyemen, esetleg alkalmi munkát vállaljak? Vagy itt fel kell mondanom?
7 hetes kismamaként milyen kifizetésekre számíthatok? Lehet az alapja mindennek az első 8 órás munkahelyem?
Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz. A jelenlegi munkahelyemen 2009.februárja óta vagyok alkalmazásban. 2014.júliusában született meg gyermekem. A GYES-em ez év júliusában fog lejárni.
A munkáltatóm 1 hónapja jelezte (szóban, lepapírozva még semmi nincs), a pozícióm be van töltve, nem kíván tovább foglalkoztatni.
Közben most kiderült, hogy babát várok. Kérdésem arra vonatkozna, hogy ilyenkor ugyanúgy megillet-e a védettség és a gyesem lejártakor köteles-e a munkáltatóm fenntartani a munkaviszonyom, amennyiben jelzem terhességem tényét?

Szíves válaszát várva,
Köszönettel

Tisztelt Szakértő!

A második gyermekemet várom 2017 október közepére.Az lenne a kérdésem, hogy mi alapján számítják ki a kisbaba után járó csedet, gyedet? 2016. június 7-én született az első gyermekem, 2016. május 9-ig dolgoztam. Utána rögtön a csedet igényeltem. 122 ezer volt az átlagos bruttó bérem. Azóta nem mentem vissza dolgozni, de közben a minimálbér emelkedett. Ez befolyásolja-e a második gyermek után járó ellátásokat vagy ugyanúgy a 122 ezer alapján számolt ellátásokat fogom kapni? Illetve igényelhetem-e a szülés előtt 1 hónappal a csedet a második babánál is?
Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő !

Először is köszönöm a tájékoztatását és a válaszát.

Lenne még egy olyan kérdésem, hogy táppénz bejelentésénél, a munkáltató felbonthatja-e a szerződést, esetleg már más nap vagy csak a táppénz lejárta után?

Válaszát és türelmét előre is köszönöm.

„Szbattl 2017.06.14. 19:21

Tisztelt Szakértő !

Először is köszönöm a tájékoztatását és a válaszát.

Lenne még egy olyan kérdésem, hogy táppénz bejelentésénél, a munkáltató felbonthatja-e a szerződést, esetleg már más nap vagy csak a táppénz lejárta után?

Válaszát és türelmét előre is köszönöm.
”

T.Kérdező!

A terhesség ténye védi a munkavállalót (rendes) felmondás ellen, ami azt jelenti, hogyha a terhesség miatt, vagy alatt keresőképtelenné válik a jogviszonya (rendes) felmondással nem szüntethető meg.

Terhesség hiányában a a keresőképtelenség nem védi a a munkavállalót (rendes) felmondás ellen, ami azt jelenti, hogy ez idő alatt felmondhatnak neki, de a felmondási idő csak a gyógyulás (keresőképessé válás) napjával kezdődik. Lásd Mt. 68. § (2) és Mt. 65. § (3)

(Némileg más a helyzet a rendkívüli/azonnali hatályú felmondás és a próbaidő alatti jogviszony megszüntetés esetén.)

„Andi4 2017.06.14. 13:30
Tisztelt Szakértő!
A második gyermekemet várom 2017 október közepére.Az lenne a kérdésem, hogy mi alapján számítják ki a kisbaba után járó csedet, gyedet? 2016. június 7-én született az első gyermekem, 2016. május 9-ig dolgoztam. Utána rögtön a csedet igényeltem. 122 ezer volt az átlagos bruttó bérem. Azóta nem mentem vissza dolgozni, de közben a minimálbér emelkedett. Ez befolyásolja-e a második gyermek után járó ellátásokat vagy ugyanúgy a 122 ezer alapján számolt ellátásokat fogom kapni? Illetve igényelhetem-e a szülés előtt 1 hónappal a csedet a második babánál is?
Segítségét előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

1. Igen igényelheti.

2.A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„Mária anyuka 2017.06.13. 21:03
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz. A jelenlegi munkahelyemen 2009.februárja óta vagyok alkalmazásban. 2014.júliusában született meg gyermekem. A GYES-em ez év júliusában fog lejárni.
A munkáltatóm 1 hónapja jelezte (szóban, lepapírozva még semmi nincs), a pozícióm be van töltve, nem kíván tovább foglalkoztatni.
Közben most kiderült, hogy babát várok. Kérdésem arra vonatkozna, hogy ilyenkor ugyanúgy megillet-e a védettség és a gyesem lejártakor köteles-e a munkáltatóm fenntartani a munkaviszonyom, amennyiben jelzem terhességem tényét?
Szíves válaszát várva,
Köszönettel
”

T. Kérdező!

Igen, az Mt. 65. § értelmében a munkáltató jogszerűen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt sem a gyes miatt igénybe vett fizetésnélküli szabadság, sem pedig a az újabb várandósság (terhesség) tartama alatt.

„Szilvi anyuka 2017.06.13. 17:11
Tisztelt Szakértő!

Jelenleg első gyermekemmel vagyok GYES-en. Mire betölti a 3. életévét, addigra 7. hetes kismama leszek.
Arra a munkahelyre, ahonnan első gyermekemmel elmentem szülni, sajnos a távolság miatt nem tudtam visszamenni dolgozni.
Jelenleg 6 órában dolgozom egy másik cégnél, de az előző munkahelyemen is fennáll még a munkaviszonyom.

A kérdésem az lenne, hogy ha kisfiam betölti a 3. életévét, akkor az első munkahelyemet "megtarthatom" 7 hetes kismamaként vagy ez már megszűnik?
Ha az első munkahelyemet megtarthatom, de dolgozni nem tudnék visszamenni a távolság miatt, arra van lehetőség, hogy a terhesség első időszakában még dolgozzak a jelenlegi 6 órás munkahelyemen, esetleg alkalmi munkát vállaljak? Vagy itt fel kell mondanom?
7 hetes kismamaként milyen kifizetésekre számíthatok? Lehet az alapja mindennek az első 8 órás munkahelyem?
Segítségét előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Amíg a jogviszonyt nem szüntetik meg az fennáll.

Ha a gyes lejártát követő nappal keresőképtelen állományba kerül a terhesség miatt, úgy a jogviszonyát jogszerűen az 1. munkáltató (rendes) felmondással nem szüntetheti meg.

A keresőképtelenség elbírálása orvos szakmai kérdés. Bizonyos esetekben előfordul, hogy valaki az egyik munkakört el tudja látni, míg a másikat nem. Álláspontom szerint az a jog nem rendeltetésszerű használatának minősül, ha az 1. munkahelyéről azért van táppénzen, mert földrajzilag távol van, miközben a másik munkahelyen, a másik munkakört ellátja.

Amennyiben egyidejűleg két jogviszonya van és mindkettőben keresőképtelen, úgy két táppénzre lehet jogosult. Az egyiket az egyik munkaviszonya alapján, az ott elért keresete/munkaszerződés szerinti jövedelme, a másikat pedig a másik munkaviszonya alapján, az ott elért keresete/munkaszerződés szerinti jövedelme alapján. Sőt, ha legalább egy éve dolgozik a 2. jogviszonyában, úgy két csed és gyed ellátásra is jogosult lehet.

Lásd pl. itt: http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tbj. 9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

Ebtv. 43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ebtv. 39/A § (4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg 15 hetes terhes vagyok de az orvosom június 1- jétől táppénzre írt ki, mert már most veszélyeztetett terhességgem van sajnos. A kérdésem a következő lenne mivel határozott ideig szól a szerződésem június 30. de mivel esélyem sincs szeptembertől ismét munkába állni, semmi esélyem nincs a csendre vagy gyedre? Igaz 10 hónapos a szerződésem de a céghez 3.éve mentem vissza.
Válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Szakértő!
Tanárnőként dolgozom egy általános iskolában. Kb. egy hónapja a 3 éves gyermekem hétfő reggelre beteg lett, a férjem pedig hajnalban elment dolgozni. Felhívtam az igazgatót, hogy gyermekem betegsége miatt nem tudok menni.Ingerülten kérdezte tőlem, hogy mit csináljon a napommal: szabadságot írjon vagy táppénzre megyek? Mondtam, hogy amíg az orvos nem látta a gyereket, addig nem tudok nyilatkozni. Hiszen ha egy enyhe vírusfertőzése van, akkor másnap már a nagyszülők tudnak vigyázni a gyerekre, de ha komoly betegsége van (pl. tüdőgyulladás), akkor gyermekápolási táppénzre mennék. Erre még dühösebben ordított velem, hogy neki még aznap le kell jelentenie a hiányzásomat. Azt mondta, hogy szabadságot ír nekem és táppénzes papírt már ne is hozzak, mert ezt már visszacsinálni nem lehet. Ő délelőtt ezt lejelenti, délután már nem fog velem foglalkozni, amikor rendel az orvos és kiderülne a betegség oka. A kérdésem az, hogy a munkaválla távollétét mikor kell jelentenie a munkáltatónak: a távollét 1. napján vagy elég a 2. napon? A másik kérdésem: ha a munkáltató szabadságot írt és a munkavállaló táppénzes papírt hoz, akkor a szabadságot lehet törölni? Köszönöm!

Tisztelt Szakértők!
2017. febr. elejéig folyamatos munkaviszonyom volt 2009-től.
Azóta viszont megbízási szerződés keretein belül dolgozom, EKHO-val adózok.
Idén októberben szülök.
Így akkor teljesen az előző, normál munkaviszonyom jövedelme után számítódik a CSED és a GYED?
Amiatt, hogy febr. óta nincs munkaviszonyom, csak megbízási szerződéssel dolgozok, ér hátrány? Kevesebb lesz a CSED vagy a GYED?
Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

Tisztelt Szakértő!
Gyessel kapcsolatos problémával fordulok Önhöz.
2016 május 25-én megszületett a kisfiam , megigényeltem a gyest , de azóta sem kaptunk . Háztartásbeli vagyok de mindig folyamatosan fizettem magam után a TB -t . A probléma mégis az hogy az apa németországban dolgozik . De magyar bejelentett lakcímmel . Amúgy úgy gondolom hogy ez nem számít mert a gyes nekem alanyi jogon járna még akkor is ha az apa ufó lenne ...
Hiába a telefonálgatásnák , e-maileknek , leveleknek ...
Felháborítónak tartom és jogtalannak ...

Több, mint egy éve nem kapsz gyest? Huh, és határozatot kaptál már? Mit írnak benne?

Igen kaptam hogy nem vagyok biztosított . Amit szintén nem értek mivel a Tb mindig fizetve volt . De amúgy is ... elvileg ahogy megszültem jár a gyes és a tb-t nem kell nekem továbbra is fizetnem . Elvileg...ugyebár.

Jah , meg kitöltettek egy csomó papírt hogy mióta van magyarországi lakcímem , mindig is itt éltem , kicsit olyan volt mintha hátulról megkerülve akarják kicsalni belőlem h nem is itt élek ...
Most a Familienkasse-nak adták át az ügyet ... nem tudom mi köze van hozzám...

Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy ha van egy főállású vállalkozásom ami után fizetem a járulékot valamint van egy részmunkaidős munkám mellette ami után a cég ugyan úgy fizeti a járulékot az bele fog számítani a gyed összegébe?

Köszönöm segítségét!!

„Andi30 2017.07.01. 10:09
Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy ha van egy főállású vállalkozásom ami után fizetem a járulékot valamint van egy részmunkaidős munkám mellette ami után a cég ugyan úgy fizeti a járulékot az bele fog számítani a gyed összegébe?
Köszönöm segítségét!!
”

T. kérdező!

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

Összegezve: Ön jogosult lehet a főállású vállalkozásából is csed-re és a részmunkaidős jogviszonyában is csed-re, azonban a főállású jogviszonyában megállapított csed-et csak a főállású jogviszony jövedelme, a részmunkaidős jogviszonyában megállapított csed-et csak a részmunkaidős jogviszonyában elért jövedelmét lehet figyelembe venni.

Ez azt is jelenti, hogy ha pl. a részmunkaidős jogviszonyában nem jogosult csed-re (mert pl. ott a szüléskor nem biztosított, vagy a részmunkaidős jogviszonyában nincs 365 nap biztosítása a megbízási jogviszony jövedelmét ekkor sem lehet a főállású jövedelméhez hozzáadni és azt a főállású csed összegének megállapításakor figyelembe venni.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„Szandi054 2017.06.30. 13:43
Tisztelt Szakértő!

Gyessel kapcsolatos problémával fordulok Önhöz.

2016 május 25-én megszületett a kisfiam , megigényeltem a gyest , de azóta sem kaptunk .
Háztartásbeli vagyok de mindig folyamatosan fizettem magam után a TB -t . A probléma mégis az hogy az apa németországban dolgozik. De magyar bejelentett lakcímmel . Amúgy úgy gondolom hogy ez nem számít mert a gyes nekem alanyi jogon járna még akkor is ha az apa ufó lenne ...
Hiába a telefonálgatásnák , e-maileknek , leveleknek ...
Felháborítónak tartom és jogtalannak ...
”

T. Kérdező!

Röviden:

Abban igaza van, hogy az egy éven túli ügyintézési idő sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, amely miatt javasolt az ombudsmanhoz fordulni.

Ehhez felhasználható a lenti minta.

Abban viszont nincs igaza, hogy Önnek a gyes alanyi jogon járna még akkor is ha az apa ufó lenne, ugyanis a magyar jogot felülírja az EU jog.

Márpedig az EU jog szerint a családot egységként kell kezelni és az EU-s tagállamok közül annak kell fizetni az anyasági ellátásokat ahol a szülő biztosítási jogviszonyban áll.

Bővebben:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.
A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.
Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen érhető el.
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály főosztályvezetőjének az elérhetőségei ezek:
Tel: +36-1-270-8019
Fax: +36-1-270-8017
Email: dr.dani.csaba@onyf.hu

Ezen túlmenően a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az ígért panasz minta:

Az utóbbi időben a különböző tb. fórumokon, illetve közösségi oldalak tb. csoportjaiban egyre többen panaszkodnak az EU jog alapján intézendő ügyekben tapasztalható, rendkívül hosszú ügyintézési időre.
Nekik nyújthat segítséget az alábbi panasz minta.

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Dr. Székely László részére
Budapest
Nádor utca 22.
1051
E-mail: panasz@ajbh.hu
Levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
WEB: http://www.ajbh.hu/…n-a-biztosho ... E21FABCD75

Tárgy: Panasz

Tisztelt Dr. Székely László Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a lentiekben ismertetett történeti tényállás, valamint az ahhoz kapcsolódó észrevételeim alapján, amelyeket kérem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50.§ (4) szerinti nyilatkozatként és egyben bizonyítékként kezelni, –figyelemmel arra is, hogy a különböző tb. fórumokon, illetve közösségi oldalak tb. csoportjaiban nagyszámú, hasonló panasz olvasható-

• az ONYF Családtámogatási Főosztályának Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán eljárni,
• annak gyakorlatát átfogó ellenőrzés keretében vizsgálni,
• az alkotmányos visszásságot megállapítani,
• a szükséges intézkedéseket, ajánlásokat, jogszabály módosítási javaslatokat megtenni,
• az engem, illetve a családomat a biztosítási esemény bekövetkezésekor a befizetett járulékokért cserébe megillető társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások soron kívüli kifizetésérése, illetve érdemi döntés meghozalatára a közigazgatási szervet felszólítani szíveskedjen.

1979-ben születtem Németországban, 1981 óta élek Magyarországon német állampolgárként. 1999-től rendelkezem a Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosítási jogviszonnyal (munkaviszonnyal) Magyarországon, azaz a társadalmi kockázatközösség tagjaként előírt járulékokat évtizedek óta megfizetem.

Kislányom 2016 júliusában született Székesfehérváron.

Bár megigényeltem, több mint hat hónap elteltével sem kaptam családi pótlékot.

A Megyei Kormányhivatal ugyan tájékoztatott, hogy a közigazgatási átalakítása miatt az illetékesség átkerült a Fővárosi Hivatalhoz, amelyben több hónap eltelte után tőlük szintén kaptam egy levelet, melyben hiánypótlás címen további adatokat kértek. A hiányt haladéktalanul pótoltam, a válaszlevelet időben elküldtem, mindezek ellenére mind a mai napig nem kaptam sem családi pótlékot, sem újabb levelet, sem határozatot az ügyemmel kapcsolatban.

A külföldiekkel foglalkozó Családtámogatási Osztály sajnos telefonon nem elérhető, a telefonvonal vagy foglalt, vagy kicseng, de senki sem veszi fel, leveleimre, e-mailjeimre sajnos nem válaszolnak.

A különböző televíziós csatornákon folyamatosan azt hallani, hogy „Magyarország jobban teljesít”, a közigazgatás immár nem hatósági tevékenység, hanem szolgáltatás, a Kormány célja, hogy az ügyeket minél rövidebb idő alatt elintézzék, ennek érdekében bevezetésre került a sommás eljárás, illetve a 8 napos ügyintézési idő.

Ehhez képest én a gyakorlatban nem ezt tapasztaltam, az általam ismert gyakorlat szöges ellentétben áll a Kormány által deklaráltakkal.

Sőt meglepődve olvastam dr. D. Cs.nek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály főosztályvezetőjének válaszát, amely szerint a magyar jogszabályok 2016. január 1. napjától az EU jog alapján intézendő ügyekben az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, mivel ezen ügyek intézéséhez egyidejűleg két, vagy több tagállam együttműködése is szükséges, így a magyar jog ezen ügyekben konkrét ügyintézési határidőt nem határoz meg, nem ír elő.

Főosztályvezető Úr tájékoztatása szerint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. § (3) értelmében az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók. A közösségi jog szabályai azonban konkrét határidőket nem tartalmaznak, amely azonban nem jelenti azt, hogy minden időbeli korlátozás nélkül kellene ezen ügyeket intézni. A 883/2004/EK rendelet azonban alapelvi szinten előírja, hogy ezen rendelet alapján intézendő ügyeket is ésszerű határidőn belül kell intézni.

Álláspontom szerint elfogadhatatlan, hogy

• a magyar hatóságok indokolatlanul megkülönböztetnek,
• miközben a járulékfizetési kötelezettségemnek maradéktalanul eleget tettem a biztosítási esemény bekövetkezésekor az EU-s és magyar jog alapján egyaránt megillető ellátás ellátást hat hónap elteltével sem állapítják meg,
• az illetékes közigazgatási szerv telefonon nem elérhető,
• leveleimre, e-mailjeimre nem válaszolnak,
• ügyem állásáról hónapokon keresztül nem tájékoztatnak,
• az ügyben érdemben nem döntenek,
• a magyar jog nem ír elő konkrét ügyintézési időt, ebből következően a közigazgatási szerv immár fél éven túl hallgat,
• ezzel pedig a közigazgatási szerv veszélyezteti a család, ezen belül a kiskorú gyermek létfenntartását.

[/b

]Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés
[b]Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény XXV. cikk. (1) bekezdés
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal, vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés
Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4. szakasza értelmében az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

Álláspontom szerint az alapvető joggal kapcsolatos visszásság abban áll, hogy:

• A magyar hatóság –megsértve ezzel az Eu-s jogot- indokolatlanul megkülönböztet.
• Beadványaimra a közigazgatási szerv nem válaszol.
• Az ügy állásáról kérésre sem tájékoztat, azaz az eljárása így nemcsak jogszerűtlen, de tisztességtelen is.
• Az ügyben ésszerű határidőn belül nem döntöttek.
• Családom –bár a járulékfizetési kötelezettségének eleget tett- a biztosítási esemény bekövetkezését, illetve az igény előterjesztését követő több mint fél éve indokolatlanul ellátatlan.
• A járulékfizetéssel szerzett jogaimnak gyakorlásában korlátoznak, hiszen a biztosítási esemény bekövetkezését (szülést) követően törvény által garantált ellátásától fosztanak meg.
• Ezzel pedig veszélyeztetik mind az én, mind pedig a kiskorú gyermekem létfenntartását.

Ezen túlmenően meggyőződésem, hogy aggályosnak, visszásnak, illetve alaptörvénysértőnek minősül az is, hogy ezekben az ügyekben nincs jogszabályban rögzített ügyintézési határidő, ezért javaslom vizsgálni azt is, hogy alkotmányosnak minősül-e az Országgyűlés azon aktusa, amellyel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényből az eddig ezen eljárásokra is alkalmazandó ügyintézési időt törölte?
Elégséges-e az, hogy a 883/2004/EK rendelet alapelvi szinten előírja, hogy ezen rendelet alapján intézendő ügyeket is ésszerű határidőn belül kell intézni.

Mi minősül ésszerűnek?

Lehet-e ok-okozati összefüggés a konkrét ügyintézési határidő hiánya és az ONYF Családtámogatási Főosztály Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának hallgatása között?

Feltűnt-e az illetékeseknek, hogy ezekben az ügyekben komoly probléma van és tömeges az elégedetlenség?

Az ONYF Családtámogatási Főosztály Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának gyakorlatát mikor vizsgálták legutóbb külső, felügyeleti, vagy belső ellenőrzés keretében és az milyen eredménnyel zárult?

Az ezen közigazgatási szervnél tapasztalható ügyintézési gyakorlat megfelel-e Ket. alapelveivel, kógens előírásaival, a közigazgatás szolgáltató jellegével, illetve az egyezik-e a Kormány szándékaival?

Amennyiben nem miért nem lépnek fel ezen gyakorlattal szemben?

Tekintettel arra, hogy az ONYF vezetése az anomáliákat mindezidáig képtelen volt érdemben kezelni, megoldani ezért kérem az Ön, illetve Hivatala segítő közreműködését.

Köszönettel:

Dátum
aláírás
Adataim
Név:
Születési hely, idő:
TAJ:
Adóazonosító
Lakcím:
Munkáltató neve, címe:
Mellékletek:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Üdvözlöm.

Gyeddel kapcsolatban lenne kérdésem.

Január 3-ra vagyok kiírva szülni. Január 31-ig van munkaszerződésem. A CSED lejárta után is megkapom a GYED-et attól mert január 31-én megszűnik a munkaviszonyom? Válaszát előre is köszönöm.

„Kismama01 2017.07.03. 15:34

Üdvözlöm.

Gyeddel kapcsolatban lenne kérdésem.

Január 3-ra vagyok kiírva szülni. Január 31-ig van munkaszerződésem. A CSED lejárta után is megkapom a GYED-et attól mert január 31-én megszűnik a munkaviszonyom? Válaszát előre is köszönöm.
”

Igen, GYED-re az is jogosult, akinek a jogviszonya megszűnt, feltéve, hogy a jogviszonya a csed folyósításának ideje alatt szűnik meg.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

KÖZLEMÉNY

2017. július 1-jétől a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz és baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.

Az elektronikus úton történő igénybejelentéshez egyrészt rendelkeznie kell a foglalkoztatónak (képviselőjének, meghatalmazottjának) Ügyfélkapus hozzáféréssel.

Másrészt az elektronikus ügyintézéshez szükséges egy külön regisztráció is az egészségbiztosítónál. Ennek érdekében ki kell tölteni a „REGISZTRÁCIÓS LAP Elektronikus ügyintézés keretében történő ügyintézéshez” elnevezésű nyomtatványt, mely az alábbi internetes hivatkozások alatt érhető el:

http://www.neak.gov.hu/…PEO.29.K.pdf (kézi kitöltéshez),
http://www.neak.gov.hu/…EO.29.G.docx (gépi kitöltéshez).

A http://www.neak.gov.hu/…PEO.29.U.pdf link alatt pedig megtalálható a Regisztrációs lap kitöltési útmutatója.
Kitöltést követően a Regisztrációs lapot a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz, Budapest és Pest megye esetében pedig a XIII. Kerületi Hivatalhoz kell eljuttatni. Csongrád megyében a Szegedi és a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal megosztva látja el a feladatot a következők szerint:

 ha a foglalkoztató székhelye a kisteleki, mórahalmi vagy a szegedi járásban található, a Regisztrációs lapot a Szegedi Járási Hivatalhoz kell megküldeni,
 ha a hódmezővásárhelyi, makói vagy szentesi járásban található, akkor a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal az illetékes.

Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalok elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu internetes cím alatt találhatóak.

Felhívjuk azon foglalkoztatók figyelmét, akik az elektronikus ügyintézéshez regisztrációval még nem rendelkeznek, hogy a Regisztrációs lapot mielőbb juttassák el az illetékes hatóság részére.

2017. június 1.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Egészségbiztosítási Főosztály

https://www.onyf.hu/…yintezes.pdf

https://www.onyf.hu/hu/

Üdvözlöm,

10 hetes kismama vagyok, 2018. februárjában fogok szülni, 2017. július 31-én lejár a szerződésem.
Előtte 8 évig volt folyamatos munkaviszonyom.
Kérdésem lenne, hogy jogosult leszek e GYED-re?

Előre is köszönettel!

Tisztelt jogi szakèrtô!
Gyed extràval dolgoztam 2017.jùnius 13-ig, amikor megszûnt a jelenlegi munkaköröm,így most visszatèrtem Gyedre, ám szeptembertôl ùjra szeretnék dolgozni ès meg is pályàztam a cègnèl egy màsik àllàst,ahol szeptembertôl lesz üresedès. Az interjùk jól sikerültek,a leendô fônököm azt mondta ma, hogy nem tudja,mikor lesz döntès,mert a cèg bejelentette,hogy "hiring freeze" van minden nyitott pozícióra, vagyis nem vesznek fel ùj embereket egyelôre. Ez elèg èrdekes,ugyanis èn màr a cèg àllomànyàhoz tartozom 2 ève. Kèrdèsem, hogy mi a teendô ilyenkor? Mindenkèppen szeretnèk dolgozni,de ellehetetlenítik a helyzetemet,ès ùgy gondolom,hogy nem jogszerû ilyen indokkal leràzni egy gyedrôl visszatèrni szándèkozó anyukàt. Èrdemes munkajogi bíròsàghoz fordulnom?

Elôre is köszönöm szíves vàlaszàt!

Üdvözlettel,
Adrienn

„Judy1986 2017.07.05. 15:37
Üdvözlöm,
10 hetes kismama vagyok, 2018. februárjában fogok szülni, 2017. július 31-én lejár a szerződésem.
Előtte 8 évig volt folyamatos munkaviszonyom.
Kérdésem lenne, hogy jogosult leszek e GYED-re?
Előre is köszönettel!
”

T. Kérdező!

A megadott adatok alapján nem, ugyanis CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges. Ha és amennyiben Ön a szülés időpontjában nem lesz biztosított, úgy ezen két ellátásra nem lesz jogosult.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!

Van egy főállásom és amellett egy négy órás munkaviszonyom. Munkabalesetet szenvedtem a főállásomban, határozatot kaptam, hogy 100%-os táppénzre vagyok jogosult. Ennek alapján a körzeti orvos ki is állította a táppénzes igazolást 1-es kóddal. A főállásomban a táppénzes ügyintézés rendben folyik.

Kérdésem: milyen ellátásra vagyok jogosult keresőképtelenségem időtartamára a másik, négy órás munkaviszonyomban? Ott a könyvelőtől azt a kérést kaptam, hogy vigyek a körzeti orvostól egy 8-as kóddal (???) kitöltött táppénzes igazolást és akkor "talán" kaphatok "valamilyen" ellátást. Ez így nem tűnik igazán szakszerűnek...

Előre is köszönöm a segítséget!