motozási szabályzat

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

HokuszPok # 2007.02.28. 18:39

Üdvözlet Mindenkinek!

Alapvetően nincs szó semmilyen erőszakről, nem tépte ki a táskát a kezemből, egyszerűen a szokásos rutin folyt addig amíg a táska tartalma a földre nem kerűlt, aztán meg a szemetesbe...
A biztonsági őr jogai ugyanolyan esetben érvényesek ha az esemény magánterületnek mondott multiban vagy máshol történik? A biztonsági szolgálat vezetője ugyanis azzal igazolta ama állítását hogy ha akar egy osztályvezető jelenlétében akár "jobban" meg is motozhat.

Law1 # 2007.02.28. 17:06

Nem védem sem a multikat, sem pedig a megalázó szabályzatukat, de mielőtt ambicionált ügyvédjelöltként neki ugrasz fejjel a falnak dühödben mindig értékelned kell az eset összes körülményeit. Nyilván ha a biztonsági őr úgy veszi el a munkavállaló táskáját, hogy előtte hármat belerúg, vicsorít hozzá, anyázik egy nagyot és a végén még azzal is jól megfenyegeti a munkavállalót, hogy élve fogja felgyújtani a családtagjait, akkor ezzel a biztonsági őr kétségtelenül bűncselekményt követ el. De még mielőtt kitör a 3. világháború maradjunk az esetek többségénél, ahol a munkavállaló motozása, a táskába való belenyúlás nem így történik.

Az esetek többségében pedig szó sincs erőszakról, valamint arról, hogy a munkáltató – legyen az a közvetlen felettes vagy a munkáltató megbízásában eljáró biztonsági őr – fenyegetéssel próbálná rávenni a munkavállalót a motozás tűrésére. Ebből kifolyólag sajnos egyetlen egy büntetőjogi tényállást nem fogsz találni, amely erre a szitura ráhúzható. Tehát addig, amíg a biztonsági őr nem erőszakkal veszi ki a táskát a kezedből és nem azzal fenyeget, hogy amennyiben nem tűröd a motozást szétveri a fejedet, büntetőjogi eljárást vele szemben nem fogsz tudni kezdeményezni.

Azt azonban elképzelhetőnek tartom, hogy normál esetben, tehát amikor a munkáltató a munkavállalót nem erőszakkal és nem is fenyegetéssel veszi rá az intézkedés tűrésére, a munkavállaló utólag személyi jogok sérelmére hivatkozva ebbe az irányba el tud indulni.

Még egyszer mondom, nem vagyok ilyen téren multi barát, de mielőtt Columbo módra egyes életszitukra ráhúzol egy neked szimpatikus tényállást, olvasd el a Btk. kommentárban mit is jelent büntetőjogi szempontból az erőszak és a fenyegetés. Meglátod a Btk. e téren nem értékeli, hogy valaki szimplán „100 kiló, szúrósan néz, idétlenül vicsorít és közben hangosan beszél”. Lehet, hogy Te ettől már összecsinálnád magad, de sajnos ez Magyarországon még önmagába nem bűncselekmény.

Ami pedig a pénztáros hölgyek példáját illeti, nem vág ugyan ide, de röviden csak addig térnék ki erre, hogy véleményem szerint valahol a pénztáros is hibás ha ezt tűri. Tisztában vagyok azzal, hogy a munkavállaló valamilyen szinten kiszolgáltatott helyzetben van a munkáltatóval szemben, na de könyörgöm nem Ázsiában élünk. Erre azt tudom mondani, hogy ha ennyire buta valaki, hogy ezt lenyelje, akkor egészségére. Én biztos felállnék és kimennék a mosdóba ha olyanom lenne, ha meg emiatt kirúgna a munkáltatóm, akkor egyrészt azt mondom, hogy jobb is máshová elmenni, mert idióta barmoknak nem kell dolgozni, másrészt meg a munkáltatót be kell perelni. Sok multit képvisel az irodánk és látom, hogy sokszor a legmegalapozatlanabb indokokkal rúgnak ki embereket, mint ha nem is tudom Bantu földön élnénk. De azt is elmondom, hogy az esetek 98%-ban ebből nagy pofára esés a vége, mert a bíróság helyre rakja az ilyeneket. A munkáltató mindig addig fog kihajolni az ablakon, amíg engedik. A hülyeséget, az alázást nem kell tűrni. Ilyenkor fel kell lépni ellene, akár szimplán, akár jogi útón és tovább kell állni. Sajnos ez így megy.

Fiatal jelölt koromban engem is bekóstoltak a „nagyok”, volt olyan hogy péntek este már fél úton tartottam Szombathely felé, amikor csörgött a telefonom és az ügyvéd úr úgy gondolta, hogy éppen becsúszott még egy fordítás, amit még ma este gyorsan meg kellene csinálni, mert az ügyfélnek szombatig kell. Ez nem vicc. De volt még több, ehhez hasonló szívatás, tehát nem csak a pénztárosokat kell sajnálni. Hülyék ebben a szakmában is vannak. Nekem is csak két lehetőségem volt: tűrni és nyelni vagy sza…ni rájuk és továbbállni. Utóbbit választottam.

Dr.Attika # 2007.02.28. 12:50

Law1! hokuszPok tudja, hogy mi történt pontosan. A lényeg, hogy sem motozni, sem táskában, zsebben matatni nincs joga. A fenyegetés abból is állhat, ha a "konyhaszekrény" szúrósan néz , kirántja a táskát, hangosan beszél, vicsorít stb. Jó lenne, ha te is mint jogász nem a multikat , meg a megalázó szabályikat védenéd, hanem a kiszolgáltatott alkalmazottakat bátorítanád. Arról mi a véleményed, hogy a pénztáros nőket több órán át nem engedik ki az illemhelyre, azzal fenyegetve őket, ha megteszik kirúgják őket. Ez sem kényszerítés?

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Law1 # 2007.02.28. 12:34

Nem akarlak elkeseríteni, de egyik tényállás sem húzható rá. Méghozzá azért nem, mert büntetőjogi szempontból sem erőszakról, sem fenyegetésről nem beszélhetünk. Erőszak akkor állna fenn, ha a biztonsági őr testi kényszer alkalmazásával venné el a táskát. A fenyegetés pedig akkor, ha pl. azt mondaná a biztonsági őr, hogy: „add ide a táskát vagy egyenként verem ki a fogaidat”. De az esetek 99,9%-ban nem így zajlik a motozás, hanem a biztonsági őr szimplán felszólítja a munkavállalót, hogy nyissa ki a táskáját, mert ellenőrzés céljából abba bele akar nyúlni. Itt tehát szó sincs erőszakról meg fenyegetésről.

Az persze más kérdés, hogy ha a felszólítás megtagadását követően a biztonsági őr erőszakkal elveszi a táskát, de ez ugyan csak az esetek 99,9%-ban nem szokott előfordulni. Tehát maradjunk a földön, ne scifizzünk ennyit.

Az önbíráskodás tényállást a jogellenes motozáshoz keverni pedig aztán végképpen nem helyén való. Amúgy is a biztonsági őrnek milyen SAJÁT jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénye is áll fenn a munkavállalóval szemben? Na ugye, lassan szerintem neked is dereng, hogy keményen mellényúltál. A garázdaságról már nem is beszélek. Amit a tüntetők végeztek októberben az MTA székház előtt, illetve a székházban az többnek között garázdaság volt, de egy szimpla jogellenes motozásra ezt ráhúzni nagyon merész.

Tehát mielőtt legközelebb hadonászol büntetőjogi tényállásokkal, szerintem előtte vizsgáld meg annak tartalmát és a szavak (mint pl. erőszak, fenyegetés) büntetőjogi összefüggését. Még egyszer mondom, akár mennyire is igazságtalannak érzed a jogellenes motozást, erre büntetőjogi tényállást és szankciót nem fogsz találni.

Dr.Attika # 2007.02.28. 11:42

Law1! Magyarországon élünk. Hogy jön ide vagy a német vagy osztrák gyakorlat? Miért nem hivatkozol valamelyik dél-amerikai ország gyakorlatára?
Nos Btk. törvényi tényállásra vagy kiváncsi. Parancsolj! A szóbajöhető törvényi tényállások:

  • 174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • 273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Azért nem írtam konkrét tv-i tényállást, mert ezen megalázott embereknek elég arról tudniuk, hogy az ilyen "barmok" ezen cselekedeteik miatt büntetőjogilag felelősségre vonhatók.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Law1 # 2007.02.28. 11:05

A munkahelyen történő motozással kapcsolatban ügyfeleinknek a német és osztrák gyakorlatból merítve azt szoktuk javasolni, hogy a munkavállaló a munkáltató (felettes vagy biztonsági szolgálat) felszólítására köteles a zsebeinek tartalmát feltárni, táskáját kinyitni és betekintést engedni. A betekintés azonban kizárólag azt jelenti, hogy abba a munkáltató belenézhet, de nem nyúlhat bele. Amennyiben a munkavállaló a felszólításnak nem tesz eleget, illetve a munkáltató a betekintést követően úgy ítéli meg, hogy a táskába való betekintés ellenére továbbra is fennáll pl. a lopás alapos gyanúja, akkor ez esetben kihívhatja a rendőrséget, akik az alapos gyanú alapján a motozást elvégzik. Hangsúlyozom, hogy sem a közvetlen felettes, sem pedig a munkáltatónál működő biztonsági szolgálat nem jogosult a munkavállalót megmotozni, a munkavállaló táskájába belenyúlni!!!

Érdekes kérdés merül fel azonban abban az esetben, hogy ha a biztonsági őr vagy a közvetlen felettes a motozási tilalom ellenére belenyúl a munkavállaló zsebeibe, táskájába.

Véleményem szerint Dr. Attika kijelentése, amely szerint ez bűncselekménynek minősül egy kicsit elhamarkodott. Már csak azért is, mert Dr. Attika ugyan kijelentette, hogy ez bűncselekménynek minősül, azt azonban már nem közölte, hogy erre melyik Btk. tényállást lehetne ráhúzni. Komolyan érdekelne.

HokuszPok esete egy fokkal árnyaltabb azáltal, hogy a biztonsági őr nem csak, hogy jogellenesen átvizsgálta zsebeit és táskáját, hanem annak tartalmát megalázó módon, több kollega előtt kiborította a földre. Nyilván vizsgálni kell az eset összes körülményeit, így ESETLEG itt beszélhetünk tettleges becsületsértésről, de csak ESETLEG! Persze azt senki nem fogja vitatni, hogy a táska tartalmának kiborítása annyira megalázó volt, hogy erre nyugodtan ráhúzhatjuk, hogy ez a becsület csorbítására alkalmas cselekmény volt. Azonban a tettleges becsületsértés csak akkor állapítható meg, ha ezen felül a cselekmény a sértett munkakörével kapcsolatos és nagy nyilvánosság előtt történt. Ezeket a körülményeket mind meg kell vizsgálni.

Nehezebb kérdés, hogy mi van akkor, hogy ha a jogellenes motozás nem megalázó módon, vagy akár nem nagy nyilvánosság előtt történik. Erre valószínűleg egyetlen egy büntetőjogi tényállást, de még csak szabálysértési tényállást sem fogsz tudni ráhúzni. Ha esetleg igen, akkor nagyon kíváncsi lennék, hogy melyiket? Véleményem szerint ez esetben inkább személyiségi jogok sérülnek, ezért a megoldást valószínűleg nem a büntetőjog fogja megadni.

T r a v e n # 2007.02.28. 07:37

Kedves Hozzászólók!

Még annyival egészíteném ki az alábbi információkat, hogy egyetlen eset van, amikor ellenkező nemű személy végezheti a motozást - ha az orvos.

Dr.Attika # 2007.02.28. 05:04

Biztonsági őr nem motozhat, táskát sem vizsgálhat át. Ezt csak a nyomozó hatóság teheti meg a Büntetőeljárásról szóló tv. (Be.)előírásai szerint. A biztonsági őrre is a Be. 127.§ (3) bek. rendelkezése vonatkozik, miszerint " A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt , bárki elfoghatja , köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja ,a rendőrséget értesíteni."
Jelen esetben a biztonsági őr bűncselekményt követett el.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

HokuszPok # 2007.02.28. 01:03

Üdvözlet Mindenkinek!

Szeretném kikérni a véleményüket, abban hogy szabálysértő-e a biztonsági szolgálat részéről az én történetem:

Jómagam már jóideje egy műszaki áruházban dolgozom, mikor egyszer kifele menet a biztonsági szolgálat mint már jóideje, ruházati átvizsgálást tartott (természetesen a táskákban is). Az őr belenézett a táskámba ezután annak tartalmát a földre, mindenki szeme láttára kiborította. A földön lévő élelmiszereket ezután kidobta (hozzáteszem ezek nem képviseltek kifejezetten nagy értéket). Érdemes jogi úton megtámadnom a biztonsági szolgálatot valamilyen oldalról? Olvastam több helyen a biztonsági és vagyonőrők jogairól de nagyon ellentmondásosak... Bármilyen ötletet vagy tapasztalatot előre is nagyon megköszönnék!

HP

tomas64 # 2006.10.16. 08:15

Egyjogász, jól tudod, a motozásnál az ún. kettős nemi szabály érvényesül, azaz ahogy írtad, nőt nő, férfit férfi motozhat, ha a nyomozóhatóság ezt elrendeli.

Egyjogász # 2006.10.16. 06:09

A már többször hivatkozott esetben a rendészt éppen azért bocsátották el, mivel nem azonos neműeket motozott. Egyébként én úgy tudom, hogy a rendőrségi eljárásban is biztosítani kell, hogy a motozást azonos nemű végezze.

Egyébként a hivatkozott EBH csak és kizárólag az Mt. 102. §-ával indokolja az abban foglalt teljes eszmefuttatást, többször végigolvastam az Mt. vonatkozó szakaszát, nekem annak még a lehető legtágabb értelmezéséből sem következik a motozási szabályzat munkáltatói alkalmazásának jogszerűsége.

Egyébként az LB határozatokról csak annyit, hogy néhány éve - a rendkívüli felmondási jog gyakorlási határidejének anyagi vagy eljárási jogi jellege tárgyában - az LB három hónapon belül kiadott két homlokegyenest ellentmondó határozatot, állítólag azért is kellett az Mt-t módosítani e körben, mivel az LB berkein belül sem tudtak dűlőre jutni e kérdésben. Úgyhogy én azért LB határozatokra, mind "abszolut igazságra" nem hivatkoznék. (Mondott nekem már egy ghelyi bíró olyat, amikor LB határozatra hivatkoztam, hogy "kit érdekel, nem jogszabály".)

tomas64 # 2006.10.13. 18:00

Megismétlem, amit korábban kérdőmondatban foglava írtam: a motozás a büntetőeljárás során, az ügyészség és a rendőrség által foganatosítható kényszerintézkedés, melyet a Be szerint " ügyész vagy más nyomozóhatóság " rendelhet el, és amely a személyi sérthetetlenség és méltóság alkotmányos jogát korlátozza a bizonyíték feltárása érdekében!
Idézet Herke Csongor Büntető eljárás c. könyvéből! Alkotmányos alapjogot pedig csak alkotmányi felhatalmazás alapján lehet korlátozni, és az ügyvezető igazgatónak ilyen alkotmányi felhatalmazása NEM LEHET!

nyusz66 # 2006.10.13. 17:02

Akkor egy személyes tapasztalat: a cég, ahol pár hete dolgozom, ki és beléptetésnél is fémkeresőt használ, de emellett rögtön az elején közölték, hogy a biztonságiőr behívhat minket motozásra kiléptetéskor. Tapasztaltabbak figyelmeztették, hogy egyedül ne vállaljuk, csak munkatárssal, mint tanuval, mert a biztonságiak fejpénzt kapnak, ha valakinél találnak valamit, azaz erősen motiváltak arra, hogy bármi áron találjanak is.

Bennem is felmerült, hogy ez vajon mennyire jogszerű. És pl. a női munkatársakhoz vajon hívnak egy női biztonságiőrt (megjegyzem ilyet - női őrt - ott eddig egyet se láttam).

Ja, és nem pénzverdében dolgozom - csak telefonokat gyártunk.

Egyjogász # 2006.10.13. 11:24

A hivatkozott bírósági eljárásnak nem a szabályzat jogszerűsége volt a tárgya, az EBH-t végigolvasva e a kérdés a per során valószínűleg fel sem merült. Egyébként kíváncsi lennék, hogy a bíróság mit állapítana meg egy ilyen szabályzat jogszerűségéről.

Ki és beléptetési szabályzat sok helyen van (lsd. pl. bíróságok beléptetése, fémkereső, táskaátvilágítás), de még olyannal nem találkoztam, hogy személyi motozást előír a munkáltató. Ha ilyen esetleg valahol van is (pl. a munkáltató jellegére figyelemmel pénzverdében, aranymegmunkáló cégnél, stb.) szerintem ez csak a munkavállaló kifejezett, írásbeli, minden presszió nélkül adott beleegyezése alapján lehetséges.

Egyébként, ha felmerül a gyanú, hogy a munkavállaló lopott, a portán vissza lehet tartani, rendőrt lehet hívni, stb.

Kála # 2006.10.13. 10:25

Nézd, adott egy munkáltató, aki nem szeretné, ha a munkavállalói olyan dolgokat vinnének ki a munkahelyről, amihez nincs joguk. Mit tehet? A jogvédők szerint ne motozzon, mert az sérti a személyiségi jogot, ne szereltessen fel kamerát, mert az is sérti, nem alkalmazzon biztonsági őrt, akinek joga van a csomagot átnézni, mert az is sérti stb.
Szerintem egy rendesen szabályozott munkahelyi belépési/kilépési szabályzat amiből mindenki tudja, hogy mire számíthat (napi ellenőrzés, vagy véletlenszerű kiválasztás alapján eseti) tudja, hogy milyen eljárási szabályok alapján ki járhat el vele szemben, milyen jogorvoslattal élhet (munkahelyi vezetőhöz fordulhat, bírósághoz fordulhat), ha gondja van nem tekinthető jogsértőnek. A munkavállaló tudja, hogy a munkáltatónál van ilyen előírás, tudja, hogy az rá is vonatkozik - ha nagyon nem tetszik neki, bármikor felmondhat, vagy még jogviszonya fennállása alatt keresetet indíthat jogellenes munkáltatói intézkedés miatt.

Tudom, hogy az másik ország, de a nat.geo-ban volt egy cikk a gyémántbányákról, és drágakő feldolgozókról - a bemutatott helyeken a testüregi motozás is gyakorlat.

tomas64 # 2006.10.13. 08:18

Kár, hogy nem akadta fenn rajta! Ha a munkáltató elrendelheti a motozást ez nem egy büntetőjogi kényszerintézkedés??) megszűnik az ártatlanság vélelme, az emberi méltósághoz való jog, meg ilyesmik történnek szegény dolgozóval!
A motozás nem igényli a bűncselkemény alapos gyanúját?
És ha igen, azt nem a nyomozóhatóságok feladata, hogy közöljék a gyanúsítottal?

Kála # 2006.10.13. 07:54

Az LB nem akadt fenn a motozásra vonatkozó munkáltatói utasítás létén még 2000-ben sem - akkor keletkezett a Vadalma által is hivatkozott EBH.

tomas64 # 2006.10.13. 07:44

Vadalama!

Véleményem szerint ebben akérdésben nem "egyjogász" az alulképzett! Bizony, a munkáltató ügyvezetői uatsításba adott motozási szabályzata alkotmányjogilag nonszensz, arról nem is beszélve, hogy a büntetőeljárásra feljogosított hatóságok törvényben meghatározott hatáskörét vonja el.

Egyjogász # 2006.10.13. 06:33

T. Vadalma!

Biztos én vagyok alulképzett a témában, de úgy tudom, a motozás egy büntetőjogi kényszerintézkedés, amit csak az ügyész és a nyomozóhatóság rendelhet el.

A munkáltató és a munkavállaló egymással munkajogviszonyban áll, amely jogviszony inkább polgári jogi jellegű, ha nem is annyira tisztán mellérendelt (de büntetőjogi semmiképpen).

Miért akarja a munkáltató megmotozni a munkavállalót? Ha úgy véli, hogy bűncselekményt követett el, tegyen feljelentést, hívjon rendőrt, annak joga van motozni.

Vagy ha a munkavállaló gondolja úgy, neki is joga lesz megmotozni az ügyvezetőt???
(Lsd. jogviszony mellérendeltsége)

Vadalma # 2006.10.06. 09:56

Segítséget kérnék.

Készített már valaki munkáltató által ügyvezetői utasításban kiadandó motozási szabályzatot?

(egy db EBH foglalkozik a témával, rémes :()

bármilyen ötletet, hozzászólást, gyakorlati tapasztalat-megosztást nagyon megköszönnék.

Vadalma